Honti József (Komárom, 1955. április 1. –) labdarúgó, edző, sportmenedzser, vállalkozó, a Dorogi FC Örökös Tagja. A dorogi klub történetében a leghosszabb ideig tevékenykedő edző, aki vezetőedzőként 1993 és 2001 között 9 bajnoki évadban 207 bajnoki mérkőzésen ült a csapat kispadján.
Pályafutása Labdarúgóként A Dorog melletti Sárisápon nőtt fel és ott is kezdte pályafutását a Sárisápi Bányász csapatában 1968-ban. Még ifjúsági korú volt, amikor 1973-ban átigazolt a Dorogi AC csapatához, ahol az utánpótlás- és a tartalék csapatokban szerepelt. Első hivatalos bajnoki mérkőzésére 1977-ben került sor a felnőtt csapatban. 11 alkalommal szerepelt NB I-es mérkőzésen, közte az 1976–77-es bajnoki évad zárómeccsén a Zalaegerszeg elleni idegenbeli találkozón, amely egyben a mai napig a dorogi klub legutolsó első osztályú mérkőzése. Ezt követően négy évadon át az NB. II-ben szerepelt csapat tagja. Egyik legemlékezetesebb mérkőzése 1978-ban a Veszprém elleni győzelem, ahol a két góljával nyert a Dorog 2:1-re. Dorogon edzői voltak Ivanics Tibor, Galbács Pál, Prohászka János, Varga János, Nagy István és Magyar György. 1981-ben visszaigazolt az anyaegyesülethez Sárisápra és ott fejezte az aktív labdarúgást az 1980-as évek közepén.
Edzőként A Testnevelési Egyetemen végzett sportmenedzser és labdarúgó-edzői szakon. Az 1987-1988-as évadban volt játékostársa, Gabala Ferenc pályaedzője volt a Dorogi Bányász NB III-as csapatánál, amely a bajnokság végén kiharcolta a feljutást az NB II-be. Gabala edzővel sikeresen szerepeltek a második vonalban, majd a Gabalát 1989-ben váltó Reszeli-Soós István mellett volt pályaedző 1992-ig. 1989 nyarán, a klub fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tornán kupa-győztesek lettek. Az egyre előkelőbb bajnoki helyezések mellett részese volt a sikeres Magyar Kupa szereplésnek, majd a nemzetközi Húsvét Kupa elhódításának. A csapat az NB I-be való jutásának elbukása miatt lemondott Reszeli edző helyett nevezték ki vezetőedzőnek 1993 nyarán.
Meglehetősen mostoha körülmények között vette át a bajnokság után teljesen szétszedett csapat maradványát. Mindössze hét játékos maradt a múlt évi ütőképes és nagy létszámú keretből. Ezen felül a menet közben privatizált Dorogi Szénbányákból lett DOSZÉN Rt. megszüntette a kiemelt anyagi támogatást, így meglehetősen szerény anyagiakkal rendelkezett az egyesület az új évad előtt, valamint alig néhány hét állt a rendelkezésére a bajnoki nyitányig. Ennek ellenére egy reményteljes csapatot sikerült összehoznia. A megmaradt állományt elsősorban saját nevelésű ifistákkal és szintén fiatal, ismeretlen játékosokkal, akikben látott fantáziát, töltötte fel a csapatát. Segítője az új évadban, egykori edzője, Varga János lett. Erősítésként a Vácra igazolt Kasza István helyett cserébe kapott Lénárt János, a Debrecenbe távozott Szatmári Csaba helyett pedig az előző év NB. II-es gólkirálya, a bolgár Ivo Georgiev érkezett. Honti csapata majdnem napra pontosan 10 évre az Esztergom elleni szégyenletes 5:1-es vereséget leverte a szomszédvár csapatán. Igaz, nem bajnoki tétmérkőzésen, hanem az 1993-94-es bajnoki évad főpróbáján Esztergomban, közel ezer néző előtt ugyanúgy 5:1-re győzték le a házigazdákat. A bajnoki szereplés minden előzetes várakozást felülmúlt. A Dorog, az őszi bajnok nagykanizsai csapattól két pontnyi különbséggel a 3. helyen végzett. Pedig nem indult zökkenő mentesen a szezon, ekkor még becsúszott 1-1 vereség, igaz a bajnok Nagykanizsa otthonában elszenvedett 2:0-s vereség ellenére egyenrangú volt a csapat és ha két ízben is ziccerben nem a kapufát találják el, pontot szerezhettek volna. Szekszárdon egy erősen vitatható 11-es góllal kaptak ki 1:0-ra, Keszthelyen pedig a felhőszakadás-szerű zivatar által teljesen irreálissá vált pályán veszítettek 2:1-re. Ezt követően azonban nem csak veretlenek maradtak, de a hátra levő meccseken csak egyetlen fordulóban kaptak gólt. Ennek megfelelően a mindössze 7 kapott góllal a mezőny legjobb védőmunkáját a dorogiak produkálták. Azonban amennyiben csapata egy picit is szerencsésebb, akár az élen is végezhetett volna. Ugyanakkor sorozatban sújtották a téves játékvezetői döntések a dorogiakat ebben a szezonban. A legvitatottabb mérkőzések közül Puhl Sándor kegyelmezett meg a Zalaegerszegnek, ahol a dorogiak három góljától menekítette meg a vendégeket,PKTV: Dorog - ZTE/1993. október 4. vagy Herbály Lajos, aki a Mohács elleni találkozón "mentett" pontot a baranyaiaknak,PKTV: Dorog - Mohács/1993. november 1. vagy a zárófordulóban, ahol a játékvezető három alkalommal is szemet hunyt a veszprémi védők 16-oson belüli egyértelmű kézzel való mentései felett.PKTV: Dorog - Veszprém/1993. november 22. Mindhárom találkozón a biztos dorogi győzelem helyett be kellett érniük a döntetlennel. Szintén nagyban befolyásolta az eredmény alakulását számos játékvezetői döntés a Budafok elleni idegenbeli találkozón, igaz azonban, hogy azon a mérkőzésen több holtbiztos helyzetet is elpuskáztak játékosai. Kétszer a kapufát találták el, valamint az előre húzódó balhátvéd, Borsos Zsolt még az üres kapuba is képtelen volt betalálni. A történtek ellenére azonban a nyilvánosság előtt soha sem bírálta a játékvezetőket. A bravúrosnak mondható őszi szezon mellett csapata egységes, támadószellemű és stílusosan játszó közösségé formálódott. Azonban a szezon végére egyre gyakrabban merültek fel finanszírozási gondok és Csuha András klubelnök már novemberben is vészjóslóan említette a klub megszűnésének lehetőségét. Honti edző minden körülmények mellett vállalta a maradást, egyetlen feltételt szabott csupán, mégpedig azt, hogy a szorult helyzet ellenére sem adjanak el játékosokat. Más lehetőség nem lévén, az elnökség kényszerből, hogy bevételhez jussanak, több labdarúgót mégis kiárusított. A katasztrofális helyzetben a történtek miatt lemondott. Mint ismeretes, a csapat a bajnokság végén, immár a tavaszi szezontól kinevezett Haraszti János edzővel kiesett az NB II-ből.
Hontit 1995 nyarán visszahívták az edzői székbe. A klub azóta Dorogi SE néven átalakult és az önkormányzat vette védőszárnyai alá. Az anyagiak meglehetősen szerények voltak ugyan, de Dr. Tittmann János polgármester és a képviselő testület korrekt módon viszonyult az egyesülethez. Honti elfogadta a feltételeket és néhány hónap leforgása alatt alapos változások álltak be. Az előző szezonban az NB III-ban éppen csak bennmaradt csapat a következő évadban bajnokesélyessé lépett elő, gyakorlatilag ugyan azzal a kerettel. Némi személyi változásként Simon László és Szadlacsek István visszatértek a csapathoz, valamint a botrányos kimenetelű Kispest Honvéd–Ferencvárosi TC Magyar Kupa-döntőt követően eltiltott Vanicsek Zoltán a Fradiból igazolt Dorogra. A csapat végig nagy versenyfutásban állt a bajnok Gázszer FC ellenlábasaként. A bajnok csak egyetlen pontot tudott szerezni a Dorog ellen, úgy hogy hazai pályán a 2:1-re vezető dorogiak ellen az utolsó pillanatokban egyenlített, míg Dorogon tavasszal lefutballozta őket a Honti-legénység és biztosan verte 3:1-re. Azonban néhány nem várt vereség és pontvesztés miatt a végére csak a 4. helyhez volt elegendő. Igaz, az elmúlt évi 15. hely után ez óriási előre lépésnek számított. Nem beszélve a csapat játékáról, amely igazi szórakozást nyújtott a szurkolóknak. A korábbi 500-600 nézőre megcsappant érdeklődés az új szezonban megsokszorozódott, több alkalommal pedig elérte a 3000 főt.
1996-ban fokozódtak a sikerek. Előbb a Magyar Kupa megyei döntőjét nyerték meg a Komárom és a Tatabánya megelőzésével a megyei döntő hármas körmérkőzéseinek győzteseként, majd az országos főtáblára való bekerülést követően a Vasas SC-vel, a Paksi SE-vel és a Lajoskomárommal kerültek egy csoportba, ahonnan bravúrral továbbjutottak. Végül a legjobb 16-közé jutásért az Újpesti TE-vel szemben búcsúztak úgy, hogy a visszavágón legyőzték az újpestieket. Azon a mérkőzésen az Újpest válogatott védője, Sebők Vilmos képtelen volt tartani az elemében játszó dorogi Czifferi Tamást. Ha a dorogiak higgattabbak, valamint Szűcs Lajos nem véd olyan káprázatosan, akkor az amúgy is bravúros győzelem még vaskosabb meglepetéssel szolgálhatott volna. Közben a bajnokság mezőnyének egyértelmű favoritja lett a dorogi csapat. Már a bajnoki rajt is sokat sejtetett, miután az első hat fordulót zsinórban megnyerték, köztük kiállítások miatt két mérkőzést emberhátrányban játszva (az egyik találkozón ráadásul kettős emberhátrányban) 14:2-es gólaránnyal. Még ugyan ebben az évben a vb-selejtezőre készülő magyar válogatott ellen játszottak előkészületi mérkőzést, ahol kitűnően helytálltak és csak a szerencsés húzásnak, Torma Gábor beállítása utáni góljának köszönhetően kerülte el a nemzeti csapat a még nagyobb blamázst. Edzői pályafutása 1997-ben kezdett kiteljesedni, miután csapata bajnok lett az NB III Duna-csoportjában, majd a Dunakeszi elleni sikeres osztályozót követően az NB I/B-be jutottak. A folyamatosan nagy létszámú szurkolók egyre sokasodtak és az osztályozó mérkőzés visszavágóján 10 ezren biztatták a dorogiakat, amely minden bizonnyal minimum országos rekord. Az egyesület azonban nem tudott kitörni a szűkös anyagi keretei közül, így két osztálynyit ugorva is az NB III-as keret játszott, amely egyetlen szerény igazolást tudott kieszközölni erősítést gyanánt, az azóta az NB I-be jutott Gázszer FC-ből Bajkai Zoltán személyében. Sokkal inkább gyengülni látszott a gárda, a kiváló Simon kapus távozása miatt. A dorogiak mégis eséllyel tudták valamennyi ellenfelük ellen felvenni a küzdelmet, sőt éppen a favorit csapatok ellen gyűjtötték a legtöbb pontot. A Nagykanizsát 4–1-re verték meg és Salgótarjánban úgy nyertek 2–0-ra, hogy még azt a luxust is megengedhették maguknak, hogy egy 11-est kihagyjanak. Ezen felül a két éllovas és végül az NB I-be került Nyíregyháza és a III. Kerületi TVE ellen döntetlent játszottak úgy, hogy a nyírségiek ellen a második félidő közepén még 2–0-ra vezettek. A bajnoki szereplés mellett ebben az évben is sikeres kupa-szereplést könyvelhetett el. A Magyar Kupa megyei döntőjében 6:0 arányban legyőzték a Tatabányát, majd az országos főtáblára kerülve a Kispest Honvédot is magába foglaló erős csoportból is továbbjutottak és a 16-közé jutásért teljesen nyílt mérkőzésen maradtak alul az MTK-val szemben. A mezőny 20 csapata miatti hosszú szezon és a párhuzamos kupa-szereplés azonban sokat kivett a játékosokból és a táblázat alsó házában zártak, de mindenképpen bizakodóan nézhettek a tavaszi folytatásra. Közben a tőkeerős Budalakk Konzorcium Rt lépett be a támogatói sorba, akik alaposan átszervezték a csapatot. Tekintve, hogy előrelépésnek és biztos anyagi forrásnak tűnt a vállalkozás, így Honti edző átadta helyét a Sarlós-Tóth edzőpárosnak.