Marion Anne Perrine "Marine" Le Pen (Neuilly-sur-Seine, Hauts-de-Seine, 1968. augusztus 5. –) francia ügyvéd, politikus. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés(RN) tagja, 2011 és 2021 között annak elnöke volt. 2012-ben, 2017-ben és 2022-ben indult a francia elnöki posztért. 2017 óta a Pas-de-Calais megye 11. választókerületének a képviselője a Nemzetgyűlésben. 2022 júniusa óta a Nemzeti Tömörülés parlamenti frakciójának a vezetője.

Le Pen Jean-Marie Le Pen volt pártvezér legfiatalabb lánya, és Marion Maréchal volt Nemzeti Front(FN) képviselő nagynénje. Le Pen 1986-ban csatlakozott az FN-hez. 1998–2004 és 2010–2015 között Nord-Pas-de-Calais régió, 2004–2010 között Île-de-France régió, és 2015–2021 között Hauts-de-France régió tanács tagja volt. 2008 és 2011 között Hénin-Beaumont önkormányzatának volt a tagja. 2004 és 2017 között az Európai Parlament képviselője volt. 2011-ben átvette apjától az FN vezetését.https://www.nytimes.com/2010/05/22/world/europe/22lepen.html?pagewanted=1&_r=2&sq=Marine%20Le%20Pen%20France&st=cse&scp=1 2012-ben a harmadik helyen végzett az elnökválasztáson a szavazatok 17,9%-ával, François Hollande és Nicolas Sarkozy mögött.https://web.archive.org/web/20120422015152/http://www.conseil-constitutionnel.fr/conseil-constitutionnel/francais/les-decisions/acces-par-date/decisions-depuis-1959/2012/liste-candidats-2012/decision-liste-candidats-2012-du-19-mars-2012.105073.html 2017-ben a második helyen végzett az elnökválasztáson a szavazatok 21,3%-ával, Emmanuel Macron mögött.https://www.lemonde.fr/election-presidentielle-2017/live/2017/05/07/suivez-la-soiree-electorale-en-direct_5123713_4854003.html 2022-ben szintén a második helyen végzett az elnökválasztáson a szavazatok 23,1%-ával, Emmanuel Macron mögött.https://www.france24.com/en/france/20220410-live-follow-the-results-of-the-first-round-of-france-s-presidential-election

Le Pen a Nemzeti Front imázsának a javítása érdekében a rasszizmussal és antiszemitizmussal vádolt tagokat kizárta a pártból.https://www.npr.org/2017/04/21/525110143/marine-le-pens-brutal-upbringing-shaped-her-worldview Édesapját 2015 augusztusában zárta ki a pártból, miután vitatott kijelentést tett a Holokausztra.https://www.francetvinfo.fr/politique/front-national/defile-du-fn-comment-marine-le-pen-va-marginaliser-son-pere_891797.html Le Pen 2025-ben adott interjújában, erről úgy nyilatkozott, hogy élete egyik nagy hibájának tartja apja kizárását, amit nem tud magának megbocsájtani.https://444.hu/2025/01/13/le-pen-soha-nem-bocsatja-meg-maganak-hogy-kizarta-a-sajat-apjat-a-partbol Le Pen enyhített a pártja korábbi nézetein mint pl. az azonos neműek házassága, az abortusz és a halálbüntetéssel kapcsolatban, miközben továbbra is megmaradt az erősen bevándorlás ellenesség, a nacionalizmus és a protekcionizmus támogatása.https://www.bfmtv.com/politique/marine-le-pen-se-prononce-pour-un-pacs-ameliore-pour-les-homosexuels_AN-201410060007.htmlhttps://www.lefigaro.fr/elections/presidentielles/2016/12/05/35003-20161205ARTFIG00223-ivg-marion-marechal-le-pen-recadree-par-sa-tante.php Támogatja a gazdasági nacionalizmust, a kormány intervenciós szerepét részesíti előnyben, és ellenzi a globalizációt és a multikulturalizmust. Támogatja a szigorú bevándorlás korlátozást és az állatok rituális mészárlásának a betiltását, mint pl. a halal és a kóser vágás.https://slate.com/news-and-politics/2017/05/no-ross-douthat-there-is-no-case-for-marine-le-pen.html Az orosz–ukrán háború előtt támogató nyilatkozatokat tett Oroszország és Putyin felé, szorosabb együttműködést szorgalmazva. Le Pen a háborút elítélte, de kijelentette, hogy Oroszország „újra Franciaország szövetségesévé válhat, ha véget ér a háború”. Az Izrael–Hamász háborúban Izraelt a támogatásáról biztosította.https://www.dw.com/en/where-do-europes-far-right-parties-stand-on-the-israel-hamas-conflict/a-67465217

A Time Le Pen-t 2011-ben és 2015-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta.https://www.lemonde.fr/actualite-medias/article/2015/04/16/piketty-et-marine-le-pen-dans-le-classement-des-personnalites-influentes-de-time_4617474_3236.html 2016-ban a Politico az Európai Parlament második legbefolyásosabb képviselőjének választotta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke után.https://www.politico.eu/list/the-40-meps-who-actually-matter-european-parliament-mep/ 2024-ben a Le Figaro Franciaország legnépszerűbb politikusának választotta.https://www.lefigaro.fr/politique/sondage-marine-le-pen-pour-la-premiere-fois-seule-en-tete-des-personnalites-politiques-20240131

A párizsi fellebbviteli bíróság 2026 júniusában az európai parlamenti juttatások törvénytelen felhasználása miatti perben bűnösnek mondta ki. Az ítéletben 45 hónapra eltiltották a közügyektől, amiből 30 hónapot felfüggesztve szabtak ki. A további 15 hónap pedig az elsőfokú ítélet utáni hónapokban addigra már letelt.

Tanulmányai Saint-Cloud-ban érettségizett, Párizsban a Panthéon-Assas Egyetemen szerzett jogász diplomát 1990-ben, azután büntetőjogi szakvizsgát tett. Az 1990 februárjában megalakult, és a Nemzeti Fronthoz közel álló CNEP (Párizsi Diákok Nemzeti Köre) vezetőségének tagja volt, és egy ideig tiszteletbeli elnöke is. 1992-ben megkapta az ügyvédi pályaalkalmassági engedélyt, és a Párizsi Alsófokú Bíróságon lett védőügyvéd, elsősorban gyorsított eljárási ügyekben. Franciaországban illegálisan tartózkodó külföldieket is védett. 1998-ban hagyta abba az ügyvédi tevékenységét.

Politikai pályafutása Marine Le Pen 1986-ban csatlakozott a Nemzeti Fronthoz. Az 1993-as helyhatósági választásokon Párizs 17. kerületében a NF jelöltjeként a szavazatok 11,10%-át tudta csak megszerezni.

1998-ban a párt jogi szekciójának lett a vezetője, s ezt a tisztséget 2003-ig töltötte be. 1998-ban szerezte meg első politikai mandátumát, amikor bekerült a Nord-Pas-de-Calais megye regionális tanácsába, s ahol 2004-ig működött.

A 90-es évek végén a NF belső válságon ment keresztül, s amikor 2000-ben Marine lépett a Génération Le Pen élére, azon dolgozott, hogy „szalonképesebbé” tegye a pártot.

2002-ben újra beválasztották Nord-Pas-de-Calais regionális tanácsába, 2004-ben pedig az Île-de-France képviselőjeként bekerült az Európai Parlamentbe. 2005-ben az európai alkotmány létrehozása, a Római szerződés (2004) ellen kampányolt.

Marine befolyása egyre nőtt a párton belül. Jacques Bompard-t, Orange polgármesterét kizárták a párt politikai bizottságából, mert bírálta a helyzetet. Bompard sztálinista módszerek alkalmazásával vádolta Jean-Marie Le Pent és kilépett a pártból.

A Nemzeti Front bordeaux-i kongresszusán 2007-ben a szavazók 75,76%-a tartotta alkalmasnak Marine-t a pártelnöki posztra, az apa döntési jogkörrel rendelkező elnökhelyettessé nevezte ki leányát a kongresszuson.

A 2007-es franciaországi elnökválasztáson Jean-Marie Le Pen választási kampányának stratégiai igazgatója volt. Sikerült rávennie apját, hogy tovább javítsák, finomítsák a párt imázsát. Egyik választási plakátjuk a bevándorlás problémájára hívta fel a figyelmet egy Magrebből származó francia lány képével, aki lefelé fordított hüvelykujjal mutatott a kampány egyik jelmondatára: állampolgárság-beolvadás-társadalmi felemelkedés-laicitás. a jobb/bal mindent elrontott. Marine Le Pen szerint a franciaországi pártok egyike sem tudott megoldást találni a felvetett kérdésekre, viszont a külföldről bevándorolt franciák egy része válaszra vár.

2007-ben Hénin-Beaumont-ba költözött, Pas-de-Calais megyébe. Ellenfelei politikai ejtőernyőzést vetettek szemére. Le Pen azzal utasította vissza a vádakat, hogy már 1998-ban beválasztották Nord-Pas-de-Calais regionális tanácsába. Azért választotta ezt a bányászkörzetet, mert Franciaország legfőbb problémái, a munkanélküliség, üzemek, gyárak, bányák bezárása és delokalizációja, valamint a létbizonytalanság Hénin-Beaumont-ban mind megtalálhatók.

2011. január 16-án a tours-i kongresszus a párt elnökévé választotta Marine-t. Az amerikai Time magazin 2011-ben A világ 100 legbefolyásosabb személyisége közé sorolta.

A 2012-es franciaországi elnökválasztás első fordulóján a szavazatok 17,90%-át szerezte meg. Választási ígéreteit 12 pontban foglalta össze: A nyugdíjak és a legalacsonyabb fizetések emelése. A tömeges bevándorlás megállítása, a francia állampolgárok élvezzenek elsőbbséget a munkaerőpiacon, a szociális juttatások (lakás) terén. A közbiztonság erősítése. A közerkölcs javítása, vissza kell adni a francia népnek a döntéshozatalhoz való jogát népszavazás útján. Hatékonyan működő közszolgálat megszervezése, minőségi egészségügyi ellátás minden francia állampolgár számára. A gyermeküket egyedül nevelő, vagy főállású anyák pénzügyi támogatása. Tudásorientált oktatási intézményekre van szükség, az iskolákban helyre kell állítani a fegyelmet és a teljesítmény, a tudás, szorgalom alapján történő érdemi elbírálást. Fel kell lendíteni a hazai ipari termelést észszerű vámkorlátozások bevezetésével. Meg kell szüntetni a nemzetközi pénzpiacoktól való függőséget, hogy ki lehessen lépni az adósságspirálból. Újra kell tárgyalni az uniós szerződéseket a nemzeti szuverenitás visszaszerzése érdekében. Érvényesíteni kell a köztársasági laicitást a politikai–vallási követelések ellenében. Franciaország diplomáciai és katonai függetlenségének visszaszerzése.

A Nemzeti Front alapító tagja volt a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének. 2013 őszén Marine Le Pen elnöksége alatt a párt kilépett a szövetségből.

2015. augusztus 20-án Marine Le Pen kezdeményezésére a Nemzeti Pártból kizárták az alapító Jean-Marie Le Pent.

Magyar vonatkozás Marine Le Pen a 2022-es franciaországi (sikertelen) elnökválasztási kampányára 10,6 millió euró, akkori árfolyamon mintegy 4,1 milliárd forintnyi hitelt kapott a Mészáros-féle MKB Banktól.https://www.portfolio.hu/bank/20220309/nyilvanossagra-kerult-melyik-magyar-bank-adott-hitelt-marine-le-pennek-532067

Írásai À contre-flots, autobiographie, Párizs. 2006. Pour que vive la France, Párizs. 2012. Jegyzetek

Források À contre-flots, éd. Jacques Grancher, coll. "Grancher Depot", Paris, 2006, 322 p., Marine Le Pen életrajza

További információk Európai Parlament Marine Le Pen Marine Le Pennel készült interjúk gyűjteménye

Kategória:Franciaországi európai parlamenti képviselők 2009–2014 Kategória:Francia nők Kategória:1968-ban született személyek Kategória:Franciaországi európai parlamenti képviselők 2014–2019 Kategória:Élő személyek Kategória:Francia jogászok Kategória:A francia parlament tagjai