Jean-Christian Michel (1938–) francia zeneszerző és klarinétművész. Hatott rá a dzsessz, de a barokk zene is, különösen Johann Sebastian Bach. A kezdetek Algírban Louis Armstrong, Johnny Dodds, Sidney Bechet és Claude Luter zenéje indította arra, hogy eljegyezze magát a dzsessz műfajával, és 1956-ban megalakította első trióját. Másodéves orvostanhallgató korában alapította meg az első egyetemi dzsesszklubot, és 1961-ben az algériai diákok szövetségének rendezvényein (AGEA)Az AGEA új klubját 1961. január 21-én avatták fel az algiri Boulevard Baudin sugárúton. Megtekintve 2017. január 6. játszott, majd nyaranta az oráni metropoliszban közlekedő hajójáratokon zenélt.
1960 és 1962 között Jean-Christian Michel három New Orleans-i jazz stílusban készült EP-albummal jelentkezett az ICAL kiadónál, amelyen többek között Alain Foradelles (kornett), Roger Soirat (harsona), Jacques Vernier vagy Mylène Bartholomot (zongora), Claude Joe (basszusgitár), François Laffargue vagy Bernard Artault (dobok) társaságában játszott. Ettől kezdve 1969-ig rendszeresen vagy alkalmanként olyan nagy nevekkel zenélt együtt, mint Mezz Mezzrow, Duke Ellington, Kansas Fields, Stéphane Grappelli, Peanuts Holland, Claude Luter, Maxim Saury, Michel Attenoux, Armand Gordon, Chris Barber, Jimmy Smith...
Az 1960-as és 1970-es évek
Franciaországba visszatérve folytatta orvosi tanulmányait, s Marseille-ben diplomáját is megszerezte. Eközben költségei fedezésére dolgoznia is kellett. Léo Missir, a Barclay kiadó művészeti igazgatója figyelt fel rá, foglalkoztatta, s így 1968 és 1972 között lemezfelvételei és koncertjei jelentősen megszaporodtak. Különösen kiemelkedett egyedülálló stílusa miatt, ugyanis a dzsessz és a szakrális zene ötvözésével egy új irányzatot indított el. Olyan amerikai zenészekkel vette körül magát, mint Kenny Clarke (akivel tíz évig játszott együtt),http://bib.montreuil.free.fr/dossiers/zicamontreuil/?p=933 vagy olyan francia zenészekkel, mint Monique Thus orgonista (akivel megalapította a „Quatuor avec orgue” [Kvartett orgonával] együttest), vagy Daniel Humair, Willy Lockwood, Guy Pedersen és Henri Texier.
Zenéje átütő sikert aratott, 1969-ben a francia lemezeladási listán az első három helyig futott fel.Billboard, 1969. május 24. Pályafutása során tucatnyi arany- és platinalemezt nyert.Cérémonie de promotion des sociétaires définitifs de la SACEM 2016. június 9.
Jean-Christian Michel számos kiadóval szerződött, s jelentetett meg lemezeket, mint például: a Riviera, a Barclay, a General Records, a Carrère, a CBS, a Sony Music, az EMI, az Arcade, a 100% és a Metronome Records GmbH.
Stílusa
Zenéjét, amely a dzsesszt és a szakrális zenét ötvözte, Johann Sebastian Bach munkássága és az eredeti fekete dzsessz frazeálása ihlette. Leggyakrabban templomokban lép fel, és indulásától kezdve a dzsessz és a klasszikus zenei felfogástól, annak színpadi tolmácsolásától távol álló művész maradt, népszerűsége más crossover művészekhez hasonlítható, mint például Jacques Loussier vagy az amerikai zongorista John Lewis, a Modern Jazz Quartet alapítója. Az 1980-as évektől kezdve zenéje új hangszínekkel, kidolgozottabb ritmusokkal és a számítógépes zenei technológia közreműködésével gazdagodott. 1983-tól „hang és fény” koncerteket adott lézerrel és hologramokkal színesítve.
Kitüntetések, tagságok
A „Société des auteurs, compositeurs et éditeurs de musique” (SACEM) tagja 1967 óta zeneszerzőként, 1974-től pedig teljes jogú taggá választották. 2016-ban 50 éves tagságáért kitüntetést vehetett át. Számos jótékonysági koncertet is adott. 1974-ben VI. Pál pápa két gratuláló levelet küldött neki, amelyek közül az egyikhez ezüstérmet is mellékelt.
1986-ban Jean-Christian Michel megkapta a Tudományos és Egészségügyi Intézet „Orvostudomány és kultúra” díját, melyet olyan zsűriCérémonie des Sociétaires Définitifs de la Sacem du 2016. június 9. ítélt meg, melyben hat Nobel-díjas foglalt helyet.Panorama du Médecin, 1986. január 8. (a zsűriben többek között az alábbi professzorokkal: Jean Bernard, Henri Guitton, Jean-Charles Sournia és Hélène Ahrweiler). Orvosi diplomával rendelkezik, és 2010 óta a metzi „Groupe de recherche et d'études sur le stress et la santé” egyesület védnöke.
A hegymászás szerelmese, 1974-ben részt vett a nepáli Taboche-csúcs első megmászásában, Yannick Seigneur hegymászó csapatának orvosaként. Magánpilóta-engedéllyel is rendelkezik.brevet N°TT36469 du 29 août 1972 - Ministère des transports, secrétariat général à l'aviation civile
Diszkográfia
1966 : Requiem, kvartett orgonával, Riviera lemezkiadóDiscogs artiste honlap 1968 : Aranjuez, Riviera lemezkiadó 1968 : Musique Sacrée, kvartett orgonával (Kenny Clarke-kal), Riviera lemezkiadó 1970 : Crucifixus, Riviera lemezkiadó 1972 : JQM (Kenny Clarke-kel), Metronome Records 1972 : Les chemins de Repentance (Kenny Clarke-kal) 1973 : Le Cœur des Étoiles (Daniel Humairrel), Metronome 1974 : Vision d’Ézéchiel (Daniel Humairrel), General Records 1975 : Ouverture Spatiale (Kenny Clarke-kal), General Records 1977 : Ève des Origines (Kenny Clarke-kal), General Records 1978 : Port-Maria (Kenny Clarke-kal), General Records 1980 : Lumière, General Records (újrakiadása 1981 Musique de Lumière címmel (Daniel Humairrel), CBS) 1981 : Disque d'Or, General Records 1983 : En concert, Auvidis 1987 : Vif-Obscur, EMI 1991 : Les Années-Lumière, General Records 1994 : Cathédrales de Lumière, Arcade 2002 : Jean-Christian Michel Plays Jazz, General Records 2004 : Aranjuez (Nicolas de Angelis-zel), General Records 2005 : Portail de l'Espace, General Records 2006 : J.S. Bach Transcriptions, General Records 2007 : Live Concert, General Records 2008 : Requiem - Nouveaux arrangements, General Records 2010 : Imaginaire DVD
Jegyzetek
Fordítás
Források Hivatalos weboldal
Kategória:Francia zeneszerzők Kategória:Francia zenészek Kategória:Klarinétosok Kategória:1938-ban született személyek Kategória:Élő személyek