Prince (ejtsd: prinsz, magyarul am. „herceg”, születési nevén Prince Rogers Nelson) (Minneapolis, Minnesota, 1958. június 7. – Chanhassen, Minnesota, 2016. április 21.) Oscar-, Golden Globe- és hétszeres Grammy-díjas amerikai zenész, énekes és dalszövegíró, több mint három évtizedig volt meghatározó alakja a popzenének.
Zenéje innovatív volt, több stílust kevert, mint a funk, az R&B, a latin, a country, a rock, a new wave, a klasszikus zene, a soul, a szintipop, a pszichedelikus zene, a pop, a jazz, és a hiphop. Legfontosabb alakja volt a Minneapolis sound-nak, az 1970-es években felvirágzott funk-rock alműfajnak. Minden idők egyik legtermékenyebb előadója volt, 39 stúdióalbumot adott ki karrierje során, amely mellett több tucatnyi kiadatlan albuma és ötvennél is több megjelenésre kész videóklipje is megtalálható az otthonában lévő páncéltermében. Több száz dalt adott ki saját neve és álnevek alatt, amely mellett más előadóknak is írt dalokat, mint a Nothing Compares 2 U vagy a Manic Monday. Becslések szerint az általa megírt dalok elérhetik az ezret is. Számos "kísérőzenekart" is alapított, amelyeknek sokszor egymaga írta a dalait, szerezte a zenéit és tette ismertté a tagjait. Ilyenek például a név nélküli 87–89 zenekar, a The Time, a 3rdEyeGirl.
Minneapolisban született és nőtt fel, 19 évesen írt alá egy szerződést a Warner Bros Records-dzal. Innovatív albumaival, mint a Dirty Mind (1980), a Controversy (1981), és a 1999 (1982) nagy sikereket ért el. Hatodik stúdióalbuma, a Purple Rain (1984) hozta meg neki karrierje legnagyobb sikereit, hat hónapon keresztül volt a Billboard 200 élén. A Bíboreső filmzenéje volt, Prince főszereplésével. Az albumért Oscar-díjat is nyert. Miután felbontotta a The Revolution együttesét, nagy sikert ért el a Sign o' the Times (1987) albumával. 1993-tól 2000-ig egy kimondhatatlan szimbólumot használt neveként, így próbált függetlenedni a Warner Brothers lemezkiadótól, amely levédette a „Prince” nevet, és nem biztosított neki teljes művészi szabadságot (a kimondhatatlan szimbólum rövidítése: T.A.F.K.A.P. Jelentése: a művész, akit korábban Prince-ként ismertek, angolul: The Artist Formerly Known As Prince). 2004-es nagy visszatérése után a következő évtizedben hat albuma is elérte a Billboard 200 legjobb tíz helyének egyikét. Joni Mitchell azt mondta a zenészről, hogy „A motivációja olyan, mint egy művésznek. Nem a slágerek vezérlik, hanem a kísérletezés és a fejlődés.”
Több, mint 150 millió albumot adott el világszerte, amellyel minden idők legsikeresebb zenészei közé tartozik. Többszörös Grammy- és AMA-díjas, ezek mellett pedig Életmű-díjakat is nyert el. 2004 óta része a Rock and Roll Hall of Fame-nek, 2006 óta a UK Music Hall of Fame-nek és 2016-ban beiktatták a Rhythm and Blues Music Hall of Fame-be is.
Életében Prince gyakran szenvedett sérüléseket a dinamikus fellépéseinek köszönhetően, amely miatt sokszor fájdalmakban szenvedett és sétabotot használt. 2016 áprilisában 57 évesen hunyt el véletlen fentanil-túladagolásban chanhasseni (Minnesota) otthonában, a Paisley Parkban.
Korai évek Prince Rogers Nelson 1958. június 7-én született Minneapolisban, Minnesotában Mattie Della és John Lewis Nelson fiaként. Mindkét szülője afroamerikai volt. Az apja dalszerző, és zongorista volt, az anyja pedig jazzénekes. Az apja művésznevét (Prince Rogers) használta, amit az a Prince Rogers Trio jazz trióval való fellépésein használt. 1991-ben Prince apja elmondta az A Current Affairnek, hogy ő nevezte el a fiát, mert azt akarta, hogy Prince „véghez vigyen mindent, amit én akartam.” Prince fiatalkori beceneve Skipper volt.
A testvére Tyka 1960. május 18-án született. A testvérpárt nagyon érdekelte a zene, köszönhetően apjuk karrierjének. Prince az első számát hét évesen írta az otthoni zongorájukon, és a Funk Machine címet kapta. A szülei elváltak, amikor 10 éves volt. Az anyja hozzáment Hayward Bakerhöz, akivel a fiúnak elég zavaros kapcsolata volt. Sokszor váltogatta, hogy hol lakik. Volt, hogy az apjával, volt, hogy az anyjával, és a nevelőapjával.
Prince a Bryant Junior Highba és az akkori Central Középiskolába járt, ahol amerikai focizott, baseballozott és kosarazott. Utóbbit hobbiként később is folytatta. Prince 1973-ban találkozott Jimmy Jammel, és jó benyomást gyakorolt rá a zenei tehetségével, és a korai széleskörű hangszerismeretével.
Karrier
1975–1980: A kezdetek, és az első sikerek
1975-ben Pepe Willie (Prince unokatestvérének férje) alapított egy együttest 94 East néven, Marcy Ingvoldstaddal és Kristie Lazenberryvel. Prince és André Cymone a felvételekben segédkezett az együttesnek. Willie írta a számokat, Prince gitározott. Prince és Willie együtt írta a Just Another Suckert.
1976-ban Prince készített egy demót Chris Moon producerrel Moon minneapolisi stúdiójában. Senki nem akarta szerződtetni Prince-t, így végül Moon elvitte a számot Owen Husneynak, aki aláírt Prince-szel (aki akkor 19 éves volt), és segített elkészíteni egy demót az Sound 80 Studios-ban. A felvételt jó fogadtatás érte, többek közt érdeklődött Prince iránt a Warner Bros. Records, az A&M Records és a Columbia Records is.
Husney segítségével Prince aláírt egy szerződést a Warner Bros.-zal. Három albumra kapott szabad kezet a fiatal énekes. Prince és Husney Kaliforniába költözött a zenész debütáló albumának felvételeihez. A For You 1978. április 7-én jelent meg.Uptown 2004, 29. o. Az albumon mindent egyedül vett fel, komponált, hangszerelt, az összes (szám szerint 27) hangszeren ő játszott, és mindent ő maga írt (kivétel ez alól a Soft and Wet című szám, amin a szövegeket Moonnal írta). A Soft and Wet kislemez 12. helyet ért el a Hot Soul Singles slágerlistán, és 92.-et a Billboard Hot 100-on. A Just as Long as We’re Together 91. lett a Hot Soul Singles slágerlistán. balra|bélyegkép|Egy jegy, Prince első koncertjére, 1979-ben 1979-ben Prince alapított egy együttest André Cymone-nal (basszus), Dez Dickersonnal (gitár), Gayle Chapmannel, Doctor Finkkel (mindketten billentyűsök), és Bobby Z-vel (dobok). Az első koncertjük a Capri Theaterben volt 1979. január 5-én. A Warner Bros.-tól is megtekintették a fellépést, majd megállapították, hogy az együttesnek még időre van szüksége, hogy a zenei hangzását kialakítsa. 1979 októberében kiadott egy albumot Prince címmel, ami negyedik lett a Billboard Top R&B/Black Albums slágerlistán, 22. a Billboard 200-on és platina minősítést kapott az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségétől (RIAA). Két R&B-slágert tartalmazott a Why You Wanna Treat Me So Bad?-et és az I Wanna Be Your Lovert, amiből több, mint egymillió példány kelt el, és 11. volt a Billboard Hot 100-on, és két hétig első a Hot Soul Singles slágerlistán. Prince mindkét számot előadta 1980. január 26-án az American Bandstand-en.
1980–1983: Dirty Mind, Controversy és 1999
1980-ban Prince kiadta a Dirty Mind című albumát, ami szexuális témájú tartalmazott, többek közt a Head, és a Sister. Az albumot Prince saját stúdiójában vették fel, aranylemezes lett, és az Uptown kislemez ötödik helyig jutott a Billboard Dance és a Hot Soul Singles slágerlistán. Ezen kívül Prince volt Rick James előzenekara az 1980-as Fire It Up turnén.
1981 februárjában Prince először lépett fel a Saturday Night Live-ban a Partyup című számával. Októberben megjelent a következő albuma, a Controversy. Gyakran koncertezett, többek közt a The Rolling Stones előzenekaraként az amerikai turnéjukon, de csak néhány dal után el kellett hagynia a színpadot. 1982-ben kezdett egyedüli fellépőként turnézni. Controversy album dalait a Controversy Music jelentette meg.
1981-ben Prince alapított egy mellékprojekt-együttest, ami a The Time nevet kapta. 1981 és 1990 között az együttes négy albumot jelentetett meg. Ezeken a számok nagy részét Prince játszotta, és ő volt a háttérénekes (az énekes pedig Morris Day). 1982 végén Prince megjelentetett egy dupla albumot 1999 címen, amiből több, mint 4 millió példány kelt el. Az album névadó száma tüntető jellegű volt a nukleáris fegyverek terjedése ellen, és az előadó első szülőországán kívüli Top 10-es slágere lett. A Little Red Corvette az egyike volt az első videóklipeknek fekete előadótól (Michael Jackson Billie Jeanjével együtt), amit az MTV folyamatosan játszott. Prince és Jackson között nagy volt a rivalizálás, nem csak zeneileg, hanem sportokban is). A Delirious című szám szintén Top 10-es volt a Billboard Hot 100-on. Prince az International Loverrel nyerte el az első Grammy jelölését.
1984–1987: Purple Rain, Around the World in a Day és Parade
Ebben az időszakban Prince az együttesét Revolutionnek hívta. A zenekar neve az 1999 albumborítóján is szerepel fordítva a Prince szónak az „I” betűjében. Az együttes tagjai Lisa Coleman, Doctor Fink (mindketten billentyűsök), Bobby Z. (dobok), Brown Mark (basszus), és Dez Dickerson (gitár) voltak. Jill Jones (háttérénekes) szintén részt vett 1999 felvételeiben, és az azt követő turnéban. Az 1999 Tour után Dickerson elhagyta az együttest, hivatalosan vallási okok miatt. A gitárost Coleman egyik barátja, Wendy Melvoin váltotta. Eleinte az együttes csak ritkán vett részt munkálatokban, később 1983-ban egyre többször csatlakoztak Prince-hez a stúdióban.
Korábbi menedzsere (Bob Cavallo) szerint, az 1980-as évek elején Prince ragaszkodott hozzá, hogy összehozzanak neki egy szerződést a filmiparban, annak ellenére, hogy még nem nagyon volt ismert. Ennek az eredménye lett a nagy sikerű film, a Purple Rain (1984 – magyarul Bíboreső címen jelent meg), aminek a főszereplője volt Prince, részben önéletrajzi ihletésű volt, és megjelent vele együtt a filmzenei album, a Purple Rain. Az albumból több, mint 13 millió példány kelt Amerikában, és 24 hetet töltött a Billboard 200 első helyén. A film két Oscar-díjat nyert, egyet Legjobb eredeti filmzene egyet pedig a Legjobb eredeti musical kategóriában. Amerikában 68 millió dolláros bevételt hozott (ez 2019-ben $167 millió lenne). A filmen szereplő számok világszerte slágerek voltak. A When Doves Cry és a Let’s Go Crazy is első helyet, a Purple Rain pedig második helyet ért el a Billboard 200-on. Egy ponton Princenek egyszerre volt első egy albuma, egy kislemeze, és egy filmje. Az első énekes lett, aki ezt elérte. A Purple Rain album a 8. helyet kapta a Rolling Stone Minden idők 500 legjobb albuma listájának 2020-as kiadásán. Szintén helyet kapott a Time magazin Minden idők legjobb 100 albuma listán. Az album hozott két Grammy-díjat is a zenésznek, egyet a Legjobb rock előadás duó vagy csoport által ‑ vokál, egyet pedig a Legjobb eredeti filmzene kategóriában. balra|bélyegkép|312x312px|Prince, az 1986-os Hit N Run turné egyik állomásán, Brüsszelben
1984-ben Andy Warhol, amerikai képzőművész készített egy festményt Orange Prince (1984) címen. Warhol nagy rajongója volt a zenésznek és összesen tizenkét különböző művet készített a zenészről. Ezek közül négy ma a The Andy Warhol Musemban található meg Pittsburghben. A Vanity Fair írt Prince-ről a Purple Fame című cikkében, amelyet a Warhol-festmény nyitott és az első globális kiadvány volt, ami méltatta a zenész munkáját.
Miután Mary Elizabeth Aitcheson (férjezett nevén Tipper Gore) meghallotta 11 éves lányát Prince Darling Nikki számát énekelni (ami erősen szexuális tartalmú), létrehozta a PMRC-t (Parents Music Resource Center). A testület támogatta, hogy feltüntessék az albumok borítóján a jól ismert „Parental Advisory: Explicit Lyrics” matricát, ami az erős nyelvezetű, és gyerekeknek nem való témákat feldolgozó albumokat jelölte meg (és jelöli azóta is).
1985-ben Prince bejelentette, hogy a következő albuma megjelenése után abbahagyja a koncertezést és a videóklipforgatást. A következő albuma az Around the World in a Day (1985) három hétig volt az első helyen a Billboard 200-on. Az albumról két kislemez is Top 10-es lett a Billboard Hot 100-on, a Raspberry Beret (2.) és a Pop Life (7.). bélyegkép|304x304px|A telihold alatt filmben