bélyegkép|jobbra|250px|Kaszinó
Püspökfürdő (románul Băile 1 Mai) fürdőhely Romániában, Bihar megyében, Váradszentmárton községben. Nagyváradtól délkeletre, Hájó mellett, a Somlyó-hegy alján fekszik.
Története Püspökfürdő nevét 1851-ben említette oklevél Püspökfördő alakban.
1888-ban Szent-lászló, 1913-ban Püspökfürdő néven írták.
Régi nevén Szent László- vagy Püspök-fürdő, Hájó falu határán, a Somlyó-hegy alján terül el.
A fürdő egyike a legrégebben ismert fürdőinknek. Már a 18. században, Árkosi Tegző Benedek írt forrásairól egyik művében, amely az első fürdőismertetések közé tartozik. Értékessé meleg forrásai teszik, a melyeknek vize a három éven át folytatott fúrás befejezése, 1898 óta bővebb.
Nevét Schlauch bíboros-püspök után kapta, aki a fürdőt átépíttette és kibővíttette. 35,0–41,2 °C hőfoku hévízét gyógyító hatása miatt már az 1800-as években is távoli vidékekről felkeresték.
Árkosi Tegző Benedek leírása óta számos leírója akadt az érdekes gyógyhelynek, a melynek tavában és talajában geológiai, őslénytani érdekességű kagylók és csigahéjak, s a csak Egyiptom édes vizeiben termő tündérrózsa virul.
A fürdő különféle idegbetegségeknél, idegzsábáknál, a gyomor, máj és epehólyag betegségeinél, sárgaság, epekövek, vesekövek stb. gyógyítására javasolt.
Védett, de elveszett természeti értékei 2017-re a Pece-patak menti természeti rezervátumból kihalt az a három faj, amelyek miatt a Natura 2000-es védett területté nyilvánították.A Pece patak természeti rezervátumból kihaltak azok a fajok, amelyek miatt védett területté nyilvánították – Transindex, 2017. április 5. Az egykor tündérrózsákkal borított tavacska – vélhetően a túlzott termálvíz-kivétel miatt – mára szinte teljesen kiszáradt.Mentenék, ami a püspökfürdői termáltóból megmaradt – Híradó.hu, 2015. május 10. Az alábbiak arról szólnak, hogy mi ment veszendőbe az emberi felelőtlenség miatt.
bélyegkép|jobbra|250px|A fürdő érdekessége a tündérrózsa (Nymphea thermalis) A püspökfürdői tündérrózsa (Nymphaea thermalis)
Kitaibel Pál volt az aki 1798-ban először kutatta a környék növényflóráját. Kéziratát Iter Magno-varadiense, anno 1798 susceptum címen írta meg, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum (Mnscpt. 115. Oct. germ.) alatt őrzött. Ezt a kéziratot, több más, botanikai utazást ismertető kéziratával együtt, Kanitz Ágoston „Reliquiae Kitaibelianae” címen a bécsi Zoologisch-Botanische Gesellschaft-nak 1863-ban megjelent évkönyvében adta ki. Füvészkedésének középpontja Nagyvárad volt. Ellátogatott innen Püspökfürdőre és Félixfürdőre is. Kitaibel Pál ismerte fel a Püspökfürdő hévizében az "egyiptomi lótusz-virágot" (valójában nem lótuszt, hanem egy tündérrózsafajt), a Nymphaea lotus var. thermalis-t, de kutatását félszázados szünet követte.
1841-ben aztán Hazslinszky Frigyes nagyváradi tartózkodásakor Püspökfürdőt is felkereste, de eredményt nem közölt.
Az 1950-es évek végétől kezdve azonban már mind többen szentelik figyelmüket Bihar növényflórájának, és a lótusz-virág idegen botanikus figyelmét is felkeltette: Haslinger Ferenc, utóbb brünni tanár s a „Botanisches Excursionsbuch für den Brünner Kreis” szerzője, aki három évig tartózkodott Nagyváradon, a „Verhandlungen des Naturforschenden Vereines in Brünn” 1863-as évfolyamának 2. kötetében (pp. 70–72.) röviden ismertette a Nymphaea thermalis-t is.
Flatt Károly pedig – aki huszonhárom évig lakott Bihar vármegyében a Sebes-Körös völgyén, és ez idő alatt számtalanszor barangolta be a környéket füvészkedés céljából – legfőképpen a megye európai hírű növénynevezetességeivel foglalkozott, a Nymphaea thermalis-t a Nílusból hozatott eredeti Nymphaea lotus-szal hasonlította össze. Erről készült dolgozatai: „A nagyváradi Püspökfürdő lótusz-virágai” (Nagyvárad, 1886), „Védelmet a magyar lótusz-virágnak!”, „A mi tündér-rózsánk” (Nagyvárad, 1890), „A lótusz-növényekről” (Term.-tud. Közl. Pótf., 1895), „A Pirus salicifolia, Pall. hazánkban” (Növényt. Lapok, 1889) címen jelentek meg.
bélyegkép|jobbra|250px|Kockás sikló a tündérrózsák közt bélyegkép|A Pece-patak tava 2019 tavaszán. Nem hogy tündérrózsa, de még víz sincs. Ady Endre is írt erről a ritkaságról:
Kockás sikló (Natrix tessellata) – egy déli kígyófaj, mely 1870-1880 körül csak itt Püspökfürdőnél, a Pecében élt, később azonban ritkán másutt is előfordult. Ritka csigafajok:
Melanopsis costata Fér. var. Muraldi Zgl. nevű kis csiga, mely a híres hévvízi-rózsa (Nymphaea thermalis De C.) társaságában egész Európában csakis a Püspökfürdő hévvizében s körülötte található. Törzsfaja (Melanopsis costata Fér.) Afrika északi partjain, továbbá Szíria és Palesztina lassú folyású és állóvizeiben (Orontész, Jordán, Tiberiás tava stb.) él.
Melanopsis succimea, Lymnaea auricularis Drap. és még több apró csigafaj, melyek csak itt, a Nymphaea thermalis szárán és levelén, vagy a vízben heverő kő vagy fadarabokon élnek.
Rakovicai kele (Scardinius erytrophthalmus racovitzai) endemikus halfaj
Jegyzetek
Források
Kategória:Bihar megye települései Kategória:Románia fürdőhelyei