Gecsényi Lajos (Tápiósüly, 1942. június 2. –) magyar levéltáros, történész, címzetes egyetemi tanár.
Élete Gecsényi Lajos 1942. június 2-án született Tápiósülyben Gecsényi Lajos és Losonczi Katalin gyermekeként.
1956–1960 között a nagykátai Damjanich János Gimnáziumban tanult. 1960–1962 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-könyvtár szakán kezdte, majd 1962–1965 között történelem-levéltár szakon fejezte be.
1965–1974 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Párttörténeti Intézet Archívumában levéltárosként dolgozott. 1969–1974 között, illetve 1993–1999 között az ELTE BTK megbízott előadója, 1999–2002 között docense volt. 1971-ben bölcsészdoktor, 1994-ben a történettudomány kandidátusa címet szerzett. 1974–1987 között, valamint 1994–1997 között Győrben a megyei levéltár igazgatója volt. 1978–1984 között a győri Műhely című folyóirat alapító főszerkesztője volt. 1985–1992 között a Levéltári Szemle főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1987–1994 között Magyarország képviselője volt az Osztrák Állami Levéltárban. 1991–1997 között a Bécsi Napló szerkesztőségi tagja volt. 1991–1996 között a Magyar Levéltárosok Egyesületének választmányi, 1995 óta pedig a Magyar Történelmi Társulat (tagságának kezdete 1964) igazgatóválasztmányi tagja, 1999–2007 között ügyvezető alelnöke volt. 1996–2017 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának, valamint a Magyar–Osztrák Történész Vegyesbizottságnak tagja. 1995–1999 között a Történelmi Szemle rovatvezetője, 1999–2006 között a szerkesztő-bizottság tagja, 2005–2012 között felelős szerkesztője. 1997–2008 között a Levéltári Közlemények főszerkesztője volt. 1997–2002 között, illetve 2003–2009 között a Magyar Országos Levéltár főigazgatója volt.2002-ben máig ismeretlen okokból lemondott, de 2003 májusában újra pályázott és elnyerte a megbízatást 5 évre. 2008-ban és 2009-ben az akkori miniszter, Hiller István hosszabbította meg főigazgatói kinevezését a tárgyév végéig. 1997–2003 között az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottságának tagja volt. 1998-tól 11 évig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Levéltári Kollégiuma elnöke volt. 2001-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2001-2007 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője volt. 2002–2003 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgató-helyettese volt. 2004 óta címzetes egyetemi tanár. 2004-2007 között a Nemzeti Kulturális Alapprogram Bizottságának, 2009-től a Levéltári Kollégiumnak a tagja, illetve utóbbinak vezetője 2011-ig. A Századok c. folyóirat szerkesztő-bizottságának (2007–2011 és 2015–) és a szerkesztőségnek a tagja (2012–2015). Tagja a Nagy Imre Alapítvány kuratóriumának 2003–2017 között. 2010-től nyugdíjas, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa (2010–2012), a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság magyar tagozatának helyettes vezetője (2011-2012), a História Alapítvány elnöke 2011-től. A Világtörténet c. folyóirat felelős szerkesztője.(2011) Az Ungarn-Jahrbuch. Zeitschrift für interdisziplinäre Hungarologie (München-Regensburg), a Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények és az Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv (2017-ig) szerkesztő bizottságának tagja. A Nagy Imre Emlékház megbízott igazgatója (2012-2015). A Holocaust Közalapítvány kuratóriumának (2001–2006, 2018–), felügyelő bizottságának (2015–2017) tagja. A Milton Friedmann Egyetem Magyar Zsidótörténeti Intézetének igazgatója (2018–2019).
Kutatási területe a 16-17. század gazdaság- és társadalomtörténete, illetve a 20. században a magyar–osztrák kapcsolatok története.
Művei Bártfa város hegyaljai szőlőgazdálkodása 1485–1563, 1966 Városi és polgári szőlőbirtokok és borkereskedelem a Hegyalján a XV–XVI. század fordulóján, 1972 Városi önkormányzat a XVII. században Győrött, 1986 Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században 1988 Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I–III., 1990–2004 A 16–17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez (Az erődváros megjelenése), 1991 Az Edlasperg ügy – Magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében, 1993 Das ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn (társszerző), 1994 Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században – Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez, 1995 A magyarok krónikája (szócikkek szerzőjeként), (Összeállította és szerkesztette Glatz Ferenc), 1996 "Török áruk" és "görög kereskedők" a 16–17. századi királyi Magyarországon, 1998 Routen, Mauten und Dreißiger in Westungarn im Jahre 1668, 1999 Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1956–1964, 2000 Handelsbeziehungen zwischen Ungarn und den süddeutschen Städten am Anfang der frühen Neuzeit, 2001 A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és tanácsosai a 16. században, 2003 A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646–1672 között, társszerző Tatjana Guszarovával, 2003 Sub clausula. Dokumentumok a forradalom történetéhez, társszerkesztő Máthé Gáborral, 2006 Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956, 2007 Gazdaság, társadalom, igazgatás – Tanulmányok a kora újkor történetéből, Budapest/Győr, 2008 Sub clausula – Dokumentumok két békeszerződés (Trianon, Párizs) történetéből, társszerkesztő Máthé Gáborral, 2008 Sub clausula – Dokumentumok a politikai rendszerváltozás történetéhez – A Grand Strategy, társszerkesztő Máthé Gáborral, 2009 Korrupció és harmincadkerülés – A felső-magyarországi harmincadügyről 1648–1660, 2009 A rejtélyes Thurzó – Thurzó Ferenc a Magyar és az Udvari Kamara elnöke 1549–1563, 2011 Magyar történettudomány az ezredfordulón – Glatz Ferenc 70. születésnapjára, társszerkesztő Izsák Lajossal, 2011 Bergauf, bergab. Ungarisch-österreichische Beziehungen 1945–1965, 2011 Sülysáp az első világháború viharában, szerkesztő: Gecsényi Lajos, Katus Norbert, Zemen Pálné, Sülysáp Város Önkormányzata, Sülysáp, 2014 A szembenállástól a kiegyezésig – A magyar–osztrák viszony a megbékélés útján (1959–1970), 2013 Főkonzulok, követek és nagykövetek 1945–1990, társszerkesztő Baráth Magdolnával, BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2015 Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945–1990, 2. javított kiadás, szerkesztő: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos, MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2016, (Magyar történelmi emlékek Adattárak) Nagy Imre első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei I. 1953. július 10. – 1954. január 15., társszerkesztő Baráth Magdolnával, 2018 Dokumentumok Habsburg Ottó és a Magyar Nemzeti Bizottmány kapcsolatához 1948–1950, Levéltári Közlemények, 2018 Egy "száműzött" az emigrációban – Habsburg Ottó és a magyar emigráció, In: Habsburg Ottó és a rendszerváltozások, Habsburg Ottó Alapítvány, 2021, 59–71. o. A magyar–osztrák kapcsolatok, 1945–1990, In: Magyarország külkapcsolatai (1945–1990), BTK Történettudományi Intézet, 2021, 379–408. o.
Filmjei Arcélek (2008) (szereplő)
Jegyzetek
Források
További információk Adatlapja a Történelemtudományi Intézet honlapján Életrajza a Magyar Országos Levéltár honlapján
A Nagy Imre Ház mb. igazgatójaként 10 A Nagy Imre Ház mb. igazgatójaként 2 Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére; Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, Budapest, 2002
Kategória:A Győri Levéltár levéltárosai Kategória:A Magyar Országos Levéltár levéltárosai Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1942-ben született személyek Kategória:Széchényi Ferenc-díjasok Kategória:Élő személyek Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei Kategória:Szabó Ervin-emlékérmesek