bélyegkép|Eljegesedés (illusztráció) Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki. Geológiai meghatározás szerint olyan időszak, amikor a Földön állandó sarki jégtakaró van jelen.
Az eljegesedések alatt megfigyelhetők hidegebb és melegebb korszakok, ezek a glaciálisok és az interglaciálisok. Magára az eljegesedésre és a glaciális korszakra is használják a jégkorszak kifejezést.
A földtörténet során legnagyobbrészt nem volt jelen sarki jégtakaró a Földön. Ezt az állapotot csak néhány jellegzetes eljegesedési időszak törte meg. A jelenleg is fennálló eljegesedés a kainozoikumi eljegesedés, melynek interglaciális szakaszában vagyunk.
Az eljegesedések okai
Eljegesedések a földtörténet során Elnevezés Időtartam Eon Idő időszak Huroni eljegesedés 2,4–2,1 Ga proterozoikum paleoproterozoikum siderium, rhyacium Sturti eljegesedés 735–700 Ma proterozoikum neoproterozoikum kriogén Marinói eljegesedés 660–635 Ma proterozoikum neoproterozoikum kriogén Gaskiers-eljegesedés 582-580 Ma proterozoikum neoproterozoikum ediakara Ordovícium-szilur eljegesedés 450–420 Ma fanerozoikum paleozoikum ordovícium, szilur Karbon-perm eljegesedés 360–260 Ma fanerozoikum paleozoikum karbon, perm Kainozoikumi eljegesedés 33,5 Ma - (ma is tart) fanerozoikum kainozoikum paleogén, neogén, kvarter
Jegyzetek
Kategória:Földtörténet Kategória:Glaciológia