A rhythm and blues, R&B, R’n’B egy könnyűzenei fogalom, ami nem egyértelmű műfajra utal, és ebben nincs is egyetértés a könnyűzenei szakírók között. A kifejezést a Billboard zenei szaklap vezette be 1949. június 25-én. Noha az eredeti értelemben vett negyvenes-ötvenes évekbeli, a blues dallamvilágát gyorsabb tempóval vegyítő klasszikus (old school) rhythm and blues zene továbbra is él, a 2010-es évek kortárs R&B-nek nevezett zenéje már nyomokban sem emlékeztet az eredetire, a névazonosság ellenére más műfajnak tekinthető.
Története
Korábban a lemezkiadók élesen elszeparálták a fehér és fekete közönségnek szánt kiadványokat. A fehérekét Hillbilly Musicnak, a feketékét Race Musicnak nevezték, ez utóbbit váltotta fel a Rhythm and Blues, ami az évek során rengeteg afro-amerikai előadóktól származó tánc- és popzenei műfajt jelentett. Az 1940-es évek második felében a blues új, a rock and rollt előrevetítő irányzatát nevezték R&B-nek. Ez megtartotta a blues dallamvilágát és akkordsémáit, viszont ritmusa gyorsabb lett, a hosszúra nyúlt hangszeres improvizációk helyett pedig egyre nagyobb szerepet kapott maga a dal, az ének.
Az 50-es évekből már többféle R&B-előadót ismerhetünk.
Az olyan nagyvárosokban, mint New York, Philadelphia és Chicago, a fő hangsúlyt az énekre és a zenei kivitelezésre fektették. Detroitban a híres Motown kiadó uralta a terepet, ahol az R&B, a soul és a gospel zenei elemeit populárisabb formában tálalták a nagyközönségnek. Memphisben a Stax kiadó volt a vezető. A déli államokban inkább a blues volt az erősebb. Nyers hangzás, pattogó ritmusok és sok trombita – ezek jellemezték az akkori R&B-muzsikusokat.
A 60-as években az R&B-n belüli soul műfaj legendás énekese, James Brown létrehozta zenekarával a funkot, amiből később a disco és a hiphop lett.
A 80-as évektől a lágyabb, popos hangzás vált uralkodóvá a műfajon belül.
A '80-as évek végétől és a 90-es évek elejétől él a „kortárs R&B” (angolul: Contemporary R&B), ami a soul, hiphop és dance stílusokat vegyíti. A kortárs R'n'B-zenére dobgépes alapok és melizmatikus (díszített, egy szótag kiéneklése alatt több hangot is használó) szólóéneklés a jellemző, valamint gyakoriak benne a rap-betétek.
Napjainkban a hiphop-alapok (-beatek) jellemzők a zenékre, és pár éve megjelent a dance-pop/house-elemekkel vegyített R'n'B.
Magát a Rhythm n Blues megnevezést egyaránt alkalmazhatják elektromos blues, soul, funk, disco, hiphop vagy popzene-műfajú zenékre is, lényegét tekintve tehát gyűjtőfogalom az afro-amerikai (főleg gospel) eredetű tánczenéknek.
Főbb stílusok és előadók Rhythm & Blues (1940-es–1950-es évek; a rock & roll előtt)
A korabeli jump blues stílus jelenti a rhythm n blues alapját. A zenére a kemény szvinges játékmód és a dallamos, gospel-alapú ének jellemző. Johnny Ace LaVern Baker Jesse Belvin Tiny Bradshaw Charles Brown Roy Brown Ruth Brown Ray Charles Arthur Crudup Larry Darnell Cecil Gant Rosco Gordon Wynonie Harris Clarence "Frogman" Henry Joe Hunter Etta James Little Willie John Louis Jordan Ernie K-Doe Smiley Lewis Joe Liggins Jimmy Liggins Professor Longhair Willie Mabon Big Maybelle Percy Mayfield Stick McGhee Amos Milburn Roy Milton Merrill Moore Ella Mae Morse Junior Parker Lloyd Price Piano Red Shirley and Lee Guitar Slim Huey "Piano" Smith Jesse Stone The Treniers Big Joe Turner Chuck Willis Billy Wright
"Fekete" rock & roll (1950-es évek vége)
A rock & roll zene valójában egyenes ritmusban játszott blues, ezért a fekete zenészek is kivették részüket a műfajból. Hank Ballard Chuck Berry Richard Berry Otis Blackwell Gary U.S. Bond Jackie Brenston Chubby Checker Bobby Day Bo Diddley Fats Domino Esquerita Bobby Freeman Screamin' Jay Hawkins Wilbert Harrison Johnny Otis Little Richard Jimmy Soul Ike Turner Larry Williams
Doo-wop (1950-es évek)
Az ötvenes évek jellemző műfaja a vokális "barbershop music", a korszak popzenéjét pedig a négy szólamra hangszerelt vokál-együttesek határozták meg. The Cadillacs The Charms The Cleftones The Coasters The Clovers The Dells The Dell-Vikings The Dominoes The El Dorados The Five Keys The Flamingos The Ink Spots Frankie Lymon The Marcels The Orioles The Platters The Penguins The Ravens The Robins The Spaniels
Lánybandák (1960-as évek eleje)
A soul korai éveiben jelentek meg a fekete lánybandák, akik gospel-kórusszerűen énekeltek. The Chantels The Chiffons Claudine Clark The Cookies The Crystals The Dixie Cups Shirley Ellis The Exciters Little Eva Betty Everett The Jelly Beans Darlene Love The Orlons The Ronettes The Toys Dee Dee Sharp The Shirelles Bob B. Soxx and The Blue Jeans Ike & Tina Turner vagy Ikettes
Soul (1960-as–1970-es évek)
A soul még közelebb viszi az R&B-t a gospel-hez a speciálisan díszített, érzéki énektechnikával, kórusokkal, hangszerelésekkel. Solomon Burke Jerry Butler Sam Cooke Lee Dorsey Roberta Flack Aretha Franklin Al Green Donny Hathaway Willie Hutch The Impressions The Isley Brothers Ben E. King Patti Labelle Curtis Mayfield Ann Peebles Esther Phillips Percy Sledge Candi Staton Joe Tex Wilson Pickett Irma Thomas Dionne Warwick Deniece Williams Bill Withers Bobby Womack
Stax (1960-as évek, az 1970-es évek eleje)
A hatvanas években Memphis legfontosabb soul-kiadója a Stax Records volt. The Mar-Keys Booker T. & the M.G.’s The Bar-Kays King Curtis Eddie Floyd Isaac Hayes Otis Redding Sam & Dave Rufus Thomas Carla Thomas Jackie Wilson
Motown (1960-as–1970-es évek)
A detroiti soul nagy része a Tamla/Motown Records slágergyárában, a Hits Ville-en készült. Jellegzetes hangzásukért házi zenekaruk, a Funk Brothers felelt. The Four Tops The Funk Brothers Marvin Gaye Berry Gordy Jr. Gladys Knight & The Pips The Jackson Five Martha and the Vandellas The Miracles Smokey Robinson Diana Ross Edwin Starr Barett Strong The Supremes The Temptations Tammi Terrell Kim Weston Stevie Wonder
A Philly Sound (1970-es évek)
Philadelphiában a soulra már kifejtette hatását az ekkoriban születő funk. Thom Bell Gamble & Huff McFadden & Whitehead M.F.S.B. Harold Melvin & The Blue Notes The O’Jays Billy Paul Teddy Pendergrass The Stylistics The Three Degrees
Funk (1960-as évek vége, 1970-es–1980-as évek)
A funk a soul egy végletekig lecsupaszított, perkusszív-stílusú, gyakran pszichedelikus változata, ami James Brown nevéhez fűződik. James Brown Maceo Parker The JB’s George Clinton Parliament Funkadelic Sly & The Family Stone War The Neville Brothers Gil Scott-Heron Roy Ayers Rufus Cymande The Commodores Prince The Time Earth, Wind & Fire Kool & the Gang Rick James Shalamar Change Midnight Star Delegation Cameo együttes Ohio Players Brother Johnson The Meters The Whispers Indeep Jocelyn Brown Fat Larry’s Band D Train Patrice Rushen Oliver Cheatham Zapp Maze
Disco (1976–1980)
A funkból kialakul disco leginkább az afro-amerikai és meleg közösségek klubéletével kapcsolódik össze. A műfajtól kezdetben nem álltak távol a szimfonikus, nagyzenekari hangszerelések, majd a hetvenes évek végétől ezt jobbára felváltotta a szintetizátor. Chic Sister Sledge Donna Summer George Benson Carl Douglas Gloria Gaynor Whitney Houston
Urban contemporary gospel (1980-as évek)
Az afro-amerikai vallásos gospel kortárs, gyakran hiphop és pop-orientált változata. Tramaine Hawkins John P. Kee Vickie Winans Donnie McClurkin Yolanda Adams Kirk Franklin
New Jack Swing (1980-as évek vége – 1990-es évek eleje)
A New York-i fekete klubélet popzenéje a kilencvenes években. A New Jack Swing a smooth jazzt vegyíti az elektronikus zenével és a hiphoppal. Aaron Hall After 7 Al B. Sure! Alexander O’Neal Another Bad Creation Babyface Bell Biv DeVoe BlackGirl Blackstreet Bobby Brown Boyz II Men Brownmark Brownstone Cherelle Hi Five Intro Pink II D Extreme James Ingram Janet Jackson Jodeci Kid 'n Play Kut Klose LeVert Lisa Stansfield Lo-Key? Loose Ends Mariah Carey Mary J. Blige Meli'sa Morgan Men at Large Michael Jackson Michel'le Mint Condition Mokenstef Monie Love Nayobe New Edition New Kids on the Block
Contemporary R&B (az 1990-es évek közepétől napjainkig)
A kortárs R&B a hiphoppal vegyített soul. Ezt már kizárólag elektronikusan készítik. Brandy, T-Pain, Mýa, Chris Brown, Omarion, R. Kelly, Usher, Ne-Yo, Sean Kingston, Aaliyah, Ciara, Ashanti, Beyoncé Knowles, Rihanna, Justin Timberlake Frank Ocean
Neo Soul (az 1990-es évek közepétől napjainkig)
A neo soul a kortárs R&B-től eltérően tradicionálisabb hangzásokra törekszik, továbbá jazz-hatásokkal is bír. D’Angelo Erykah Badu Bilal Dwele Lauryn Hill India.Arie Alicia Keys Keyshia Cole John Legend Maxwell Musiq (Soulchild) Omar Raphael Saadiq Jill Scott Angie Stone Bobby Valentino Joss Stone
Jegyzetek
Külső hivatkozások RnB.lap.hu – linkgyűjtemény Luxfunk Radio – RnB, Rap, Funky, Soul – minden, ami fekete...
Kategória:Zenei stílusok