Az aromás vegyületek olyan telítetlen, gyűrűs vegyületek, melyekben váltakoznak a gyűrűt alkotó atomok közötti egyes és kettős kötések, és a molekula stabilitása nagyobb, mint ami e kötésekből következne.
100px100pxA legfontosabbaromás vegyület:a benzolPélda nem benzoidaromás monociklusra:a (18)annulén100px100pxPélda heteroaromásvegyületre: a pirrolPélda aromáspoliciklusra:a naftalin
A Hückel-szabály szerint aromás minden olyan monociklusos síkalkatú vegyület, amelyben mindegyik atomnak van a gyűrű síkjára merőleges p-pályája a π-elektronok száma 4n+2 (n=0, 1, ...).
Aromásnak tekintjük azokat a vegyületeket is, amelyekben az aromás vázhoz alkil-, alkenil- vagy alkinilcsoportok kapcsolódnak.
Az aromás elnevezés a görög aróma (αρωμα: illat, zamat) szóból származik. Az először vizsgált aromás vegyületeket növényekből vonták ki, és ezeknek jellegzetes illatuk volt (benzil-alkohol, benzaldehid, toluol).
Az aromás vegyületeket négy csoportra osztjuk: benzoid vegyületek (a benzol és származékai) nem benzoid monociklusok heteroaromás vegyületek policiklusok (több kondenzált gyűrűből álló aromás vegyületek)
Jegyzetek
Források Furka Árpád: Szerves kémia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Hans Breuer: Atlasz – Kémia. Athenaeum 2000 Kiadó Kft., 2003.
Kapcsolódó szócikkek aromás szénhidrogének policiklusos aromás szénhidrogének