Saárváry István (Csepreg, 1730 – Szombathely, 1784. január 18.) ferences szerzetes.
Élete
1749-ben lépett a mariánus rendtartományba, a próbaévet Malackán töltötte. 1753-ban áldozópappá szentelték. Több helyen volt hitszónok. 1763-ban a Szentföldre zarándokolt, Jeruzsálemben három évig tartózkodott. Hazájába visszatérve folytatta hitszónoki hivatását.
Munkái
Örök életre vezetgető Tábla, a Serafikus Szent Ferencz Penitentziatartó Harmadik Szent Szerzetének IV-dik Miklós Szentséges Pápától 1289-dik esztendőben megerősíttetett és az utánna valóktól jóváhagyattatott Regulája, Mely Szabad Királyi Nemes Nagy-Győr-Városában 1770-dik esztendőben az Első Magyar Nemzetbéli Férjfiak s Aszszonyok neméből való próbaesztendőben lévő ájtatos Tertiariusoknak, kik Tulajdon Házaikban laknak, éppen s egyenessen, őket illető rövid értelmes magyarázattal az ő akkorbéli P. Directorok iparkodásából, az Előljárók engedelmével kezekbe adatott. És magok költségén (a változandóknak egyenes változásával) harmadszor kinyomtattatott. Győr, 1770 Szent Ferencz harmadik rendje. Győr, 1770
Források
Magyar katolikus lexikon Magyar Életrajzi Index
Kategória:Magyar ferences szerzetesek Kategória:Csepregiek Kategória:Szombathelyiek Kategória:1730-ban született személyek Kategória:1784-ben elhunyt személyek