Frans Sammut (1945. november 19. – 2011. május 4.) máltai regény- és prózaíró.Le Petit Futé, 9th Ed, 2009-2010, Paris, p. 70. A máltai miniszterelnök kulturális tanácsadója, a Máltai Nyelvi Akadémia egykori titkára számtalan művet publikált és a legnagyobb példányszámban eladott regénye, a Ketrec (Il-Gaġġa).
thumb|Malta's Modern National Author, Frans Sammut, and the Maltese Flag - late 1960s/early 1970s
Élete thumb|left|300px|Frans Sammut 2010. közepén Sammut Máltán, Ħaż-Żebbuġban született. Tanulmányait a żebbuġi Általános Iskolában, a Szent Aloysius Középiskolában, majd a Szent Mihály Tanárképző Főiskolán, és a Máltai Egyetemen (B.A., M.Ed., Teológia Szakon), valamint a Perugai Egyetemen (Olasz, mint idegen nyelv tanítása) végezte.
Sammut elismerést először az 1960-as évek végén szerzett, mikor is társalapítója lett az Irodalom Megújítása Mozgalomnak. Később a Máltai Nyelvakadémia titkára lett. Sammut karrierjét az oktatásban, iskolaigazgatóként fejezte be, habár 1996-1998. között a máltai miniszterelnök kulturális tanácsadója volt.
Felesége Catherine Cachia, fiaik Mark és Jean-Pierre.
Munkássága Számtalan művet publikált, közöttük a legnagyobb példányszámban elkelt regényt, a Ketrecet (Il-Gaġġa), amely az 1971-ben Mario Philip Azzopardi által rendezett film alapjául szolgált,; a Szamurájt, amely elnyerte a Rothman Díjat; a Paceville-t, amely megkapta a Kormány Irodalmi Érmét, továbbá a Máltai Álmot (Il-Ħolma Maltija), amelyről Norbert Ellul-Vincenti irodalmi kritikus azt írta, hogy „a máltai nyelvben nincs más hozzá fogható”. Alfred Sant korábbi miniszterelnök és drámaíró ez utóbbit Sammut „mesterművének” tartotta, a brit szerző és költő Majorie Boulton pedig „kolosszális munkának” nevezte.
További prózai munkássága a következő műveket foglalja magába: A francia forradalom: története és jelentősége (Ir-Rivoluzzjoni Franċiża: il-Ġrajja u t-Tifsira), Bonaparte Máltán (Bonaparti f’Malta), amelynek francia fordítása (Bonaparte à Malte) 2008-ban jelent meg. 2006-ban kétnyelvű (angol és máltai) kommentárt fűzött a nemzetközi bestsellerhez, a Da Vinci Code-hoz (On the Da Vinci Code). Ő volt továbbá a Mikiel Anton Vassali nevéhez fűződő Lexikon (Lexicon) szerkesztője. Az 1829-ben született Vassali-t tartják a máltai nyelv atyjának. Máltai axiómák, aforizmák és közmondások (Għajdun il-Għaqal, Kliem il-Għerf u Qwiel Maltin) című műve 2006-ban jelent meg Sammut fordításában. 2007-ben a New York-i Mondial Kiadó gondozásában megjelent Máltai Álom (La Malta Revo), amelyet Sammut ültetett át eszperantóra, képviselte Máltát a klasszikus irodalmi munkák gyűjteményében. 2008-ban jelent meg a Ketrec c. művének ötödik kiadása. 2009-ben mutatta be a legrégebbi írott máltai dokumentumnak tartott Pietru Caxaro-vers (Xidew il qada vagy Il Cantilena) forradalmi újraértelmezését.
thumb|Frans Sammut 1970. körül Sammut továbbá nagyszámú novellagyűjteményt is megjelentetett: Labirintus (Labirint), Évszakok (Newbiet) és Időink meséi (Ħrejjef Zminijietna).
Peter Serracino Inglott, a Máltai Egyetem korábbi rektora, filozófia professzora, de mindenekelőtt kiemelkedő máltai értelmiségi, az alábbiakat mondta róla:
„Sammut zsenialitása abban rejlik, hogy a Voltaire-i udvari bolondokhoz hasonlóan képes volt a grandiózus álarcot viselő történelmi szereplők farsangi vetületének ironikus megragadására. Képessé teszi az olvasót a személyiségek ellentmondásainak élvezetére, amelyet általában abszolút komolysággal szokás szemlélni. cinkosként mosolygunk kétségeiken, botlásaikon és köntörfalazásukon. Bármelyik fordító számára a történelmi narratívából fikcióba váltó stílus jelenti a legnagyobb kihívást”.
Utolsó szavai Frans Sammut híres utolsó szavai a következők voltak: „Feleségemnek és nekem Jeruzsálembe kellene mennünk, de úgy tűnik, hogy változott a terv. Magam megyek most a Mennybéli Jeruzsálembe.”
Serracino Inglott ezekre a szavakra így reagált: „Megértettem, hogy a könnyek és a nevetés felcserélhetőek egymással.”
thumb|1978. Fedra
thumb|Government of Malta Literary Prize given to Frans Sammut in 1991 for the novel Paceville
thumb|Government of Malta Literary Prize given to Frans Sammut in 1995 for Il-Ħolma Maltija Bibliográfia
Labirintus és más történetek [Labirint u Stejjer Oħra] (novellák) 1968 A Ketrec [Il-Gaġġa] (5 kiadásban megjelent novella) 1971 – Mario Philip Azzopardi 1971-ben rendezett belőle filmet (Gaġġa) Játék négy ember között [Logħba Bejn Erbgħa] (elbeszélés) 1972 Szamuráj [Samurai] (3 kiadásban megjelent regény) 1975 Krisztus a máltai költészetben 1913-1973 [Kristu fil-Poeżija Maltija 1913-1973] (kiadatlan disszertáció), Máltai Egyetem 1977 Fedra [Racine Phèdre c. műve alapján] 1978 Gyilkosság a Sikátorban a Becsületes Ember [Il-Qtil fi Sqaq il-Ħorr] (elbeszélés) 1979 Szemben indított Vassalli [Il-Process Vassalli] (dráma) 1980 A munkások menetelése a szabadság felé [Il-Mixja tal-Ħaddiem lejn il-Ħelsien] (politikai elemzés) 1982 A francia forradalom: története és jelentősége [Ir-Rivoluzzjoni Franċiża: il-Grajja u t-Tifsira] történelem 1989 Paceville (regény) 1991 Irodalom [Letteratura] (irodalmi kritika) 1992 A máltai álom [Il-Ħolma Maltija] (regény) 1994, 2012, eszperanto fordítás La Malta Revo, megjelent New Yorkban, 2007-ben Bonaparte Máltán [Bonaparti f’Malta] történelem 1997; francia fordítás Bonaparte à Malte, megjelent 2008-ban Évszakok [Newbiet] (novella) 1998 (Illusztráció: Giovanni Caselli) Időink meséi [Ħrejjef Zminijietna] (novella) 2000 (Illusztráció: Giovanni Caselli) Dun Ġorġ (György Atya): egy férfi az emberek között [Dun Ġorġ: Il-Biedem tal-Poplu] (történelmi és vallásos témájú) 2001 Ħaż-Żebbuġ története [Grajjet Ħaż-Żebbuġ] (történelem – Dun Salv Ciappara eredetijének fordítása) 2001 Lexikon [Lexicon] Mikiel Anton Vassali által 2002 Miért ne az EU-ba [Għala Le għall-UE] (politikai elemzés) 2003 Szent Fülöp élete és odaadása [Ħarsa mill-qrib lejn ħajjet San Filep u l-Kult tiegħu] (történelmi és vallásos témájú) 2004 A Da Vinci Kódról [On The Da Vinci Code/Dwar The Da Vinci Code] (irodalmi kritika) 2006 Máltai axiómák, aforizmák és közmondások [Għajdun il-Għaqal, Kliem il-Għerf u Qwiel Maltin] (Mikiel Anton Vassali eredetijének fordítása) 2006 I Giovanniti: La Storia dei Cavalieri di Malta [The History of the Knights of Malta] (history) 2006, published in 2015 (Bonfirraro Editore, Italy) Alfred Sant: A változás látomása [Alfred Sant: Il-Viżjoni għall-Bidla] (politikai elemzés) 2008 Baron Vincenzo Azopardi szótárának bevezetője, amelyben Caxaro „Cantilena” művét elemzi (irodalmi kritika, nyelvészet) 2009
Jegyzetek
További információk www.franssammut.info https://web.archive.org/web/20120325224642/http://franssammut.com/ https://www.youtube.com/watch?v=KoI4Kq1hFx0 https://www.youtube.com/watch?v=LeDQ3q7AAYo&feature=related
Kategória:Máltai írók, költők Kategória:1945-ben született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek