Felsőtárkány

Felsőtárkány község Heves vármegye Egri járásában, a Tárkányi-patak völgyében található.

Fekvése, megközelíthetősége

A Bükk-hegységben, a Tárkányi-patak és a Berva-patak által kiszélesített Tárkányi-medencében, Egertől északra fekvő település.

Megközelíthető Eger felől a Bükk-vidéken át Miskolcra vezető 2505-ös közúton.

Története A település nevét 1261-ben említették először az oklevelekben Oltarkan, illetve Feltarkan alakban.

A 14. és a 15. században két részből állt a település: Alsó- és Felsőtárkányból. 1330 - 1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba karthauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök a középkori Felsőtárkányt elpusztították, amely többé sohasem népesült újra, majd a törökök 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták, de ez a településrész 1577-től újranépesült.

1634-től a 20. század közepéig a falu egyházi tulajdonba került. 1694-ben népes jobbágyfaluként volt említve, és neve is ez időben változott véglegesen Felsőtárkányra.

1750 táján itt Barkóczy püspök Fourcontrasti kastélyt, majd a nazarénusok számára kolostort építtetett. A kolostor romjai még ma is láthatók a falu északi határában a Barátréten.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Bakondi Simon (független) 1994–1998: Bakondi Simon (független) 1998–2002: Bajzát György (független) 2002–2006: Dr. Bajzát György (független) 2006–2010: Dr. Juhász Attila Simon (független) 2010–2014: Dr. Juhász Attila Simon (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Dr. Juhász Attila Simon (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Szántósi Rafael (független) 2024– : Dr. Juhász Attila Simon (Fidesz–KDNP)

A települést 2006-tól három cikluson át vezető polgármester 2019-től azért nem folytathatta e munkáját, mert ettől az évtől kezdve Heves megye közgyűlési elnöke lett.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,2%, református 5,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 13% (22,2% nem nyilatkozott).Felsőtárkány Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ruszinnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és románnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt római katolikus, 5,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 11,8% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).Felsőtárkány Helységnévtár

Nevezetességei Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Római katolikus templom bélyegkép|balra|Katolikus templom

A műemlék jellegű késő barokk stílusú épületet Eszterházy Károly püspök 1785–1790 között építtette Francz József egri kőművesmesterrel. Az oltárokat 1793-ra készítette el Giacomo és Giovanni Adami, a szobrokat Mozer József kőfaragó mester. A templom védőszentje Bűnbánó Szent Mária Magdolna. A helyi márványbányából került ki a templom oltárát díszítő márvány.

Vár-hegyi tanösvény

A Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km hosszú út 4–5 óra alatt járható be, és közben különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit sziklák), erdőtársulásokkal (a gyertyános-tölgyes, a szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával), valamint egy késő bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismerkedhetünk meg.

Útvonala: Felsőtárkány, volt ifjúsági tábor parkolója, indítóállomás - Csák-Pilis-hegy - dolomitbánya - Dolomitbánya fölötti kilátópont, Vár-hegy nyerge - Vár-hegy, őskori földvár sánca - Várkúti Turistaház - Törökút, Kövesdi-kilátó - Kőbánya-lápa - Felsőtárkány, parkoló.

Az állomásokon lévő, vagy a közelükben megtekinthető természeti és kultúrtörténeti értékek leírását, a hozzájuk kapcsolódó ismereteket a Felsőtárkányi tanösvények (Eger, 2002) című kirándulásvezető füzetben olvashatjuk. A kiadvány a BNP Igazgatóságán szerezhető be (3304 Eger-Felnémet, Sánc u. 6.) Szabadon látogatható!

Barát-réti tanösvény

A barát réti tanösvény egy jobbára völgyben vezető út a 2,6 km-re lévő Bujdosó-kőig 4 állomás látnivalóit mutatja be. A teljes kör hossza 6,5 km, megtételéhez 3 óra szükséges.

Útvonala: Felsőtárkány, Szikla-forrás, indítótábla - Kő-köz - Barát-rét (pihenőhely) - Bujdosó-kő.

Az állomásokon lévő, vagy a közelükben megtekinthető természeti és kultúrtörténeti értékek leírását, a hozzájuk kapcsolódó ismereteket a Felsőtárkányi tanösvények (Eger, 2002) című kirándulásvezető füzetben olvashatjuk. A kiadvány a BNP Igazgatóságán szerezhető be (3304 Eger-Felnémet, Sánc u. 6.) Szabadon látogatható!

Kő-közi tanösvény

A Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a tavat fűzi fel egy sétára. A 800 méter hosszú tanösvényen 5 állomás található. Bejárásához, a jelenségek tanulmányozásához egy óra bőven elegendő.

Útvonala: Felsőtárkány, Szikla-forrás, indítótábla - felsőtárkányi-tó - Szikla-forrás mészkősziklája, kilátópont - Kő-köz - Szikla-forrás.

Az állomásokon lévő, vagy a közelükben megtekinthető természeti és kultúrtörténeti értékek leírását, a hozzájuk kapcsolódó ismereteket a Felsőtárkányi tanösvények (Eger, 2002) című kirándulásvezető füzetben olvashatjuk. A kiadvány a BNP Igazgatóságán szerezhető be (3304 Eger-Felnémet, Sánc u. 6.) Szabadon látogatható!

Vöröskő-völgyi tanösvény

Az útvonal mentén 15 állomáson összesen 21, a bükki erdő növény- és állatvilágát, valamint földtanát bemutató színes oktatótáblát helyeztek el az erdészet munkatársai. Ezek a szabadban való hasznos időtöltési lehetőség mellett oktatási segítséget is nyújtanak. Egy-egy tábla a déli Bükk legjellemzőbb élőlényeiből általában 4 fajt mutat be. A szöveges ismertetők úgy kerültek megszerkesztésre, hogy az adott fajra jellemző érdekességek mellett minél több hasznos tudnivalót is tartalmazzanak, hogy azokból, ha észrevétlenül is, de tanulni is lehessen. A tanösvény környékén a jellemző fafajok kis táblákkal vannak megjelölve.

Az önálló ismeretszerzés mellett a három "erdei tanterem"-ben lehetőség nyílik a csoportos foglalkozásokra is. A séta kényelmes tempóban mintegy 3 óra alatt teljesíthető.

Az idelátogatókat a 90 éve működő hangulatos Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút szállítja a helyszínre, mely Felsőtárkány Fűtőház autóbusz-megállótól a Stimecz-házig 5 km pályahosszon közlekedik. Szabadon látogatható!

Felsőtárkányi-tó

A Szikla-forrás vizét tóvá duzzasztották. A tó környéke festői szépségű és kedvelt pihenőhely. Az itt felállított szabadtéri színpad kulturális rendezvényeknek ad helyet.

Szikla-forrás

A bővizű sziklaforrás vizét már a 18. században tóvá duzzasztották. A tó környéke szépen parkosított, kedvelt kirándulóhely. Három tanösvény csomópontja található itt, a parton szabadtéri színpadot hoztak létre, és a tó közeléből indul a felsőtárkányi erdei kisvasút.

A tárkányi vár 300px|bélyegkép|balra|A vár légirendészeti felvételen A Felsőtárkányi-medence fölött délkeleti irányban emelkedő hosszú hegygerinc legmagasabb része a Vár-hegy. A két, közel azonos magasságú csúcsot egy keskeny nyereg köti össze. A teljes hegytetőt sánc veszi körbe, külső árokkal, ami a meredek keleti, délkeleti hegyoldal felett hiányzik. 1962-ben és 1964-ben a vár délnyugati részén Párducz Mihály végzett ásatást: legalul a neolitikumból származó gödrök kerültek elő, felettük a késő bronzkori Kyjatice-kultúra maradványai váltak ismertté, amelynek későbbi periódusában az addig erődítés nélküli telepen épült meg a sánc. A késő bronzkorból gödrökön és tűzhelyeken kívül házakat is feltártak. A felsőtárkányi Vár-hegy következő régészeti korszakát a középkor képviseli. A Vár-hegy őskori földvárát a középkorban ismét használták. Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett ásatásakor középkori leletek is előkerültek, amelyeket 12-14. századinak határoztak meg. Középkori telepjelenség nem nagyon bontakozott ki, csupán a 3. árok keleti végében a mai felszín alatt 30 cm mélységben vált ismertté egy malteres középkori padlózat középkori cserepekkel és néhány vastárggyal. Egyébként a várra okleveles, történeti adatot nem ismerünk. A sánc tetejéhez közel, de a külső lejtőre habarcsba rakott kőből várfalat emeltek, melynek szélessége átlagosan 2 m. A kőfal maradványa sok helyen látható, a legépebb része a délnyugati saroknál figyelhető meg. A régészek véleménye szerint a késő bronzkori sáncba az Árpád-kor idején „építették bele” a kőfalat. Párducz Mihály szerint a teljes falrendszer a korai vaskorból származik középkori erősítésekkel, javításokkal. Ilyen faragott kőkockákból emelt építményt a Kárpát-medencében, ebből a korból azonban nem ismerünk.

Ipara

A falu híres üzeme a felnémeti határszélen, az eldugott Berva-völgyben létesített Berva Rt., a korábbi Finomszerelvénygyár, ahol évtizedekkel ezelőtt a Berva mopedeket és a Panni motorkerékpárokat is gyártották.

Közlekedés

Megközelíthető Eger felől a Bükkön át Miskolcra vezető úton.

Közvetlen autóbuszok közlekednek Egerbe, vasárnaponként pedig Miskolcra.

Testvértelepülések Dickenschied, Németország (1993. augusztus 19.) Köröstárkány, Románia Nagytárkány, Szlovákia Kistárkány, Szlovákia Mezőtárkány, Füzesabonyi járás, MagyarországMezotarkany.hu Tárkány, Kisbéri járás, MagyarországTarkany.hu

Jegyzetek

Külső hivatkozások Felsőtárkány hivatalos honlapja Felsőtárkány.lap.hu Térkép Kalauz – Felsőtárkány

Kategória:Heves vármegye települései Kategória:Heves megye települései