Bartha László (Kolozsvár, 1908. augusztus 5. – Kőszeg, 1998. január 5.) Kossuth-díjas magyar festőművész, könyvillusztrátor és díszlettervező. Művészeti pályáján nyomon kísérhetjük a 20. század nagy változásait, fordulatait, a hagyományos posztnagybányai festői látásmódtól eljutott az absztrakt, lírai, költői absztrakt felfogásig.Zsámbéki Monika művészettörténész Bartha László kiállítást megnyitó beszéde nyomán, Vitalitas Galéria, 2009. március 29. Lásd források közt i.m.

Életútja

Édesapja katonatiszt volt. Felsőfokú tanulmányait Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte 1926 és 1933 között. Mestere Benkhard Ágost volt. 1937-38-ban a Római iskola ösztöndíjával Olaszországba ment tapasztalatokat szerezni. Az 1940-es évek elején pár évet szülőföldjén, Kolozsvárt és Székelyvarságon alkotott. 1946-48 között a francia kormány ösztöndíjasaként Franciaországba jutott ki tanulmányútra, amelyet később több évben is megismételt, egy-egy alkalommal néhány hónapos utat tett (1960, 1962, 1967, 1972). Többször megfordult a nagybányai örökséget is áthagyományozó Miskolci Művésztelepen. 1950-52 között restaurátori tevékenységet folytatott a magyarországi Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának munkatársaként. 1955 és 1968 közt Tihanyban, 1968-tól haláláig Kőszegen élt és alkotott.

Munkássága

Festményeit a korai időszakban a lírai realizmus jellemezte, az 1960-as évektől a lírai alaphang mellett motívumkincse, motívumegyüttesei gazdagabbá váltak, térbeli ritmusokkal, ritmusképletekkel jelentkezett, fokozatosan felcsatlakozott a posztmodern és a lírai absztrakt vonulathoz. Folyamatosan megmérette magát mind egyéni, mind csoportos kiállításokon. 1945-ig a KÉVE, a Nemzeti Szalon, a Szinyei Merse Pál Társaság és a KÚT kiállításain szerepelt. 1948 után származása miatt mellőzték, 1955-ben kizárták a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségéből, de 1957-től már rendszeresen részt vett a korban szokásos országos és csoportos kiállításokon, számos európai ország kiállításaira is eljutott.

Az Esti kocsikázás c. festménye hozta meg számára az első nagyobb sikert, e képet a KUT téli tárlatán 1935-ben állították ki. Az Erdélyben festett tájképei, erdei emberek életképei a Szinyei Merse Pál Társaság elismerését váltották ki, elnyerte a társaság nagydíját (1942). A párizsi művészvilággal való találkozása a modern festészeti irányzatok felé terelte érdeklődését, a multikulturális világváros nem volt idegen az Erdélyből származó festőnek. Franciaországban találkozott például a kubista Georges Braque-kal és a futurista Gino Severinivel. Eredetiben tanulmányozta Van Gogh, Matisse, Picasso és mások munkáit.

Bartha képei leginkább külföldön találtak vevőkre, de hazánkban is őriz tőle képeket a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Kecskeméti Képtár és a Szombathelyi Képtár. Majd harminc évnyi kőszegi hagyatéka Vas megyében maradt.

A könyvillusztrálásnak is kiváló mestere volt, a magyar és a világirodalom számos klasszikusának kötetét díszíti az ő tollrajz és gouache illusztrációsorozata, köztük Áprily Lajos: Jelentés a völgyből. (Budapest, 1965.); Babits Mihály: Halálfiai. (Budapest, 1972.); François Villon: Összes versei. (Budapest, 1979.); Thomas Mann: Válogatott elbeszélések. (Budapest, 1974.)

Magyar- és külföldi klasszikus drámák előadásaihoz tervezett színházi díszleteket, köztük John Osborne: A komédiás (Katona József Színház, Budapest, 1958); Arthur Miller: Pillantás a hídról (Petőfi Színház, Veszprém, 1961); Szigligeti Ede: Liliomfi (Petőfi Színház, Veszprém, 1961); Friedrich Dürrenmatt: Fizikusok. (Nemzeti Színház, Miskolc, 1966); Németh László: Az írás ördöge (Nemzeti Színház, Szeged, 1970); Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen (Petőfi Színház, Veszprém, 1974).

Kiállításai (válogatás)Listák átvétele www.artportal.hu honlapról. Egyéni kiállítások 1942 • Ernst Múzeum, Budapest 1947 • Galerie Guenegaud, Párizs 1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest (katalógus) 1958 • Csók Galéria, Budapest (katalógus) 1960, 1962 • Galerie du Passeur, Párizs 1965 • Csók Galéria, Budapest 1967 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs (katalógus) 1968 • Savaria Múzeum, Szombathely 1970 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (kat.) 1971 • Csók Galéria, Budapest • La Galerie, Párizs • Medgyessy Terem, Debrecen 1973 • Helikon Galéria, Budapest • Savaria Múzeum (kat.), Szombathely 1974 • Műcsarnok, Budapest 1975 • Maison de la Culture, Bukarest 1976 • Künstlerhaus, Graz • Guggenheim Gallery, London 1978 • Tihanyi Múzeum, Tihany • Helikon Galéria, Budapest (kat.) 1980 • Vigadó Galéria, Budapest 1982 • Pécsi Galéria, Pécs 1983 • Schlossgalerie, Detmold (Német Szövetségi Köztársaság) • Korunk Galéria (katalógus), Kolozsvár 1985 • Műcsarnok, Budapest • Jurisicsóvár, Kőszeg 1988 • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Miskolci Galéria, Miskolc 1989 • Vigadó Galéria, Budapest 1990 • Modern M., Ljubljana 1992 • Al Galerie, Stuttgart 1993 • Al Galerie, Stuttgart • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjteménye katatalógus) 1998 • Vigadó Galéria, Budapest • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Csoportos kiállítások

1938 • Palazzo Falconieri, Róma 1948 • Musée d'Art Modern, Brüsszel 1949 • Varsó • Krakkó 1958 • Antwerpen 1961 • Museum Rath, Genf • Helsinki 1964 • Gircolo delle Arti, Locarno 1965 • Helsinki • Österreich Haus, Bécs 1966 • Petit Palais, Párizs 1967 • Royal Institute Gallery, London • Újdelhi • Varsó 1968 • Folkwang Museum, Essen • Limburg 1969 • São Pauló-i Biennálé • M. Grinaldi, Cagnes-sur-Mer 1969, 1971 • Landes Galerie, Eisenstadt 1972 • 26e Salon des Réalités Nouvelles, Párizs 1973 • Modern Művészet Múzeum, Belgrád 1979 • Landesgalerie, Eisenstadt 1980 • Künstlerhaus, Graz 1985 • Art Expo, Palais des Congrés, Montrèal 1986 • Taidemuseo, Pori (FIN) • Magyar Intézet, Párizs • Salle de Flore, Dijon 1987 • Galerie der Künstler, München.

Posztumusz kiállítások

In memoriam (Szombathelyi Képtár, 1998) 100 éve született Bartha László – emlékkiállítás (Szombathelyi Képtár, 2008) Bartha László kiállítása (AL Galéria, 2008) Bartha László kiállítása (Vitalitas Galéria, Szombathely, 2009) „Az én múzeumom” – kiállítás Barna Sándor bőrdíszműves gyűjteményének muzeális értékű darabjaiból, további kiállító művészek Csók István, Bartha László, Rudnay Gyula, Perlmutter Izsák, Orbán Dezső, Halápy János, Schéner Mihály, Frey Krisztián (Symbol Art Galéria, Budapest, 2010)

Levelezése

A színek mestere. Bartha László festőművész és illusztrátor levelezéséből. Bartha László levelei első feleségének, Karácsonyi Irénnek és lányának, Bartha Ágnesnek; összeáll., jegyz., bev. Dudás Barbara; BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2021

Díjak, elismerések Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja (1942); Egry-díj (1962); Munkácsy-díj (1963); Nemzetközi Biennálé díja (Muraszombat, 1971); Egri Akvarellbiennálé díja (1972); Nemzetközi Biennálé fődíj (Muraszombat, 1973); Érdemes művész (1975); Kiváló művész (1984); Kossuth-díj (1993).

Jegyzetek

Források Kortárs magyar művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 1. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 1999. Bartha László festő lásd 184-186. p.

További információk

Sümegi György: Bartha László festő, grafikus, artportal.hu Bartha László képek kiállítása a Vitalitas Galériában, Zsámbéky Monika művészettörténész megnyitója, 2009

Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Kolozsváriak Kategória:Kőszegiek Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai