Az akupunktúra bizonyos, meghatározott testfelszínhez közeli területek, pontok szúrása tűvel. Ha nem tűvel kezelnek, hanem nyomással, AKUPRESSZURÁRÓL van szó. Ha üröm füvet égetnek, üvegkúp alatt, az moscibuxió. Ezek is ingerlések= stimulációk. A kínai szakirodalom leírását, magyarázatát a "nyugati" orvostudomány nem fogadja el élettanilag bizonyítottnak. Újabban kiterjedt kutatások folynak mind Keleten, mind Nyugaton a hatás alapjaival, a szerteágazó élettan magyarázatával. Az akupunktúra az orvostudomány számára értelmezhetetlen, bizonyíthatatlan elvekre épül, a hiteles kísérletek alapján a hatása nem tér el a placebótól,Boldogkői Zsolt: Az akupunktúra nem működik ezért áltudománynak tekintik. A meridiánok "nyugati" módszerrel nem látszanak.
A biológiailag aktív pontok jellemzői és a szúrás tudományos vizsgálata
A SZÚRÁS függ az elérendő szövetek mélységétől, amelyek lehetnek a bőr, a kötőszövet, az izom, az izompólya (fascia), a csonthártya (periosteum), az idegdúcok (ganglionok), az idegek (nervi), a SZÚRÁS (QI érzés kiváltása szúrással = fájdalomcsökkentés szúrással), az alkalmazott szúró hő (elektromos, elektromágneses vagy lézer), helye szegmentális- használt egység a szelvényezettség eredetétől függ (dermatoma, myotoma, sclerotoma, viscerotoma, neurotoma, osteoma). A szúrás, eszköz, gép részére lehet kis területű pont, nagyobb területek(?), illetve ennél nagyobb felszín(?). A beavatkozásokban törekednek arra, hogy a kötőszöveti (az izom és fascia) valamint a perifériás idegi részt szúrják.
A szúrás anatómiai helyek lehetnek: triggerpontok, tenderpontok, paravertebralis pontok, zónális pontok (Head, Mackenzie, Zaricott Shu, Mu pontok), végül az izmok motoros pontja („jumping Acupuncture”). E pontfelsorolás részletes felosztásban tartalmazza az általános szúró pontokat.
A biológiailag aktív pontok elektromos jellemzőinek vizsgálata már korábban elkezdődött, amelynek során igazolták [Niboyet, 1949], [Okazaki, 1975)] a bőr egyes területeinek csökkent elektromos ellenállását a környezetéhez képest. Ugyanezt erősítette meg később Grall [Grall, 1965] azzal, hogy a bioaktív pontokban 5-50 kΩ, míg a fals pontokban 0,5-3 MΩ ellenállást mért. A szúráshoz elektromos pontkeresőket is alkalmaztak a területek, illetve pontok tapintásos felismerése mellett. Természetesen a pontok körülbelüli elhelyezkedését tanítják, ellenőrzik, kép van róla. Történtek mérések [Bossy, 1976] friss hullákon is, ahol a nedvesség, elektrolitforgalom megléte még mérhetővé tette e pontok meglétét. Később Rabischong [Rabischong, 1979] sikeresen megismételte ugyanezen méréseket. A vizsgált bioaktív pontok tulajdonságainak további ismeretéhez vezetett azok infravörös emissziós képének mérése [Bergman, 1982]. Később a figyelem ezen biopontok mérhető anyagcseréjének kutatása felé fordult, és a pontok által kibocsátott CO2 quantitatív mérésével Eőry Ajándok [Eőry, 1984] ezt sikeresen bizonyította is. Az egyes pontok szúrása előidézhet, ún. tovahaladó izgalmi érzet, megfelelt a klasszikus kínai orvoslás által tapasztalati úton megismert és összegzett, ún. meridiánoknak. Ez volt a Propagated Sensation along Acupuncture Channell kimutatása [Yu, 1979, 1982 (PSAC)]. TC 99 izotóp beadását követően szcintillációs kamerával a pont és környékének érzése [Darras, 1984] újabb lépést jelentett a bizonyítások között. A bioaktív pontban elvégzett elektromos szúrás tovaterjedésének, illetve a csatorna mellett és nem a dermatoma határain belül történő ingerület tovaterjedését mint az Electrical Propagation along the Channels jelenségét [(EPEC) Mussat, 1987] ismerik ma.
A szúrás megértéséhez a neves pontok testi ismerete elengedhetetlen. Ezen pontok mérete 1–5 mm² nagyságú, [Bossy, 1984], de akár 5 cm² is lehet emberen. A tapasztalatok alapján nagy testű haszonállatokban az ismert humán azonos pontok területénél lényegesen nagyobb a területe. Az akupunktúrás pont nem korlátozódik a bőrfelszínre, hanem az alatta elhelyezkedő izomzatot, kötőszöveti réteget is magában foglalja [Chang, 1983], [Takeshige, 1993].
Elektronmikroszkópos vizsgálatok igazolták, hogy a pont egy függő-cső, amely átjárható a bőr felszíne és a mélyebb szövetek között. [Heine, 1986] Ezen bioaktív pontok ezreinek mérése után Senelar [Senelar, 1987] azt állítja, hogy az ismert (eddig tesztpontként több mint 360, amelyhez kiegészítőül jönnek a szatellita- és a mikrorendszerek pontjai) aku-pontok 90%-a hasonló szöveti képet mutat. Ugyanezt igazolta később Heine [Heine, 1987] majd Dung [Dung, 1987] is egymástól függetlenül. Egyes pontok azonosak a cranialis spinális idegvégződésekkel [Gunn, Melzack, 1977] illetve mások különálló ér–idegcsomók a szuperficiális fascián Serisawa, Heine [Serisawa, Heine 1986] szerint. Az állati és emberi test is megerősíti , hogy ilyen bioaktív pontokat találunk a csontok mentén a perifériás idegek behatolási helyeinél a csontok forameneibe [Omura, 1976], a neuromuscularis összeköttetéseknél [Melzack, Liu, 1985], a pontokat a nagy perifériás idegek elágazásai, valamint a ligamentumok szenzitív pontjai, testben, a sutura calvariae vonalaiban észlelhetők. A veterin bioanyag vonatkozásában csak újabban megismert triggerpontok [Kothbauer, 1987, 1999] és aku-pontok együtt-hatása több mint 71%. Több éves tapasztalat alapján, léteznek speciális, csak patogén körülmények között tapintható, a környező szöveti szerkezet állapotában eltérő tapintású segédpontok, amelyek működő akupunktúrás pontoknak felelnek meg, azaz kezelésükkel a pont a későbbiekben nem tapintható. Ez a szúrássall elindított folyamat kedvező kimeneteléről is felvilágosítást ad. A test bőrfelszíne, azaz az idegrendszernél, a bőrben levő külső érzékelők és a központi autonóm idegrendszer kapcsolata során a szúrás, azaz az afferens impulzus útja a kontralaterális hypothalamus anteriorhoz vezet, ahol a szomatoautonóm reflex indul. Az efferens impulzus útja a hipotalamusz reflexközpontjából – a cholinerg vasodilatator idegeken keresztül – az érintett területre vezet vissza: a fájdalmas és spasticusan görcsös izom vazodilaktációja bekövetkezik [Melzack és Wall, 1965]. Ez központi idegrendszeri hatás, erősíti a szúrás testi vagy elektromos, vagy elektromágneses inger (lézer, mágnesmező) helyi, a terület ereinek falára ható vasodilatativ hatását [Takeshige, 1983]. A szúrás helye a beavatkozás után 20-25 perccel ellazult. Ez a helyi axonreflex és a központi idegrendszeri hatások közös ellazulása.
A periféria és az autonóm idegrendszer kapcsolata a szúráskor A szúráskor elsődleges a nociceptiv input az A-deltarostok és a vékony velőtlen C-rostokon keresztül a dorzális gerincvelői szarvban. Ezek ingerülnek. Igazolt, hogy az A- deltarostok szúrása gátolni képes a C-rostokét az ingerület versenyző gátlása révén, azaz a C-rostokon befutó impulzusok gátlásával [Melzack és Wall, 1965]. Egy Calcitonin gén kapcsolt peptid (cCRP) termelődik, ha a fájdalmasan kontrahált izomba akupunktúrás tűt szúrnak. Az axon collaterálisok a kolinerg idegvégződéseket izgatják, amelyek a környező erekhez vezetnek. A nagy felszálló pályák érintetlensége szükséges ehhez a hatáshoz, ott ahol pl. a sérülés a gerincvelői idegrendszert teljes mértékben érintette, úgynevezett harántléziót hagyva maga után, ott nem voltak sikeresek a beavatkozások. Amikor a veterinárius vagy ember paravertebrális ganglionjait szúrják, az ingert a környéki idegrendszer szimpatikus rostja vezeti, amely által az Ach-kibocsátás (acetilkolin) növekedik [He és mtsai, 1986]. A megnövekedtet Ach az inger spasztikus, iszkémiás izomzatában az erek tágulásához vezet. A folyamatban újabban tisztázódott a Substantia P [Chang, 1986] jelenléte, amely a tű hegye körül megjelenő, hosszú aktivitású neurotranszmitter, a fájdalomingerek kémiai átvitelében játszik szerepet. Ezen folyamatokból látjuk, hogy a perifériás szúrásban mind a központis, mind a helyi autonóm (független) idegrendszer aktiválódik.
Az akupunktúra segítségével létrehozható fájdalomcsillapítás (analgesia) e módszerrel történő kivitelezésére a 20. század utolsó harmadában figyeltek fel Nyugaton. Ennek is köszönhető, hogy sajnálatos módon e terület került a kutatások előterébe, holott a hagyományos kínai orvoslás nem csupán a fájdalomcsillapítás területén ért el eredményeket.
Ezt igazolták a tejképzésre kifejtett pozitív száraz szúrással.
Az első, feltárt mellkasban végzett műtét végzése akupunktúrás fájdalomcsillapítás mellett [Kína, 1965], valamint az élő testben jelenlevő endogén opiátok felfedezése óta [Goldstein, 1976], [Snyder és 1980], [Simantov, 1975] [Stux és Pomeranz, 1987] ma már tudjuk, hogy a száraz szúrásban 15 klasszikus neurotranszmitter [Mayer, 1977], [Zhang, 1980], [Pomeranz és Chin, 1976], 20 opioid peptid [Cheng és Pomeranz, 1980], [Han és mtsai, 1986], [Kitade és mtsai, 1988], valamint az endogén opiátok három nagy csoportja, a béta-endorfin, enkefalin, dinorfin játszik fontos szerepet [Pomeranz és Chin, 1976], [Lee és mtsai, 1978], [Clement-Jones és mtsai, 1980].
A fájdalomcsillapítás lényege a test fájdalomkezelésének indulása. Az endogén és exogén noxák érzésében lényegesek az inger változásai. A fájdalom indulata is fontos. A felfogás, a múltbeli tapasztalat, a figyelem stb. lényeges a fájdalom élményének feldolgozásában. A fájdalom felfogása, facilitációs rendszere mellett jelen van élőkben a fájdalom gátlása is. Ez a homeosztázis idegrendszer egyik fajtája.
Sokáig tartotta magát az a téves hiedelem, hogy a száraz szúrás fájdalomcsillapítása csupán placebó. Bár a placebó kb. 25-30%-ban működik, azonban itt is az ún. fals pont szúrással fájdalom-csillapítás nem érhető el [König és Wancura, 1984]. Beavatkozások és hosszú évek során kialakult tapasztalatok alapján is elmondható, hogy a placebó állatoknál nem működik, ugyanakkor a szúrás és más célokkal történt veterin kezelések [Kothbauer és tsai, 1985, 1998] is alátámasztják a száraz szúrással fájdalomcsillapítás működését állatorvosi testben. Ha a száraz szúrás elektromos ingerléssel egészül ki, akkor elektroakupunktúráról beszélünk. Az elektorakupunktúrás analgesia/érzéketlenség eszköze a tű és a hozzá csatlakoztatott olyan négyszögimpulzust adó áramforrás, amely alacsony frekvenciával és állat, ember számára könnyebben ellenőrizhető magasabb érzésű elektromos szúrás. A beavatkozások során főleg a kisállatpraxisban sikeres a fájdalomcsillapítás . Az alacsony frekvencia eseteinkben 2–4 Hz-es szúrás: sebészi analgesia (fájdalomcsillapítás), lassan kialakuló, az egész testére hat. Jellemző: folyamatosan fennáll szúrás után is. A generalizált, diffúz hatást halmozottá növelhetik egy-egy újabb szúrással. Ezt alátámasztják mások adatai is [Omura, 1979].Ember- és állatnál igazolt az, hogy a beavatkozás endorphin dependens, a mély izomzat szenzoros receptorainak stimulációval az encephalin kibocsátása nő [Pomeranz, 1984]. Ez a folyamat naloxonnal blokkolható, amely ismert opiát antagonista. A gerinvelői nagy felszálló és leszálló idegi pályák teljes épsége szükséges hozzá (intact afferens/efferens beidegzés fontos). A perifériás idegrendszer impulzusait a felszálló hosszúpálya-rendszerek a gerincvelő fehér állományában szállítják fel a központi agyi magvakhoz, majd az agykéreghez. A folyamat methionin-encephalin függő.
A beavatkozásokban az egyik oldalon alkalmazott akupunktúra hatását az oldalak keringési különbsége nem befolyásolta.
A Hagyományos Kínai Orvoslás című részben leírt QI érzés olyan szenzáció, amit a szúrás után ember képes csak leírni, fontos a sikeres analgetikus/érzéstelenítő hatás eléréséhez [Pomeranz, 1987].
Ha az alacsony, 2–4 Hz-es frekvenciát emelik 10 Hz feletti értékre, a keringő opiátok enzimatikus bontását megnövelve [Omura, 1989], csökkenő érzéstelenítést váltott ki.