A manysi nyelv északi (szoszvai) nyelvjárásának rövid leíró nyelvtana.

Hangtan A manysi ábécé 1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel. A nyelvet 1939 óta cirill írással írják.

A ma használt cirill ábécé

</big>

Az egykori latin ábécé A, B, D, E, F, G, H, Һ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, S, T, Ţ, U, V, Z, Ь

Tudományos és irodalmi átírások A manysi nyelvnek a 17. századtól megjelenő első lejegyzéseitől egészen a 19. század végéig nincs egységesített átírási rendszere, minden szöveg a lejegyző saját preferenciáin alapult. Reguly Antal és Munkácsi Bernát népköltési gyűjteményei latin betűs lejegyzések. A 20. század elejétől a finnugor nyelvek lejegyzésére az európai tudományos körökben az uráli fonetikai ábécé (, UPA) terjedt el, mely lehetővé tette a legprecízebb fonetikai lejegyzéseket, jóllehet a túlburjánzó karakterkészlet és egymásra halmozott diakritikumok a manysi hangtanban járatlanok számára megnehezítették annak használatát és nyomtatott formájú terjesztését. Artturi Kannisto 1901-1906 között gyűjtött anyagai már UPA-val lettek közzétéve. Az oroszországi kutatók közül Valerij Csernyecov orosz régész és etnográfus 1930-as évek során megjelent ábécéskönyve, nyelvtana és mesekönyve az első egységesített latin alapú manysi ábécé meghonosítására tett kísérlet volt, míg annak elvetése után az oroszországi kisebbségi nyelvek lejegyzésére kötelezően előírt cirill alapú új ábécén Alekszej Nyikolajevics Balangyin orosz és Matra Pankratyjevna Vahruseva keleti manysi nyelvészek szótára és nyelvkönyvei alapozták meg a manysi nyelv irodalmi képét. Jevdokija Rombangyejeva északi manysi nyelvész a 20. század második felében nyújtott kiemelkedő nyelvészeti munkássága határozza meg napjainkig az északi manysi nyelv helyesírását. Rombangyejeva 1982-ben majd bővített szóanyaggal 2005-ben kiadott szótárai már macronnal jelölik a hosszú magánhangzókat, melynek használata a gyakorlatban csak a számítógépes szövegszerkesztőkkel együtt terjedhetett el a századforduló környékén. Az 1989-től megjelenő manysi nyelvű újság, a Lujima szériposz eleinte heterogén helyesírási képet mutatott a cikkek szerzőjének nyelvjárásától és nyelvhasználatától függően, míg a 21. században megjelent számok már a Rombangyejeva-féle egységes cirill helyesírási formát tükrözik.

Az UPA egyszerűsített változata a finnugor transzkripció, melyre FUT (, FU-Transkription) rövidítéssel hivatkoznak, és a kezdeti fonetikus helyett a tágabb fonematikus lejegyzésekre használatos.

A 21. századi nyelvészeti munkákban a manysi nyelvi adatok általában a forrással megegyező vagy IPA átiratban szerepelnek, de a legmeghatározóbb tudományos átírási rendszer az északi manysi nyelvjárásra Kálmán Béla-féle egyszerűsített FUT átírás:

a , ā , e , ē , ɣ , χ , i , ī , j, k , l , ĺ , m , n , ŋ , ń , o , ō , p , r , s , ś , t , t' , u , ū , w , ə , i̬ , u

Kiejtés Magánhangzók A magánhangzóknál megkülönböztetünk hosszú és rövid hangokat, de ezt a cirill betűs írás nem jelöli, viszont a latin betűs tudományos átírás igen.

Rövid magánhangzók

Elölképzett Középső Hátulképzett Ajakréses Középső Ajakréses AjakkerekítésesZárt [i] / [iː]i / īы,и [ɨ] / [ɯ] / [ʊ]i̬ / uы,у [u] / [uː]u / ūу,юKözépső [e] / [eː]e / ēэ,е [ə]əы [o] / [oː]o / ōо,ёNyílt [a] / [aː]a / āа,я

Az i hang χ [x] és ɣ [ɣ] után veláris hangzású, azaz i̬ [ɯ], valamint m és p előtt ez az 'ajakkerekítés nélküli zárt veláris magánhangzó' kissé labializálódik, azaz ajakkerekítéssel képződik, ekkor jelölése: u ([ʊ]-hoz hasonló).

A cirill betűs írás elég következetlen, mivel az и, е, ю, ё, я betűk lágyítják az előttük álló л, н, с, т betűket (kiejtésük így ĺ [ʎ], ń [ɲ], ś [ɕ], ť [c] – magyar: ly, ny, lágy sz, ty), viszont az и egyszerre [i] és [ji] is így az olyan hangkapcsolatok mint a li, ni, si, ti jelölése лы, ны, сы, ты, ami megnehezíti az értelmezést, mert a ы ugyanúgy lehet akkor [i] és [ə] is, de a [ə] lejegyzésére ott az э betű, ami viszont [e] olvasatú is lehet. Ugyanilyen kétesélyes hang a veláris i (i̬) is, ami írásban megjelenhet ы-ként és у-ként is. A cirill betűs hangjelölés rendszerét könnyen megoldaná az egy hang egy betű elvű jelölési rendszer vagy a lágy- és keményjelek (ь,ъ) rendeltetésszerűbb használata. Mindezek a kétértelmű és kevésbé egyértelmű helyzetek elkerülhetőek a latin betűs írásban.

Más nyelvjárásokban ettől eltérő hangok is lehetnek, és általában a hangsúlytalan szótag utáni magánhangzók redukálttá válnak.

Mássalhangzók

Bilabiális Alveoláris Alveopalatális Palatális Veláris Labializált veláris Explozíva [p]pп [t]tт [tʲ]t'т + (и, е, ю, ё, я, ь) [k]kк [kw]kw/kwкв Szibiláns [s]sс [sʲ]śс + (и, е, ю, ё, я, ь)ritkán ш, щ Frikatíva [w](labioveláris)wв [j]jй önmagában és и, е, ю, ё, я-ban bennefoglalva [ɣ] – [x] ɣ – χ г – х [xw]χw/χwхв Laterális [l]lл [lʲ]ĺл + (и, е, ю, ё, я, ь) Tremuláns [r]rр Nazális [m]mм [n]nн [nʲ]ńн+ (и, е, ю, ё, я, ь) [ŋ]ŋӈ/нг

Lágy hangok

Az л, н, с, т hangok ь, е, ё, и, ю, я betűk előtt palatalizálódnak (lágyulnak), ekkor kiejtésük ly [ʎ], ny [ɲ], lágy s [ɕ], ty [c] lesz.

Csak orosz eredetű jövevényszavakban előforduló betűk és hangok

б: magyar b [b] г: orosz eredetű szavakban magyar g [g] д: magyar d [d] ж: magyar zs [ʒ] з: magyar z [z] ф: magyar f [f] ц: magyar c [t͡s] ч: magyar cs [t͡ʃ] ш: magyar s [ʃ] щ: magyar scs [ʃt͡ʃ] ъ: néma [-] ь: lágyítójel [ʲ], saját szavakban csak л, н, с, т után, orosz eredetű szavakban más betűk után is állhat

Fonológiai sajátságok Hangsúly A hangsúly változó, de általában az első szótagok valamelyikére esik.

AlaktanA világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest Névelő A manysiban a meghatározó névelő az ань, mely magyarul a "most" szót is jelentheti. A határozatlan névelő, pedig акв.

Névszó A manysi agglutináló nyelv, a viszonyítás ragokkal történik.

Nincs nyelvtani nem. Megkülönböztetünk egyes, kettes és többes számot. Hat nyelvtani esetet különböztetünk meg, ezek közül egy grammatikai eset, míg a további öt határozói eset.

Névszói esetragozás egyes, kettes és többes számban

Eset Egyes szám Kettes szám Többes szám Cirill Latin Cirill Latin Cirill Latin Nominativus (alanyeset) ∅ -г -ɣ -т -tLocativus (helyhatározó: hol?) -т -t -гт -ɣt -тт -ttLativus (helyhatározó: hová?) -н -n -гн -ɣn -тн -tnAblativus (helyhatározó: honnan?) -ныл -nəl -гныл -ɣnəl -тныл -tnəlTranslativus (állapot, cél határozó) -г -ɣ - -Instrumentalis (eszköz (társ) határozó) -л -l -гыл -ɣəl -тыл -təl

Névutók

A hiányzó eseteket névutórendszer pótolja. A névutók nagy része névszói eredetű szavak, amelyek felvéve a helyhatározó esteragokat képesek az irányhármasság jelölésére az esetragokon túlmutató plusz jelentésárnyalattal.

Honnan? Jelentés Hol? Jelentés Hová? Jelentés Eredet kiwɘrnəl -ból, ből kiwərt -ban, ben kiwərn -ba, be kiwər 'belseje vminek' χalnəl közül χalt között χaln közé χal 'köze vminek' wātanəl mellől wātat mellett wātan mellé wāta 'part' sisnəl mögül sist mögött sisn mögé sis 'hát' sajnəl mögül sājət mögött sajn mögé sāj 'árnyék' āləmpalnəl túlról (folyón) āləmpalt túl āləmpaln túlra - ēli-pālnəl elől ēli-pālt előtt ēli-pāln elé 'első, elülső rész' juji-pālnəl mögül juji-pālt mögött juji-pāln mögé 'hátsó rész' numi-pālnəl fülül numi-pālt fölött numi-pāln fölé 'felső rész' joli-pālnəl alól joli-pālt alatt joli-pāln alá 'alsó rész'

Egyéb irányhármasság nélküli névutók

Névutó Jelentés Névutó Jelentés tarməl -on, en, ön; – ra, re pattijiɣ helyett palt felé; -nál, nél urtijiɣ helyett jot -val, vel együtt (társhatározó) pentsəl helyett, cserébe mus -ig tāra mellett, el, át (mozgásnál) māɣəs számára; -ért muwlaχi körül ĺaĺt szemben sis folyamán; (időszak) alatt toriɣ előtt; szemben kastəl -ra, re; -ig (időnél) nūpəl felé χosit mentén (mozgásnál) urəl -ról, ről koni-pāl kívül ōwəltit -ról, ről ultta keresztül; át

Birtokos személyragozás

Birtokos személyragozásnál a birtokos száma és személye mellett a birtok száma (egyes, kettes, többes) is jelölt. Az első oszlop a magánhangzós tövek után álló birtokos személyragok, míg a második a mássalhangzósoké. A birtok kettes számát az -aɣ- birtokkettőzőjel, míg a többesét az -an- fejezi ki.

Egy birtok esetén kettes szám második személyben (PxDu2) az -i végű tövek -jin jelt vesznek fel, míg a többi magánhangzós tő -n jelt.

A névutók is (magyarhoz hasonlóan) felvehetik a birtokos személyragokat, pl.: nopəl 'felé', irányába'; am noplum 'felém'; jot '-val, vel, együtt', naŋ jotən 'veled'

Az esetragok a birtokos személyragok után következnek (a magyarhoz hasonlóan): szótő + birtokos személyrag + esetrag

pl.: χāpumt – χāp + um + t 'csónak + om + ban' koluwn – kol + uw + n 'ház + unk + ba'

Birtokos személyragok táblázata

Egy birtok estén (-∅-) Két birtok estén (-aɣ-) Több birtok estén (-an-) Birtokosszáma Birtokosszemélye Magán-hangzósszótő Mással-hangzósszótő Birtokosszáma Birtokosszemélye Magán-hangzósszótő Mással-hangzósszótő Birtokosszáma Birtokosszemélye Magán-hangzósszótő Mással-hangzósszótő Egyes szám 1. m um Egyes szám 1. aɣum aɣum Egyes szám 1. anum anum 2. n ən 2. aɣən aɣən 2. an(ən) an(ən) 3. te e 3. aɣe aɣe 3. ane ane Kettes szám 1. men men Kettes szám 1. aɣmen aɣmen Kettes szám 1. anmen anmen 2. (ji)n en 2. aɣen aɣen 2. an(ən) an(ən) 3. ten en 3. aɣen aɣen 3. anen anen Többes szám 1. uw uw Többes szám 1. aɣuw aɣuw Többes szám 1. anuw anuw 2. n an 2. aɣan aɣan 2. an(ən) an(ən) 3. (a)nəl anəl 3. aɣanəl aɣanəl 3. ananəl ananəl

FokozásРомбандеева е. и.: Современный мансийский язык лексика, фонетика. (Rombandeeva E.I.: Modern mansi nyelvi szókincs, fonetika.) A melléknevek fokozása a Mansi északi Sosva dialektusában kettő szintre különíthetjük el. A középfok A melléknév a -нув (-nuβ) utótagot kapja, leszámítva ha az a mondat állítmányként szerepel; ez esetben a -нуве (-nuβe) utótag kerül a melléknévre. Наӈ лувн ё̄рнуве̄ ке, наӈ лылын вос нэ̄глы naŋ luβn joːrnuβeː ke, naŋ lilən βos neːɣli Ha a lovad erősebb, az életed kímélje meg A mondatban szereplő alanynak állapotának átalakulását az állítmányi melléknévbe, a változtató/translativus eset ragjával jelezzük. Кӯсяюв сёлыӈнуве̄г е̄мтыс, нёлэ хо̄ны тотытэ kuːɕajuβ ɕoləŋnuβeːɣ jeːmtəs, nʲole xoːni totite A főnökünk (tulajdonosunk) gazdagabbá vált és felkapta az orrát

A felsőfok A felsőfokot, hasonlóképpen a magyarhoz, kettő elöljáróval lehet megadni. A сака (saka) "nagyon" és a сяр (ɕar) "leg" сака та̄к saka taːk nagyon tartós сяр ё̄р ɕar joːr legerősebb Mondatszerkezettel is alkotni lehet felsőfokot. Ilyenkor a kettő melléknév egyikén sem szerepel sem fokozási utó vagy elő tag, hanem az egyikük az ablativus esetben szerepel. Ань а̄ги во̄иӈныл во̄иӈ нё̄выль пе̄рияс, а̄се̄н та мистэ. an aːɣi βoːiŋnəl βoːiŋ nʲoːβəlʲ peːrijas, aːɕeːn ta miste Ugyanez a lány választotta ki a legkövérebb (szó szerint zsírostól zsíros) húsdarabot, és odaadta az apjának.

Névmások Személyes névmások

Egyes szám (Sg) Kettes szám (Du) Többes szám (Pl) 1. személy am mēn mān 2. személy naŋ nēn nān 3. személy taw tēn tān

A személyes névmások lehetséges esetei és esetragozásuk is eltér a névszói ragozástól.

Szám Személy Nominativus(ki?) Accusativus(kit?) Dativus(kinek?) Ablativus(kitől?) Comitativus-Instrumentalis(kivel?) Képzés módja személyes névmásalapalakja személyes névmás+ birtokos személyjel személyes névmás+ birtokos személyjel + esetrag Egyes 1. am ānum ānumn ānumnəl ānumtəl 2. naŋ naŋən naŋənn naŋənnəl naŋəntəl 3. taw tawe tawen tawenəl tawetəl Kettes 1. mēn mēnmen mēnmenn mēnmennəl mēnmentəl 2. nēn nēnan nēnann nēnannəl nēnantəl 3. tēn tēnten tēntenn tēntennəl tēntentəl Többes 1. mān mānaw mānawn mānawnəl mānawtəl 2. nān nānan nānann nānannəl nānantəl 3. tān tānanəl tānanəln tānnəl~tānanəlnəl tānanəltəl

Nyomatékos személyes névmások

Képzője: -ki Jelentése: én magam, te magad, ő maga...

Egyes szám (Sg) Kettes szám (Du) Többes szám (Pl) 1. személy amki~amkem mēnki mānki 2. személy naŋki nēnki nānki 3. személy takwi tēnki tānki

Mutató névmások

Ha jelzőként állnak a szó előtt, akkor nem ragozhatóak.