A szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és a görvélyfűfélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó faj.
Elterjedés Kozmopolita faj, főbb elterjedési területei: Elő-Ázsia, Észak-Afrika, Észak-Amerika, Európa. Hazánkban ritkás tölgyesekben, legelőkön, száraz gyomtársulásokban fordul elő, pionír növény. Szárazság- és hidegtűrő, fényigényes faj.
Megjelenés, felépítés Kétéves vagy áttelő egyéves faj. Gyökere vastag, orsó alakú, kevéssé elágaz. Az első évben csak tőlevélrózsát fejleszt, mely a 20-30 cm-es hosszúságot is elérheti, és nyeles, lándzsás, durváb csipkés szélű tőlevelekből áll. Virágzati szárat a második évben hoz, ez ötszögletű, 1,5-2 méter magas, rajta szórtan, fedőszőrökkel sűrűn borított levelek vannak.Pluhár Zsuzsanna (szerk.): Korszerű gyógynövénytermesztési ismeretek, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Kiadó, 2012, ISBN 9789635035373 A párta kerék alakú, 3-5 cm széles, 5 cimpája van, és sárga színű. A virágok csomókból álló,Simon Tibor, Csapody Vera: Kis növényhatározó. Budapest, Tankönyvkiadó, 1973. gazdag végálló füzérvirágzatot alkotnak, júniustól augusztusig folyamatosan hozza napsárga virágjait, melyek kora hajnalban nyílnak, és délre elhervadnak. 5 porzó található bennük, ebből 3 molyhos-gyapjas, fehér szőrű. A felső szárlevelek tojásdadok vagy szíves vállúak, valamint hosszan kihegyezettek. Termése kétrekeszű, sokmagvú tok, apró barna színű magvakkal.
Gyógyhatás, felhasználás Virága glikozidot, nyálkát, szaponint, keserűanyagot és kumarint tartalmaz. Köhögés, torokfájás, aranyér, hasmenés ellen alkalmazzák. Teáját bélhurut és légcsőhurut ellen, izzasztó és vizelethajtó hatása miatt fogyasztják. Összehúzó hatása révén a hasmenés ellen is alkalmazható. Olajos kivonatával fagyási sérüléseket, bőrbajokat kezelnek. Az aranyér kezeléséhez erős, lehűtött forrázata borogatásként javallt. Napjainkban szőke hajat ápoló sampont is készítenek belőle.Bernáth Jenő, Németh Éva: Gyógy- és fűszernövények gyűjtése, termesztése és felhasználása. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2007.
Mérgező hatása Magvai mérgezők, melyek a tannintartalom miatt elsősorban rákos betegre veszélyesek.
Gyűjtés, elsődleges feldolgozás A virágokat júliustól szeptemberig gyűjtik. Délelőtt nyílnak, így ebben a napszakban szedik őket a harmat megszáradása után, száraz időben. A csészéből kicsípik a pártát a hozzánőtt porzószálakkal, ami viszont nagyon érzékeny a nyomásra, így érdemes odafigyelni a megfelelő tárolásra. A virágok nagyon könnyen megbarnulnak, ezért azonnal szárítani kell őket tűző napon (4-5 óráig) és jól szellőző helyen, vagy műszárítóban 35-50 °C-ban morzsolható állapotig. Később ügyelni kell arra, hogy napfénytől védett, szellős helyen tároljuk.
Képek
Források
Jegyzetek
Kategória:Növényfajok Kategória:Görvélyfűfélék Kategória:Gyógynövények