A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna vármegye déli részében. A Kelet-Mecsek északi részének fő vízgyűjtője, a Völgység kistáj legnagyobb vízfolyása.
A Hármashegy északi oldalán fekvő Takanyó-völgy feletti forrásokból ered – közülük egyik a Csengő-forrás –, a fő forráságat illetően nincs konszenzus.A Csengő-forrás
Hossza mintegy 53 kilométer, medrét egészen Máza határáig nem szabályozták. Malomárkok kísérték, amelyeket legtöbb helyen már feltöltöttek, de egyes helyeken még mindig láthatók.
Egyes források vízgyűjtőjéhez kapcsolták a történeti Völgység tájegységet, illetve a valamikori Völgységi járást.
Egyéb nevei Kárásznál népi neve Gát, Vadárok. Bonyhád környékén Határárok néven is ismert. Szászváron Nagy-gát a neve.
Vízrajza Nyomvonala Három ágból ered. A legnagyobb a Hidasi-völgy patakja, közepes hozamú a csengő-hegyi ág és a legkisebb a Zobákpuszta felől érkező vízfolyás. A vízgyűjtőn igen sok forrás ered, mint például a hidasi-völgyi látványos Csurgó, amelynek vize malm kori szaruköves, kovasavas, táblás, fehér mészkőből ered.
A patak észak–déli, majd kelet–nyugati irányú törésvonalon halad és Magyaregregy környékétől Szárászig egybegyűjti a környező vizeket.Szőts Zoltán:A Völgység táji elhatárolása In: Földrajzi Értesítő, LVI. évf. (2007), 3–4. füzet, pp. 169–180. Hidasnál az Óbánya és Mecseknádasd felől érkező Öreg-patak és egyéb patakok ömlenek bele, Bonyhádnál a Majosi és Apari-patak, Kakasdnál a Rák-patak.
Sióagárd és Szekszárd között ömlik a Sió és a Sárvíz egyesített csatornájába.
Vízgyűjtő területe Vízgyűjtő területe 555 km². Keletről a Lajvér, délről a Karasica és a Pécsi-víz, nyugatról a Baranya-csatorna, északról a Sió közvetlen vízgyűjtői határolják. Aujeszky Géza–Peregi Zsolt: A Völgységi patak vízhozamainak hidrológiai vizsgálata a Komló-mézesréti szelvényben. In: Hidrológiai tájékoztató, 1968 június.
Élővilága A patakból bizonyítottan kifogott halak: Domolykó (Leuciscus cephalus) A védett kövi csík (Barbatula barbatula). Ezt a halat a Mecsekben és környékén eddig egyedül a Völgységi-patakban találták meg. Fenékjáró küllő (Gobio gobio) Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)'1 Naphal (Lepomis gibbosus)''Sallai Zoltán: Adatok a Mecsek hegység és környéke halfaunájához In: A Puszta, 1998. 1/15, pp. 24-32.
Települések a patak mentén bélyegkép|jobbra|250px|A Völgységi-patak Bonyhádnál Zobákpuszta Magyaregregy Kárász Vékény Szászvár Máza Váralja Nagymányok Hidas Bonyhád Szentgálszőlőhegy (Zomba része)
Árvíz Vízszintje nagy esőzések után úgy meg tud emelkedni, hogy néha árvízveszélyt okoz és védekező intézkedéseket kényszerít ki többek közt Szászvár, Kárász, Magyaregregy és Bonyhád környékén.
Jegyzetek
Kategória:Mecsek Kategória:Baranya megye patakjai Kategória:Tolna megye patakjai