A kémiában, a fizikai kémiában és a termodinamikában az IUPAC által meghatározott jelöléseket használják elsődlegesen. A fizikai mennyiségek Magyarországon használt jelölése általában megegyezik az IUPAC ajánlásaival. Az angolszász nyelvterületen ettől gyakran eltérnek. Például nagybetűt (verzál) használnak kisbetű helyett, illetve elég gyakran (vagy a mennyiség nevéből, vagy a mértékegységéből alkotott) rövidítést.

A következő táblázatban néhány gyakran alkalmazott jelölés – főként az indexek és mellékjelek – látható, a fenti tudományterületekre vonatkozóan. A Green Book-ban szereplő, de más tudományterületekre vonatkozó azonosítókat a Wikipédia egyéb szócikkei tartalmazzák (pl. fizikai mennyiség, radioaktivitás, alakváltozás, elektromágneses hullám, színképelemzés stb. A Green book harmadik kiadása is hozzáférhető az interneten és könyv formájában.

Mennyiségek jele

IUPAC Name nevejeleSI-mértékegységeegyéb engedélyezettmértékegységenumber of entitiesrészecskék számaN1 amount of substanceanyagmennyiségnmolmmol, kmolelectron rest masselektron nyugalmi tömegeme kgmass of atomatomic massatomtömegmakgatomic mass constantatomi tömegegységmukg mass of entityrészecske tömegemf   kgrelative molecular massrelatív atomtömegrelatív molekulatömegMr1molar massmoláris tömegMkg/molg/molnumber density of enitiesnumber concentrationdarabszám koncentrációCm−3db/m³Boltzmann constantBoltzmann-állandókBJ K−1J/db K molar volumemoláris térfogatVm, Bm³/molmass fractiontömegtörtw 1   kg/kg, g/kgvolume fractiontérfogattörtφj1  m³/m³, L/m³mole fractionamount fractionmóltörtxB, vagy yB 1  mol/molpartial pressureparciális nyomáspBPamass densitysűrűségρkg/m³mass concentrationtömegkoncentrációγ, vagy ρkg/m³number concentrationdarabszám koncentrációCBm−3db/m³  amount concentrationanyagmennyiség-koncentrációkoncentrációcBmol/m³solubilityoldhatóságsmol/m³ molalitymolalitásm, vagy bmol/kgpartial molar quantity XX parciális moláris mennyiségszükség szerintchemical potentialkémiai potenciálμBJ mol−1standard partial molar enthalpyszabványos parciális moláris entalpiaJ mol−1standard partial molar entropyszabványos parciális moláris entrópiaJ mol−1K−1standard reaction Gibbs energyreakció szabványos Gibbs függvényeJ mol−1standard reaction enthalpyreakció szabványos entalpájaJ mol−1standard reaction entropyreakció szabványos entrópiájaJ mol−1K−1

az index lehet e (elektron), p (proton), n (neutron), d (deuteron), α (alfa-részecske), γ (foton), N (atommag)

Atomi tömegegység mu=ma(12C)/12

A relatív atomtömeg, Ar egyenértékű az Mr relatív molekulatömeggel (a szén-12 tömege 12-ed részének többszöröse). Az IUPAC itt jóváhagyólag tudomásul veszi az SI-mértékegységrendszernek és az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia döntéseinek ellentmondó atomsúly, illetve molekulasúly megnevezést és a mértékegységrendszer koherenciájának ellentmondó g/mol mértékegységet. A Green Book harmadik kiadása már a történelmileg kialakult hagyományokra hivatkozik, és csak idézőjelben, (rosszallóan) említi a molekulasúly kifejezést. Az ellentmondás következménye, – példaképpen, – hogy a víz moláris tömege 0,018 015 kg/mol, relatív molekulatömege viszont 18,015 tehát mérőszáma ezerszer nagyobb.

Elegyeknél az i, vagy a j betűt használjuk. Ahol a tört nevezőjében a térfogat szerepel, ott az elegyítés előtti térfogatot használjuk. A B betű az egyértelműen meghatározott kémiai anyag esetén használatos; az IUPAC dokumentum például a molekulák darabszámával, illetve az oldatokkal kapcsoltban jelöli

A megszámlálható mennyiségek mértékegységét az 1-es számjegy jelzi az SI-mértékegységrendszerben. Nem szabványos, de teljesen egyértelmű a darab szónak mértékegységként való használatával

Az elemi egység tömege kifejezés bármire vonatkozhat. Az f betű itt a formula szóra utal; arra tehát, hogy bármely kémiai képlettel azonosítható egység tömege jelölhető ilyen módon

A dokumentum az x betűt a kondenzált fázisra, míg az y betűt a légnemű fázisra rendeli használni

Az SI a törteknél az 1 számjegyet használja mértékegységként. Tekintettel arra, a hogy sokszor nem derül ki, milyen mértékegységek osztásából származik az 1-es, a NIST engedélyezi a kg/kg, mol/mol, m³/m³ formát is. Ebből eredően ez a jelölés az osztó- és szorzó mértékegységek jelölését is lehetővé teszi.

A sűrűség és a tömegkoncentráció közös rovatban szerepel a Green Book-ban, értelmezésük azonban eltérő. A tömegkoncentráció számításánál a j-edik komponens tömegét az egész elegy térfogatával osztjuk el: γj=mj/V

A laboratóriumi gyakorlat kedvéért itt engedélyeztek egy rendszeren kívüli mértékegységet, az M-et, amelyet a mol/dm³ mértékegységből származtatnak (tehát nem a térfogat SI-mértékegységéből). Elnevezési példák: M moláris, mM millimoláris, μM mikromoláris stb. Ennek következményeként a c⦵ szabványos koncentráció értéke 1 mol/dm³.

A Green Book erre a következő meghatározást adja: „sB=cB(saturated soln)”. Tehát jelentősen különbözik az általánosan elfogadott definíciótól: az oldott anyag anyagmennyiségét nem az oldószer térfogatával kell elosztani, hanem az egész oldat térfogatával. A koncentráció meghatározásánál ugyanis ez olvasható: „V is the volume of the mixture” (vagyis az egész oldat térfogata).

Meghatározása: mB=nB/mA. A tört nevezőjében tehát csak az oldószer tömege szerepel. Tekintettel arra, hogy a molalitást is és a tömeget is m betű jelöli, javasolják helyette a b betű használatát. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy mértékegységként használják a hétköznapi rutinban az m betűt, holott a mértékegységnek mol/kg-nak kellene lennie („egy mólos oldat= 1 m”)

Például a nátrium-szulfát parciális térfogata az oldatban, míg az egész oldat térfogata.

Az IUPAC által engedélyezett rendszeren kívüli mértékegységekről tudni kell azt, hogy ezeket a BIPM nem hagyta jóvá. Jóvá hagyta például a t (tonna) mértékegységet az M-et[] viszont nem. A g/mol, illetve mol/dm³ az SI-ben prefixumos mértékegységek. A prefixumos mértékegységek nem koherensek az SI-mértékegységrendszerben. Az IUPAC hatásköre a kémiai (biokémiai, orvosi) laboratóriumokra; a fizikai-kémiára, a termodinamikára terjed ki, de nem általános érvényű. Fajlagos mennyiségek A fajlagos mennyiségek képzésénél extenzív mennyiségből intenzív mennyiséget képezünk. Ezeket (specific quantities) elsősorban tömegre értelmezik. Az IUPAC-dokumentum ennél általánosabb fogalomkört engedélyez. Az elnevezések francia eredetre engednek következtetni massic (tömegre) – általános értelemben fajlagos mennyiségek, például fajlagos hőkapacitás, fajlagos térfogat volumic (térfogati) – például térfogati töltéssűrűség areic (felületi) – például felületi töltéssűrűség lineic (vonalmenti; távolságra, helyzetre, sugárirányra vonatkozó) – például elektromos térerősség. A sugárirány szerint képezhető mennyiségekhez nem rendeltek önálló elnevezést. molar (moláris) – a moláris mennyiségek nem feltétlenül fajlagos mennyiségek; ezt a Green Book elkülönítve tárgyalja

Vm = 0,02271098 m³/mol általános fizikai állandó a fizikai kémia területe számára, tehát nem specifikus mennyiség

Vm; −10 °C; jég = 0,000019652 m³/mol a jég moláris térfogata 105 Pa nyomáson, tehát specifikus (fajlagos) mennyiség

Vm; −10 °C; víz = 0,000018048 m³/mol a túlhűtött víz moláris térfogata 105 Pa nyomáson, tehát specifikus mennyiségvízgőz moláris térfogata nulla Celsius-fokon

Vm; −10 °C; gőz = 8,4085 m³/mol a vízgőz moláris térfogata 200 Pa nyomáson, tehát specifikus mennyiség

Jelölhető a halmazállapot felső indexben is: . Itt a g jelentése: légnemű állapot.

Kiegészítő jelölések Indexek Jelölési példa: bal fent: tömegszám bal lent: rendszám jobb fent: töltés, oxidációs szám, vagy gerjesztési állapot jobb lent: atomok száma a vegyületben Alkalmazási példa: kétszeresen ionizált, 37-es tömegszámú klór, amelyből négy atom tartozik egy vegyülethez (a dokumentumban platina-klorid)

Halmazállapotok Állapot jele IUPAC jeleangol nevemagyar neveggas or vapourlégnemű állapotlliquidcseppfolyós állapotssolidszilárd halmazállapotcdcondensed statekondenzált (szilárd, vagy folyékony)flfluid phasecseppfolyós, vagy légneműcrcrystallinekristályos állapotlcliquid crystalfolyékony kristályvcvitreous substanceüvegesedett állapot a, adsadsorbed on a substrateadszorebált állapotbanmonmonomeric formmonomer állapotpolpolymeric formpolimerizált állapotslnsolutionoldott állapotaqaqueuos solutionvizes oldataq, ∞aqueous solution at infinite dilutionvégtelen hígítású vizes oldatamamorphous solidamorf állapottptriple point hármaspont Állapotváltozás jele IUPAC jeleangol nevemagyar neveadsadsorptionadszorpció (felületi kötődés)appapparentlátszólagos atatomizationbomlás, vagy porlasztás ccombustionégésdildilution (of a solution)hígításdpldisplacementkiszorítás, cserebomlás, helyettesítésEexcess quantitytöbblet, vagy hiány fformationképződés (és bomlás)fusfusion, meltingolvadásidideal quantityideális mennyiségimmimmersionbemerülésmixmixing of fluidsfolyadékok keveréserreaction in generalreakciók, általánosantrstransitionállapot-átmenetsolsolution (of solute in solvent)oldás (oldott anyagé oldatban)subsublimationszublimáció (szilárd–légnemű átmenet)vapvaporisation, evaporationpárolgás (folyadék–légnemű átmenet)*pure substanceideálisan tiszta anyag Ilyen tulajdonság az apparent viscosity: a látszólagos viszkozitás

Ez a jelenség az üvegesedés, angolul: glass transition, egyfajta amorf szilárd halmazállapot

Az IUPAC dokumentum példaként hozza fel erre, amikor egy oxigén molekula atomos oxigénre bomlik. A kifejezés helyesírása a brit angol nyelvben: atomisation. Az angol ugyanezen névvel jelöli a porlasztást, például a porlasztva szárítás műveletét. Ez nem kémiai, hanem fizikai művelet.

Ilyen például a térfogat többlet (excess volume): az oldat térfogata nem egyszerű összege az oldott anyag és az oldószer térfogatának

Jegyzetek

Kategória:Kémiai nómenklatúra Kategória:Fizikai kémia Kategória:Termodinamika

en:IUPAC nomenclature