Parlaghy Ferenc (Tata, 1779. augusztus 17. – Lelesz, 1846. április 21.) premontrei kanonok, gimnázium tanár.
Élete
1805-től refektoriárius és kántor; 1809-ben a II. humoniorák tanára Rozsnyón; 1811-ben a királyhelmeci plébánia adminisztrátora; 1825-től ismét a II. humoniorák tanára Rozsnyón; 1828. október 13-tól hitszónok és lelkiatya; 1829-ben teológiai tanár a rend intézetében; 1831-től a leleszi konvent esküdtje s az országos hiteles levéltár egyik őre volt.
Cikke a Magyar Sionban (1838. I. Szent István Martyrról nevezett nagyváraghegyi prépostság).
Művei
Carmen ad serenissimum principem r. primatem, dominum Carolum Ambrosium, Austriae archiducem dum has oras boreales adire ac Rosnaviam venire dignaretur. Leutschoviae, 1809 Ode illustr. ac rev. dno Francisco Lajcsák episcopo rosnaviensi, obtulit gymnasium majus. Rosnaviae. 1825 Sauberer András jászói praelátus és cs. kir. udvari tanácsos élet- és érdemrajza. Budapest, 1838 (ugyanez latinul a Sion c. folyóiratban) A keresztény hit, remény és szeretetnek fő elvei. Kassa, 1840
Források
Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999
Kategória:Magyar premontrei szerzetesek Kategória:Lelesziek (Szlovákia) Kategória:Tataiak Kategória:1779-ben született személyek Kategória:1846-ban elhunyt személyek