bélyegkép|262px|Rákóczi 1. sz. barlang (2018) bélyegkép|262px|Képződmények a Rákóczi 1. sz. barlangban
A Rákóczi 1. sz. barlang az Aggteleki Nemzeti Parkban lévő Esztramos-hegy belsejében található egyik barlang. Magyarország egyik különösen változatos és gazdag formavilágú, fokozottan védett barlangja. Ez az egyik legszebb, idegenforgalom számára megnyitott barlang hazánkban. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.
Leírás
Megközelíthető Bódvarákó felől. A településhatár tábla előtt balra kell fordulni és onnan egyenesen, körülbelül egy kilométerre, a már nem működő bánya területén található a jegypénztár, ahonnan óránként indulnak a látogatócsoportok. A barlang az Esztramos hegyi kőfejtő egyik, felhagyott bányatáróján át, mintegy 160 méternyi séta után érhető el. Az ugyanabban a táróban nyíló Rákóczi 3. sz. barlang bejáratától 33,5 méterre van a bejárata.
Különlegessége a különféle képződmények változatossága és egymásra települése. A barlang falait nagyon változatos formájú és színvilágú képződmények borítják, például több rétegben egymásra rakódott cseppkövek, különféle borsókövek, szegfűkalcitok és aragonitbokrok. Megfigyelhetők a barlangban nagy méretű cseppkőfüggönyök, cseppkőzászlók és tömegesen előforduló heliktitbokrok, valamint gömbüstök. A barlang alján két barlangi tó található és a járatainak a nagyobbik része a víz alatt helyezkedik el.
A barlang a triász mészkőben keletkezett és függőleges hasadékok mentén alakult ki, részben vízszint alatti oldással. Kordos László szerint a területen, a pliocén óta csökkenő karsztvízszint a jellemző, ez játszhatott szerepet járatok és az az üstös oldásformák kialakulásában. A tavak mai vízszintje a Bódva középvíz-szintjével egy magasságban helyezkedik el. A barlangban talált ásványok alapján sokan meleg vizes, illetve kevert vizes eredetet feltételeznek. A mélysége 61 méter, a magassága 18 méter és a függőleges kiterjedése 79 méter. A lezárt barlangot villanyvilágítással látták el, vas járószintekkel, lépcsőkkel és létrákkal építették ki. A nagyközönség számára szakvezetéssel, egész évben látogatható, maximum 10 fős csoportokban. Az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszok az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével járhatók.
A Tornaszentandráson található fokozottan védett öt barlang egyike, a másik négy az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi 2. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang és a Rákóczi-oldaltáró barlangja. Az Esztramos-hegy fokozottan védett hat barlangja közül az egyik, a másik öt az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang és a Rákóczi-oldaltáró barlangja.
A barlang II. Rákóczi Ferenc nevét kapta. Előfordul a barlang az irodalmában Esztramosi Rákóczi 1. sz. barlang (Kraus 2003), Öreg-barlang (Bertalan 1976), Rákóczi I. (Öreg)-barlang (Bertalan, Kordos, Országh 1976), Rákóczi I. sz. barlang (Kordos 1977), Rákóczi I.sz.-barlang (Kordos 1978), Rákóczi 1. sz. -barlang (MKBT Meghívó 1977), Rákóczi-barlangcsoport 1. sz. barlangja (Bertalan 1976), Rákóczi Cave No. 1 (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Rákóczi Cave no. 1 (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) és Rákóczi Caves No. I. (Kordos 1977) neveken is. 1982-ben volt először Rákóczi 1. sz. barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
A barlang felfedezéséhez az Esztramos-hegyen folytatott bányászati tevékenység vezetett, de ez a tevékenység volt az okozója sok barlang pusztulásának is. Az Esztramoson az 1830-as évektől vasércet fejtettek, 1948-tól mészkőbányászatot folytattak. A bánya legalsó, úgynevezett 7. szintjén egy 1920-as években készült vágatból kiinduló érckutató táró hajtása során az 1950-es években lyukadtak be az addig ismeretlen barlangba. A táróhoz képest keresztirányú hasadékrendszerrel kezdődő barlangba a bányászok sokáig a vágathajtás és a lenti munka során termelődő meddő kőzetet öntötték, hogy számos más üreghez hasonlóan, teljesen eltömjék azt, de a barlang olyan nagynak bizonyult, hogy tervükkel felhagytak. Ez a törmelék jelentősen megnehezítette a későbbi víz alatti kutatómunkát. A barlang első térképét Venkovits István készítette el 1958-ban.
A barlang feltáró kutatása csak az 1960-as években kezdődött meg. 1964-ben a Vámőrség Barlangkutató Csoportjának a tagjai (akiket Szilvássy Andor és Szilvássy Gyula vezetett) kezdték el az akkor még Öreg-barlang néven emlegetett barlang kutatását. A törmeléklejtőn leereszkedve egy termet és egy tiszta vizű tavat találtak, amelyet gumicsónakkal jártak be (I. számú tó). Némi bontás után egy másik, nagyobb méretű termet és egy nagyobb tavat (II. számú tó) találtak. A kutatók javaslatára II. Rákóczi Ferencről nevezték el a barlangot, illetve az Esztramos-hegyi barlangcsoportot. Még az 1960-as években megkezdődött a tavak intenzív kutatása, aminek jelentős lökést adott, hogy szintén a 7. szint egyik új bányatárójában egy új, nagy méretű barlangra, a Rákóczi 2. sz. barlangra bukkantak, amelynek tavaival a kutatók keresték a víz alatti kapcsolatot.
Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt kéziratban szó van arról, hogy a Rákóczi-barlangcsoport 1. sz. barlangja (Öreg-barlang) az Esztramos-hegyen, Tornaszentandráson helyezkedik el. Bányavágatokon át, az egyik vágatot keresztező hatalmas hasadék hídjáról közelíthető meg a barlang bejárata, amely a bánya 170 méteres szintjén található. Az akkori leírás szerint a barlang kb. 200 méter hosszú és kb. 70 méter mély. Cseppköves, karsztvízszint alá nyúló járatai vannak. A kézirat barlangot ismertető része 2 publikáció alapján lett írva.
1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, tornaszentandrási Rákóczi I. (Öreg)-barlang. Az országos jelentőségű barlangok 1976-ban összeállított listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított listán az országos jelentőségű barlangok közt szerepel az Aggteleki-karszton, Tornaszentandráson található barlang Rákóczi 1. sz. -barlang néven. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy az Aggteleki-karszton fekvő, 200 m hosszú, 70 m mély Rákóczi Caves No. I. 1975. december 31-én Magyarország 46. leghosszabb és 30. legmélyebb barlangja. A 47. leghosszabb barlang (Rákóczi 2. sz. barlang), a 48. leghosszabb barlang (Esztramosi Földvári Aladár-barlang), a 49. leghosszabb barlang (Leány-barlang) és az 50. leghosszabb barlang (Dorogi 1. sz. kaverna) szintén 200 m hosszú.
Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Rudabányai-hegységben lévő, 87 m mély és kb. 200 m hosszú Rákóczi I.sz.-barlang az ország 24. legmélyebb és 50. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 55. leghosszabb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 200 m hosszú Rákóczi I. sz. barlang. Az 56. leghosszabb barlang (Rákóczi 2. sz. barlang), az 57. leghosszabb barlang (Esztramosi Földvári Aladár-barlang), az 58. leghosszabb barlang (Leány-barlang) és az 59. leghosszabb barlang (Dorogi 1. sz. kaverna) szintén kb. 200 m hosszú. Az összeállítás szerint, 1977. december 31-én Magyarország 26. legmélyebb barlangja a Rudabányai-hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én és 1976-ban 87 m mély, 1975-ben pedig 70 m mély Rákóczi I. sz. barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.
Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Rákóczi I. sz. barlang az 5400-as barlangkataszteri területen (Gömör–Tornai-karszt és Cserehát hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5413/2. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.
bélyegkép|262px|Képződmények a Rákóczi 1. sz. barlangban
1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Rákóczi 1. sz. barlang fokozottan védett barlang. Ásványtani jelentősége alapján lett fokozottan védett barlang. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy az Aggteleki-karsztvidéken található Rákóczi 1. sz. barlang fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. 1982-ben a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához.
Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. Az országos barlanglistában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Rákóczi 1. sz. barlang néven Öreg-barlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. A kiadvány egyik fényképmellékletében látható egy szürkeárnyalatos fénykép és ezen a fényképen apró kalcitkristályokkal bevont borsókő figyelhető meg, amely a barlangban képződött.
Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 66. leghosszabb barlangja az 5412/2 barlangkataszteri számú, 218 m hosszú Rákóczi 1. sz. barlang. A hosszúsági listában szereplő, de sorszámot nem kapott Tettyei-mésztufabarlang szintén 218 m hosszú. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a Rákóczi 1. sz. barlang kb. 200 m hosszú. Kalinovits Sándor 1981. évi írott közlése, hogy a barlang 218 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 37. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5412/2 barlangkataszteri számú, 79 m függőleges kiterjedésű Rákóczi 1. sz. barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 87 m mély. Hosszmetszetről van leolvasva, hogy a barlang 18 m magas és 61 m mély. Víz alatt 32 m van.
Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy az Aggteleki-karszt DK-i előterében van néhány, melegvizes behatást mutató barlang is. Ilyen hatásról tanúskodnak a Rejtek-zsomboly képződményei, illetve a Bódva-völgy túlsó oldalán emelkedő Esztramos-hegy hidrotermális jelenségei. Az Esztramoson a középkorban vasércet fejtettek. A fejtett vasérc kevés, de jó minőségű volt. Napjainkban kőbánya működik a hegy felső szintjén. A mészkövet behálózó bányatárók és szállítóvágatok egy tucat kisebb-nagyobb barlangot tártak fel, melyek közül legjelentősebb az alsó szinten nyíló Rákóczi 1. sz. barlang. A majdnem függőleges hasadékrendszer mentén kioldódott, 30–40 m magasságot is elérő csarnoksor a karsztvíz jelenlegi szintje alá ugyanilyen mélyen nyúlik le. A barlang falait cseppkövek és borsókövek díszítik. A különféle típusú képződmények egymásra rakódása a hajdani langyos karsztvízszint többszöri megemelkedésére, valamint visszahúzódására utal.