Pechány Adolf (Illava, 1859. február 15.familysearch.org Illavai róm. kat. keresztelési anyakönyv 1855/9 p. 190/290 – Budapest, 1942. június 15.) bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, publicista, politikus, magyar királyi kormányfő tanácsos, a magyarországi szlovákok kormánybiztosa.

Élete Édesanyja Pecháň Borbála volt.

Középiskoláit Znióváralján, Trencsénben és Nyitrán végezte.Csősz Imre 1879: A kegyes-tanitó-rendiek Nyitrán. Nyitra, 291; Zilizi 2013, 24-27. Ezek után a budapesti egyetemre iratkozott be bölcselet hallgatónak és megyéjéből származó barátaival trencsénmegyei kört alakított, melynek ő lett az elnöke. Ekkor magántanítással tartotta fenn magát, majd 1880-ban okleveles tanár és 1881-ben bölcseleti doktor lett. Mint tanár működött Debrecenben, Galgócon, Temesvárott, Pozsonyban és Trencsénben. 1897-től a budapesti V. kerületi állami főreáliskola rendes tanára volt, ahol a természettant és a német nyelvet tanította. 1921-ben a magyarországi szlovák kisebbség kormánybiztosaként működött. Munkásságának java részét a felvidék nemzetiségi és közgazdasági viszonyainak tanulmányozásának szentelte. Egyik képviselője volt előbb a dualista magyarosító iskolapolitika, később pedig a Horthy-rendszer kisantant elleni propagandájának.

Vegyes cikkeket írt a trencséni királyi főgimnázium Értesítőjébe (1884. Trencsénmegye népe), a Vágvölgyi Lapba, a Felsőmagyarországi Nemzetőrbe, a Pozsonyvidéki Lapokba, a Pozsonymegyei Közlönybe (1887. mint főmunkatárs), a Nyitramegyei Közlönybe, az Érsekujvár és Vidékébe és az Árvamegyei Hírlapba. Pedagógiai cikkeket írt a Néptanodába, a Népt. Lapjába (1890. Az illuzió és a hallucinatio, 1891. A gyermekjátékokról, 1892. Az emlékezés mint biologiai jelenség) és a Nemzeti Iskolába.

Írt Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványba is.

Házassága és leszármazottjai

Feleségül vette a nemesi származású nemesmittai Begyáts Etelka (Trencsén, 1862. január 23. – Budapest, 1936. december 17.) kisasszonyt, akinek a szülei nemesmittai Begyáts Antal, földbirtokos és Sztankovics Nepomucena voltak. A menyasszonynak az anyai nagyapja idősebb nemesmittai Begyáts Antal (1795–1877), földbirtokos volt. Pechány Adolf és Begyáts Etelka frigyéből született: Pechány Erzsébet Mária Etelka (Trencsén, 1885. április 9. – Szombathely, 1970. október 31.). Férje: bozzai Bozzay Zoltán (Vasvár, 1875. február 13.–†?), fő-reáliskolai tanár. dr. Cserey-Pechány Albin (Pozsony, 1892. január 6. – Celldömölk, 1964. június 14.), egyetemi magántanár, kórházi sebész-főorvos, gondozó intézeti főorvos. Felesége: Cserey Margit (Kecskemét, 1899. március 22. – Budapest, 1972. június 3.). Pechány Etelka. Férje nagybányai Pap Aurél. Pechány Aladár (Illava, 1894 - Törökbálint, 1973. szeptember 22.) kúriai bíró, vezérkari segédtiszt, éjszakai portás, hobbi-szobrász. Felesége Mattiasitts Kata (1904-1977) volt.

Művei

Az emberi elme. Bölcselettudori értekezés. Budapest, (1881) Gondolatok a nevelés köréből. Debrecen, 1883 Trencsénmegye népe. Trencsén, 1884 A pánszlávizmus multja és jelene. Nyitra, 1886 (különnym. a Felsőmagyarországi Nemzetőrből) Libertiny Gusztáv mint tanférfiú és ember. Nyitramegye tanfelügyelőségének tizedik évfordulója alkalmából. Budapest, 1886 A gyermek első fejlődése. Pécs, 1887 (különnyomat a Néptanodából) Kalauz a Vágvölgyében. Budapest, 1888 Az emberi elme. Budapest, 1888 Turista kirándulások a Kis-Tátrában. Budapest, 1889 (németül. Uo. 1889) Comenius, Rousseau és Pestalozzi befolyása a mai paedagogiára. Uo. 1890 Földrajz. I. rész. A népiskolák IV-VI. osztályai számára. Bpest, 1891. Két rész (Mártonfy Mártonnal együtt, 3. kiadás. 1897. 4. 1903. Uo. II. rész 2. kiadás, 1893., 3. kiadás 1897. Uo.) A gyermekek szellemi élete. Pozsony, 1894 (különny. a Nemzeti Népoktatásból. Tanítók Könyvtára 2.) Az iskolai kézimunka-oktatás történeti fejlődése. Pécs, 1893 (különnyomat a Néptanodából) A kifejezésbeli ügyesség nevelése az iskolában. Pozsony, 1894 (Tanítók könyvtára 5.) Mértan tanítóintézetek használatára. Írta Mocnik Ferencz, az V. kiadás után az új tantervhez alkalmazta. Pozsony, 1894. (2. javított és bővített kiadás. Ugyanott, 1900). Iparos Káté. Ugyanott, 1895 (Iparosok Olvasó-Tára I. 9.) Az állatvilág szerepe a felvidéki néphimzésekben – Adatok a Felvidék etnografiájához. A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 1894/1895, 198-208. Emléklapok a magyar orvosok és természetvizsgálók 1897. augusztus 22-25. napjain Trencsénben tartott XXIX. vándorgyűlése alkalmából. Trencsén, 1897. Számos fénynyom. képpel (Utazás a Vágvölgyében, A vágvölgyi népről) Dejiny uhorskeho boja za slobodu r. 1848-49. Uo. 1903 (A magyar szabadságharcz története. 20,000 példányban, sok képpel. Ism. Budapesti Hirlap 1904. 25. sz. Vasárnapi Ujság 1904. 1., M. Állam 1904. 11. sz.) 1912 Domáca pokladnica – Sbierka užitočného čítania / Házi kincstár – Hasznos olvasmányok gyűjteménye. Budapest Question chécoslovaque Paris, etc.: Hachette, etc. Hornyánszky ny. Budapest 1923 A Felvidék közoktatásügye A csehszlovák iskolák, a tanfelügyelet, a nyelvhasználat kérdése és a kisebbségi iskolák helyzete. In: Kornis, Gy. (szerk.) 1927: Az elszakított magyarság közoktatásügye. Budapest, 186-218. Szlovák politika útjai. Budapest, 1928 Mit tanítanak a felvidéki iskolákban? Budapest, 1929 Tótkérdés A "tótkérdés" és a versailles-i békeszerződések, 1918-1920. Napkelet 8/3 (1930), 311-315. Tót-kérdés alakulása 1918-ig A felvidéki szlovákok történelmi fejlődését kíséri végig a magyar állam létrejötte óta. Külügyi Szemle 10/2, (1933) 139-148. A magyarországi tótok; utószó Kiss Gy. Csaba; Felsőmagyarország, Miskolc, 2000 (Felsőmagyarországi Minerva)

Szerkesztette a Nemzeti Népoktatás c. pedagógiai havi folyóiratot 1893 novembertől 1894 októberig Pozsonyban és szerkesztette a Budapesten megjelenő Slovenské Noviny c. hazafias tót politikai napilapot.

Jegyzetek

Források

Petőfi Irodalmi Múzeum Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 Bd. 7 (Lfg. 34, 1977), S. 382f. Magyar életrajzi lexikon Juraj Podhradský: Dr. Adolf Pechány (1859-1942). Slovenské Noviny 1942. június 1, 3-5. Zilizi Zoltán 2013: Pechány Adolf és a szlovák-magyar együttélés 1880-tól 1942-ig. ELTE doktori disszertáció.

Kategória:Illavaiak Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek