A magyar írások egyrészt a magyar helyesírás szabályai szerint a magyar nyelvű szövegek lejegyzésére szolgáló magyar ábécével írt magyar írás, másrészt különböző, elsősoran a középkorban használt, részben ma is élő rovásírások.
Mai magyar (latinbetűs) írás
jobb|bélyeg|200px|Gottfried Hensel 1730-as Európa-térképe Europa Polyglotta, Linguarum Genealogiam exhibens, una cum Literis, Scribendique modis, Omnium Gentium. A térképen megtalálható a székely-magyar rovás (Hunorum elementa) betűkészlete is. Magyarország jelölése: HVNGARICA, Magyarország területén régi magyar helyesírással látható a következő mondat: "Mi Atyanc kivagy az mennyekben"
A magyar írás a magyar nyelvnek a Magyar Tudományos Akadémia által 1832 óta A magyar helyesírás szabályaiban hivatalosan is rögzített, a magyar ábécét használó írása. A magyar ábécé a legtöbb európai nyelv írásához hasonlóan a latin ábécé kiegészítésével keletkezett.
Első összefüggő szövegemléke a 12. század végéről való Halotti beszéd és könyörgés, de szórványosan ennél jóval régebbi emlékekben is előfordul, melyek közül a legfontosabb a Tihanyi alapítólevél 1055-ből. Korszakai az ómagyar írás 1832-ig, azután pedig a magyar írás. A korszakhatárt az Akadémia (akkori nevén a Magyar Tudós Társaság) által kiadott első helyesírási szabályzat jelöli ki.
Székely–magyar rovásírás
Az úgynevezett székely–magyar rovásírás a rovásíráscsalád tagja. A történelem folyamán a székelyek használták és őrizték meg. Kézai Simon 13. századi krónikájában szereplő első híradástól kezdve évszázadokon át feljegyezték, hogy a székelyeknek a latintól eltérő írásuk van. A középkortól kezdve időszakonként az értelmiség érdeklődéssel fordult feléje. Különösen nagy hatású volt Telegdi János Rudimenta c. tankönyve (1598), amely nem került ugyan kinyomtatásra, de kéziratban terjedt (jelenleg is több másolata ismert). A 16. századnál régebbi emlékei ritkák és vitatottak, a legrégibbnek jelenleg a 900. körül keletkezett Bodrog-Alsóbűi agyagfúvókát tekintik.
A 19. század utolsó harmadától kezdve egyre népszerűbb. Egyes csoportok alkalmilag - alternatív írásmódként - ma is használják egy formáját.
Kárpát-medencei rovásírás A kárpát-medencei rovásírás a rovásíráscsalád tagja. Első emléke a 8. század utolsó harmadából való és a 11. századig használták. Ezután feledésbe merült, csak a 20. század utolsó évtizedeiben sikerült Vékony Gábor régész-történésznek megfejtenie.
Valószínűleg az avarok (a 7. század végéig), majd biztosan az onogurok kárpát-medencei államában (8. század) hivatalos írás volt. Amikor a 8. század végén a Dunántúl nyugati részét elfoglalták a frankok, az ottani használata Vékony szerint átalakult a székely–magyar rovásírássá, a Kárpát-medence keleti részén azonban továbbra is használták. Ha a Nagyszentmiklósi kincs Ajtony vezérhez köthető (ez vitatott), akkor utoljára talán Ajtony udvarában alkalmazták - valószínűleg a görög betűk mellett - hivatalos írásként.
A magyar írások időrendi táblázata + Magyar írások Század Nyelvtörténeti korszakokMagyar latinbetűs írás (Ómagyar írás 1832-ig, utána magyar írás)Kárpát-medencei rovásírásSzékely–magyar rovásírás7. századŐsmagyar kor (Kr.e. 1000-895)Nincs adat a létezésére.Ozora-Tótipusztai ezüstedény (7. sz. utolsó harmada), Jánoshidai tűtartó (7. sz. utolsó harmada), Kiskőrös-Vágóhídi kehely (7. sz. utolsó harmada), Környei íjmarkolatlemez (7. sz. vége)Nincs adat a létezésére. 8. századKunágotai ezüstkorsó (8. század eleje), Szarvasi tűtartó (8. sz. második fele)9. századNagyszentmiklósi aranykincs rovás feliratai 9. sz.-10. sz.Bodrog-Alsóbűi agyagfúvóka (900. körül)10. századÓmagyar kor (895–1526)Veszprémvölgyi apácák adománylevele (997–1018/1109) , Tihanyi alapítólevél (1055)11. századTorjai edénytöredék (11. sz.) 12. századHalotti beszéd és könyörgés, Gesta Hungarorum (1196-1203)KihaltVargyasi rovásfelirat (12. sz.), Homoródkarácsonyfalva (12.-13. sz.)13. századÓmagyar Mária-siralom, Gesta Hunnorum et Hungarorum (1282-1285)Korond 14. századNagyszámú könyv, stb.Székelydálya, Berekeresztúr (14.-15. sz.)15. századNikolsburgi ábécé, Székelyderzs, Gelence (1497), Kilyén 15.-16. sz.), Bolognai rovásnaptár (15. századi botnaptár 17. századi másolata)16. századKözépmagyar kor (1526-1772)Nagyszámú könyv, stb.Csíkszentmiklós, Konstantinápolyi rovásfelirat, Dálnok, Bögöz, J. Telegdi: Rudimenta (1598, az első rovás tankönyv), Berekeresztúr17. századSzamosközy István verse (1604), Bonyhai Moga Mihály (1627 & 1629), Komáromi Csipkés György rovássora(1653), a székely–magyar rovás É kifejlesztői: Miskolczi Csulyak István (1575-1645) & Miskolczi Csulyak Gáspár(1627-1699), Portsalmi ábécéje (1655), Énlakai rovásfelirat(1668), Kájoni János ferences szerzetes ábécéi és mondatai (1673)18. századBél Mátyás könyve (1718), Hensel térképe rovás ábécével (1730), Bod Péter rovássora (1739), Marosvásárhelyi kézirat(1753), Bod Péter rovásfelirata (1759 – 1769), K. G. levele (1770), Patakfalvi Biblia két oldalnyi rovásbejegyzése (1776-1785)19. századÚjmagyar kor (1772-1920)Nagyszámú könyv, stb.Révai Miklós ábécéi és ligatúrái (1803), Miatyánk rovással Nagybányáról (1821. előtt), Kova Áron könyve (1873), Fischer K. A. rovás mondata (1889), Számrovásos botok (19. és 20. század)20. századÚjabb magyar kor (1920-napjaink)Nagyszámú könyv, stb.Nagyszámú szöveg, farovás, web oldal, stb.21. századÚjraélesztés (2009), rövid szövegekInternet, köztéri feliratok, nagyszámú könyv, stb.
Mesterséges magyar írások Tibetűk Gárdonyi Géza a 19. században alakította ki, egy titkosírás, amit csak a 20. században fejtettek meg. Elég sok szöveget hagyott ezzel az írással hátra. A titkosírásának megfejtői: Gilicze Gábor és Gyürk Ottó, 1969-ben. Mivel az ezzel írt szövegei egy dossziéban voltak, melynek címlapján a "Tibetian Grammar" szerepelt - joggal hihették a családtagok, hogy valami tibeti írás lehet benne, így ragadt rá a "tibetű" kifejezés, mely a Tibet és a betű szavak játékos összevonása.
Magyar Braille írás A vak emberek számára kifejlesztett írást a magyar felhasználók kiegészített jelsorral alkalmazzák.
Gyorsrovás Répai Attila fejlesztette ki a székely–magyar rovásírás alternatív írásmódjaként.
Forrásmunkák
Külső webes hivatkozások
Jegyzetek
Kategória:Rovásírás Kategória:Székely-magyar rovás Kategória:Kárpát-medencei rovás