Marosi Máday Izidor, születési nevén Mandel Izsák (Pest, 1839. július 26. – Budapest, Terézváros, 1925. április 3.) miniszteri tanácsos, közgazdasági író.

Családja Pesten élő, zsidó nagykereskedő család gyermeke. Apja Máday (Mandl/Mandel) János,A BM. 28381–1872. számú határozatával nevét Mandlról Madaira változtatta. Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai 1800-1893. (Budapest, 1895.) Névváltoztatások 153. oldal (Megtekintve: 2020-07-05). Névhasználatát viszont ehhez képest „Maday”-ként kezdte meg, ahogy azt a Budapesti Közlönyben olvasható cégbejegyzés-változás igazolja: „16145 1–1. CZÉGBEJEGYZÉS. 84640. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszéknél 1872. évi oct. 14-én a kereskedelmi egyéni czégek jegyzékében I-ső kötet 89. lapon bekebeleztetett, miszerint Mandl János nevének Madaira történt átváltoztatása folytán jövőre következő aláírási czimet, magyarul: »Maday János« németül »Johan Maday« fog használni s a czégbirlaló Maday, előbb Mandl János nagykereskedő Pesten 13. szám alatt.” Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1872. október 29. 248. szám. 3710. oldal (Megtekintve: 2020-07-05). Apja elhunyt: Budapest, 1897. augusztus 20. Temetése 1897. augusztus 22-én a Kerepesi úti temetőben. (Kozák Péter, i.m.) és - Máday János gyászjelentése. PANDEA - Gyászjelentések, OSZK (Megtekintve: 2020-07-05) édesanyja Tottis Eleonóra volt. Testvérei: Andor, István, Sándor, Paulina (később Herzberg Sándorhoz ment nőül) és Nina (később Mauthner Antal felesége).geni.com (Megtekintve: 2020-07-05) és Mauthner Nina gyászjelentése. PANDEA - Gyászjelentések, OSZK. (Megtekintve: 2020-07-05)

Jánoshegyi Mauthner Ödön kertészeti szakíró, magkereskedő, gazdasági főtanácsos az ő unokaöccse volt.Izidor édesapjának, Máday (Mandl) Jánosnak ugyanis leánytestvére volt Nina Mandl, aki Mauthner Antal felesége, és Mauthner Ödön édesanyja volt. Nina Mandl gyászjelentése. (Megtekintve: 2020-07-05)

Feleségével, böröllei Nagy-Szabó LindávalFelesége elhunyt: Budapest, 1927. január 12. Temetése Alsószalmavár, Vanyola része, Veszprém vármegye, 1927. január 14. Gyászjelentése, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. (Megtekintve: 2020-07-05) született fiaik: Máday Andor Izidor (1877–1958) jogász, könyvtáros, genfi egyetemi tanár, Máday István Ignác (1879–1959) neves orvos, neurológus, debreceni egyetemi tanár.

Életpályája Gimnáziumi tanulmányai után előbb a pesti tudományegyetem jogtudományi karán tanult. Kedvet azonban a gazdaságtudományok, mégpedig a mezőgazdaság iránt érzett, így gróf Károlyi György orosházi uradalmában kezdett gyakornokként dolgozni, majd 1857-ben a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetbe iratkozott.1857. évi álló képét, ekkor még Mandel Izidor néven lásd 1857–1859: Az 1857-ben beiratkozott évfolyam tagjainak arcképei (Megtekintve: 2020-07-05) 9. kép Gazdász oklevelét 1859/1860-ra szerezte meg. 1860-ban ismét Károlyi Györgynél kapott állást egészen 1866-ig. Előbb gazdatiszti írnok volt, nemsokára kezelőtiszt. 1866-ban a Bittó-féle jószágon számtartó lett (1866–1867), majd 1867-ben Arad vármegyében jószágbérletre vállalkozott. 1868-ban Szende Béla, Arad vármegye akkori főispánja, tiszteletbeli főjegyzőnek nevezte ki. 1869-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz fogalmazóvá s ugyanezen évben még „cím- és jelleggel felruházott”, 1870-ben pedig „valóságos” miniszteri titkárrá, 1880-ban osztálytanácsossá és 1891-ben osztályfőnökké nevezték ki. Az 1879-es székesfehérvári országos gazdasági kongresszuson a mezőgazdaság érdekeinek erőteljesebb felkarolását követelte.

A Magyar Tudományos Akadémia 1883. június 25-én a nemzetgazdasági bizottságba kültagjának választotta. Kiváló szolgálatai elismeréséül 1895. január 7-én miniszteri tanácsos lett. Kitüntették a III. osztályú Vaskorona-renddel, a svéd Wasa- s a francia „Pour le Mérite Agricole” renddel. Több egyesület elnöke, alelnöke és igazgató-választmányi tagja, a Csík-, a Hont-, a Pest- és a Szatmár vármegyei, továbbá a kecskeméti és a Szécsény vidéki gazdasági egyesületek tiszteletbeli tagja volt. 1899. február 17-én magyar nemességet kapott és ehhez április 13-án a „marosi” előnevet.Királyi Könyvek, Ferenc József, Bécs, 1899.04.13. (Megtekintve: 2020-07-05) és Királyi Könyvek, Ferenc József, Bécs, 1910.07.22. Nemesség és címer, előnév adományozása mindkét nembeli leszármazottaknak, a címer rajzával. (Megtekintve: 2020-07-05)

1904-ben betegsége miatt lemondott aktív minisztériumi tisztségéről. Jobb keze lebénult, de tevékenységét, szervező és szerkesztő munkáját (főként az Állatvédő Egyesület, a méhészet és az alkohol elleni küzdelem terén) változatlan aktivitással folytatta. Szalonjának szorgalmas látogatói, legmeghittebb barátai Herman Ottó, Bezerédj Pál és Beöthy Zsolt voltak.Nekrológ. Az Ujság, 1925. április 4. 77. szám, 6. oldal

Az Országos Állatvédő Egyesületnek 1899-től 1917-ig volt az elnöke. Elnöksége idején az Állatvédelem és Gyermeknaptár című lapokat is ő szerkesztette. Herman Ottó amerikai minta alapján 1900-ban felvetett indítványának hatására Máday Izidor 1906 márciusában előterjesztést tett Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél, hogy vezessék be a Madarak és fák napjának megünneplését a magyarországi iskolákban.Herman Ottó: A madarak és fák napja Magyarországon. Történeti vázlat (Megtekintve: 2020-07-05). (A Magyar Ornithologiai Központ kiadványa. Bp., 1906) Ezzel összefüggésben hozta létre 1907-ben az Orszá­gos Ifjúsági Madárvédő Ligát.Viszont Máday Izidor már ezt megelőzően A Gyermeknaptár 1905/6-iki évfolyamának előszavában arra hívta fel a tanulóifjúságot, hogy ifjúsági állatvédő egyesületeket alakítsanak szóbeli és írásbeli fogadalmat letéve. 1908-ban a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségének megalakításában is nagy részt vállalt,Fodor Árpád: A jó szív nevelése (Megtekintve: 2020-07-05). Budapest: Országos Állatvédő Egyesület, 1922. 54–56. oldalak így 1908 májusától az Állatvédelem című lap, már az előbbi szövetség és az Országos Állatvédő Egyesület közös közlönyeként jelent meg.Állatvédelem, 5. évfolyam, 5. szám, 1908. május (Megtekintve: 2020-07-05) 160px|bélyegkép|Máday Izidor arcképe 1883 körül Minisztériumi tevékenysége során a filoxéra sújtotta szőlőbirtokok újratelepítése érdekében ő készítette elő a telepítésről szóló 1894. évi V. törvénycikket, valamint a bortermelés általános érdekeit védelmező 1896. évi V. törvénycikket. A méhészet előmozdítását is szívén viselte.

Ő szerkesztette a Közgazdászati Hetilapot 1870. január 3-tól április 30-ig, melyet Bernáth Dezsővel együtt adtak ki. Máday Izidor alapította a Földmívelési Érdekeinket és melléklapját, a Falusi Gazda című néplapot, melyet alapításától, 1873. november 3-tól 1877 végéig ő szerkesztett. Ugyancsak szerkesztője volt a Magyar Gazda című lapnak, mely a Politikai Újdonságok melléklete volt 1874-ben. A Falusi Gazda Naptára az 1875–1878 közötti időszakra és a Jegyzék-napló Gazdák számára című kiadvány évfolyamai 1873–1878 között szerkesztésében jelentek meg. Morócz Istvánnal közösen szerkesztették a Gazdák Lapját 1878–1880 között. Ő alapította 1879-ben és szerkesztette a kezdetektől a Magyar Föld című gazdasági napilapot. Munkatársa volt a Köztelek lapnak is.

Még életében, 1917 júniusában a Pozsonyi Állat- és Madárvédő Egyesület választmánya elhatározta, hogy „Máday Izidornak, az Országos Állatvédő Egyesület nagyérdemű elnökének a pozsonyi városligeti díszkert egyik 100 éves fáján művészi emléktáblát állít”. Máday betegsége miatt már nem tudott részt venni az ünnepségen.Pápay Emese: Iparművészet, Schima A. Bandi iparművész, aranykoszorús mester. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum honlapja. (Megtekintve: 2020-06-15.)Az emléktábla képe, 1. (Megtekintve: 2020-07-05)Az emléktábla képe 2.

Hosszú betegség után 1925. április 3-án hunyt el. Sírja az alsószalmavári Nagy-Szabó és Szalmavári Kovács családi sírkápolnában található, Vanyola községben.Vanyola. Településképi arculati kézikönyv, 2017. 13. oldal (Megtekintve: 2020-06-15).

Cikkei Jelentés a békésmegyei gazdasági egyesület által Békés-Csabán rendezett aratógépversenyről. (Gazdasági Lapok. 1869. 26. sz.) A Narbuth-féle kendergyártás megtekintésére kiküldött bizottság jelentése. (Egyesületi Közlemények. I. 1870. 229. oldal) A világ- vagy nemzetközi kiállítások haszna és jelentősége. (Gyakorlati Mezőgazdaság. 1872. 21. sz.) A világkiállítások történetéről. (Gyakorlati Mezőgazdaság. 1872. 22. sz.) A phylloxera ügyében. Egy szó gazdatisztjeinkhez. (Borászati Lapok. 1874. 19. sz.) A phylloxera ügyében. (Természettudományi Közlöny. 1874. VI. 397. oldal) Szarvasmarha-tenyésztésünk emeléséhez. (Földmívelési Érdekeink. 1874. 11–16. sz.) Egy szó gazdatisztjeinkhez? (Földmívelési Érdekeink. 1874, 60. sz.) A phylloxera. Ábrákkal. (Magyar Gazda. 1874. 12. sz.)Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma: Hirlapok 1731-1880. (Megtekintve: 2020-07-05) MTA, 1876. 929–930. p. Az állam és mezőgazdaságunk. (Nemzetgazdasági Szemle. 1874) Élőállat-kivitelünk a külföld előtt. – A borgyártás kérdése. – Adatok a gazdasági tanügy és a reá fordított államsegélyről. (Nemzetgazdasági Szemle. 1877)

Munkái Népszerű útmutatás a lennek belga mód szerint mívelése és kikészítéséről. Különös tekintettel Felső-Magyarország viszonyaira. Kiadja a földmívelési-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium. Pest, 1869 (Németül. Pest, 1869) Jelentés és javaslat az országos gazdasági egyesülethez egy országos gazdasági múzeum czélszerű szervezése tárgyában. Pest, 1871 A világkiállítások. Útmutatás az azokban résztvenni szándékozóknak. Pest, 1872. Megtekintve: 2020-07-05 (Németül. Pest, 1872) Adatok a gazdasági oktatás szervezésének kérdéséhez Magyarországon. Pest, 1872 Szarvasmarhatenyésztésünk emelésének eszközeiről. A magyar országos gazdasági egyesület szarvasmarha-tenyésztési szakosztályának megbízása folytán az 1874. február 9. ülésén előadva. Budapest, 1874 A magyar gazdatiszti nyugdíj- és segélyegylet alapszabály-tervezete. Budapest, 1875 (névtelenül) A szőlők veszedelme. A phylloxera természete és irtása. Hazai szőlőbirtokosaink figyelmeztetéseül. Budapest, 1876. 19 ábrával és egy térképpel A növénytermelés és gabonakereskedés kérdései. Előadó ... Budapest, 1880 (Az országos magyar gazdasági egyesület által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott Enquète-tárgyalások I.) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium intézetének és közegeinek kiállítása a mezőgazdasági csarnokban. Budapesti általános országos kiállítás. Budapest, 1885. Adatok az alkoholizmus kérdésének ismertetéséhez. Budapest, 1905 Az Országos Állatvédő Egyesület huszonöt évi működése és az állatvédelmi törekvések Magyarországban; Grimm, Budapest, 1907 Megtekintve: 2020-07-05 Vogelschutz-Bestrebungen in Ungarn. Organisierung der gesellschaftlichen Mitarbeit; Pátria, Budapest, 1910 Máday Izidor–Chernel István: Madárvédelmi törekvések Magyarországban. A társadalom közreműködése; Pátria Ny., Budapest, 1911 Megtekintve: 2020-07-05 Bezerédj Pál emlékezete (Budapest, 1919)

Jegyzetek

Források

Kozák Péter, Névpont.hu – Máday Izidor, 2013 Kurucz György: Máday Izidor. Máday Izidor nekrológja, Aquila 1925/26. 32–33. szám, 314. oldal Nekrológja. Magyar Méh, 1925. május, 5. szám, 137. oldal

Kategória:Magyar írók Kategória:Pestiek Kategória:1839-ben született személyek Kategória:1925-ben elhunyt személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek