A nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai már a kincs 1799-es megtalálása óta ismertek, azonban a megfejtésükre csak a 20. század utolsó évtizedeiben került sor.Vékony Gábor (1985): Késő népvándorláskori rovásfeliratok. Életünk Vol. XXII. No. 1, 71-84. A kincsen található rovásfeliratok Kárpát-medencei rovásírással készültek.Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története Nagyszentmiklós a trianoni békeszerződésig Torontál vármegye része volt.

Feliratok és megfejtéseik A megfejtési kísérletek története A nagyszentmiklósi kincs rovás jeleit egy német tudós rúnáknak tartotta. Szentkatolnai Bálint Gábor 1901-ben értelmezte és a megfejtését benyújtotta a tudományos akadémiának, az azonban nem fogadta el a fordítás érvényességét.

Arany János két epigrammában örökítette meg a híres nyelvészeti vitát:Czakó Gábor: Új- és őstörténetünk, kortarsonline.hu

Supka Géza régész, művészettörténész brahmi, óindiai nyelvűnek, Mészáros Gyula turkológus türk feliratnak, Csallány Dezső régész török nyelvű szövegnek látta a feliratot. Pataky László mérnök, Forrai SándorFriedrich Klára: Forrai Sándor tanár, írástörténész, rovásírás kutató életrajza írástörténész, rovásírás kutató és Fehérné Walter Anna rovásírás kutató, az Őskutatás című folyóirat főszerkesztője magyar nyelvűnek tartja a feliratokat. Bakay Kornél régész professzor szerint a nagyszentmiklósi arany edényeken három fajta írás van: görög betűs görög nyelvű, görög betűs török nyelvű, és rovásírás.Itthon - Elődeink kincse

8. számú tál

600px|A Nagyszentmiklósi 8. sz. tál felirata, 9-10. sz.

A rajzot Hampel József készítette és 1884-ben jelentette meg.Hampel József (1884): A nagyszentmiklósi kincs. Tanulmány a népvándorláskori művészetről. In: Archeológiai Értesítő, Vol. 4, 1-166, 1-2

700px|A Nagyszentmiklósi 8. sz. tál feliratának olvasata.

A fenti olvasatot Vékony Gábor régész-történész egyetemi docens hozta létre, amelyet Zelliger Erzsébet nyelvész egyetemi docens módosított.Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Rovas Scripts’ Relations to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, , Section 6.2.9 Az itt olvasható „wosudu” a boza szó legkorábbi emléke, amely az ősmagyar kori -d kicsinyítőképzőt hordozza. Megjegyzendő, hogy az ősmagyar korban nem volt a magyar nyelvben /v/ hang, a w betűvel történő átírás a zöngés bilabiális spiránst /β/ jelöli, ami leegyszerűsítve a /b/ és a /v/ közötti hang.Kiss Jenő & Pusztai Ferenc (2003, ed.): Magyar Nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó.

10. számú tál FeliratNyelvOlvasatJelentés130px|A Rovas inscription on the Bowl N. 10 of the Nagyszentmiklós TreasuremagyarFrissülj felVékony, Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége

15. számú lapos edény FeliratNyelvOlvasatJelentés130px|Longer Rovas inscription on the Flat-shallow ladle N. 15 of the Nagyszentmiklós Treasuremagyarerdei étek (=gyümölcs)

5. számú kancsó A kancsó felirata kétnyelvű (bilingvális), mindkét nyelven azonos a jelentése.

FeliratNyelvOlvasatJelentés130px|Longer Rovas inscription on the Jug N. 5 of the Nagyszentmiklós TreasuremagyarSavóVékony, Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége100px|Longer Rovas inscription on the Jug N. 5 of the Nagyszentmiklós Treasureonogur vagy Savó

6. számú kancsó 300px|Longer Rovas inscription on the Jug N. 6 of the Nagyszentmiklós Treasure

Ez egy négynyelvű felirat. Nyelvei: magyar, onogur, szláv, ász/alán. Mindegyik nyelven a víz szó, illetve vízzel kapcsolatos kifejezés szerepel (magyar, alán: "víz", török: "víz-szűrő", szláv: "vízzel").

Jegyzetek

Források Bálint, Csanád (2002): A nagyszentmiklósi kincs. In: História, Vol. 2002. No. 3, Budapest: História Foundation. Bálint Csanád (2003): Nagyszentmiklósi kincs, 2003. In: Hungarian Virtual Encyclopedia, Published by the Research Institute of Philosophy Hungarian Academy of Sciences Bálint, Csanád (2004): A nagyszentmiklósi kincs, Budapest: MTA Institute, 2004. Bóna, István (1984): A XIX. század nagy avar leletei. Die grossen Awarenfunde des 19. Jahrhunderts. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1982-1983 (1984) pp. 81–160 Kiss Jenő & Pusztai Ferenc (2003, ed.): Magyar Nyelvtörténet, Budapest: Osiris Kiadó. Németh, Gyula (1932): A nagyszentmiklósi kincs feliratai, In: Magyar Nyelv, Vol. XXVIII, N. 3-6, 1932, pp. 65–85 and 129-139. Németh, J. (1932): Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós von J. Németh. Bibliotheca Orientais Hungarica II., Mit Unterstützung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Budapest: Kőrösi Csoma-Gesellschaft, Leipzig: Otto Harrassowitz, 1932. Róna-Tas András (1996): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi Kiadó, Róna-Tas, András (1999): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages – An Introduction to Early Hungarian History, Budapest: CEU Press, Vékony, Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében [Rovas inscriptions from the Late Migration Period in the Carpathian Basin]. Szombathely-Budapest Vékony, Gábor (1987): Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken. Acta Acheologica Hungarica Vol. 39, pp. 211–256. Vásáry István (2003): A régi Belső-Ázsia története. Szerk.: Ildikó Bende, sor. szerk.: István Zimonyi. Budapest: Balassi Kiadó Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó. .

További információk A nagyszentmiklósi rovásfeliratok a RovásPédián A kárpát-medencei rovás a Rovásírás Honlapon Dr. Hosszú Gábor: Interjú a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában, szerkesztő: Gyarmathy Dóra. 2012. november 18. 15.00, a felvételen 13:50-nél kezdődik az interjú. Dr. Hosszú Gábor: A számítógépes paleográfia haszna. Interjú a Magyar Rádió Határok nélkül c. műsorában. 2012. július 10, az első 1:30 perc.

Kategória:Rovásírás Kategória:Magyarországi régészeti leletek Kategória:Kárpát-medencei rovás Kategória:Nagyszentmiklós