alt=Szent Flórián|jobbra|bélyegkép|A tótszentmártoni templom előtt álló Szent Flórián-szobor egy a települést sújtó régi tűzvésznek állít emléket Tótszentmárton község (horvátul: Sumarton) Zala vármegyében, a Letenyei járásban.

Fekvése Tótszentmárton Nagykanizsától délnyugatra, a 7-es főúttól három kilométerre délre, a horvát határhoz közel található; központján a 6835-ös utat az előbbi főúttal összekötő, Tótszerdahely-Becsehely közti 6836-os út vezet végig.

Utcanevek: Alkotmány, Arany János, Béke, Dózsa György tér, József Attila, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, Szent Márton utca

Története A zágrábi püspöki lajstrom szerint Szentmárton már 1334-ben önálló plébánia volt, más adatok szerint első temploma 1337 illetve 1344 körül épült fel. Annyi azonban biztos, hogy a templom felszentelése Nagy Lajos király uralmának idejére esett.

1539-ben a Zichy családbeliek és özv. Zichy Zsigmondné, akkor Wyczmand-i Andrásné Sarkan Klára közti perben végeznek tanúkihallgatást a környéken. 1542-ben Tarrodi Mátyásnak 13, Chwthi Jánosnak 5, Theryek Tamásnak, Rathky Gáspárnak, Herman Lászlónak és a helyi plébánosnak 1-1 portáját írták össze.Dic. Zala I., Proc. min. colon. 13.1; Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Szentpéterúr-Tótszentmárton), 3. 1548-ban a falut felégették és elnéptelenedett. Ennek ellenére ezek után összeírták Tarrodi Mátyás 3 fizető portáját, 14 vagy 22 szegény embert, és egy nemesi kúriát. 1566-ban elpusztultként tüntetik fel. A 17. század végén horvátokkal települt újra.

Az elpusztult község újraszületése után, 1690 körül, Nádasdy Miklós zágrábi kanonok a vidoveci plébánost bízta meg az itteni lelkipásztori feladatok ellátásával is.

Közélete Szinte mindenki, aki valaha is írt Szentmártonról, a falu lakóit igen vallásosnak mutatja be. A katolikus valláshoz erősen kapcsolódik a búcsúba járás. A településnek kettős búcsúja van, Szent Antal (június 13.) és Szent Márton (november 11.) napján.

Polgármesterei 1990–1994: Dombai Tibor (független) 1994–1998: Dombai Tibor (független horvát kisebbségi) 1998–2002: Vlasics Lajos (független) 2002–2006: Vlasics Lajos (független horvát kisebbségi) 2006–2010: Vlasics Lajos (független) 2010–2014: Czapári Márton (független) 2014–2019: Czapári Márton (független) 2019–2024: Mihovics József (független) 2024– : Butykai Gyula (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 57,3%, horvát 41,2%, cigány 0,67%, német 0,42%. A lakosok 74,5%-a római katolikusnak, 1,55% reformátusnak, 0,96% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,5% nem nyilatkozott).Területi adatok Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

2022-ben a lakosság 81,1%-a vallotta magát magyarnak, 37,4% horvátnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,4% németnek, 0,3% görögnek, 0,1% bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,3% volt római katolikus, 0,9% református, 0,3% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 3% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).Tótszentmárton Helységnévtár

Neves személyek Itt született Meszlényi Antal (1894–1984), katolikus pap, protonotárius kanonok, esztergomi nagyprépost, több bölcseleti könyv szerzője. Itt született 1948-ban Horváth József Jedlik Ányos-díjas technikus, üzletember. Itt szolgált Horváth István Sándor (1969) magyar katolikus pap, zalalövői plébános, egyházi író.

Nevezetességei Szent Márton római katolikus templom.http://www.viasanctimartini.eu/telepulesek/totszentmarton Mivel a község temploma sok más faluéval ellentétben nem vályogból, hanem kőből és téglából épült, a törökök után hamar helyre lehetett állítani. Az 1716. évi canonica visitatio emlékezik meg a már felújított templomról. 18. századi plébánosai szinte kivétel nélkül muraközi származásúak voltak és Zágrábban végezték tanulmányaikat.A templom főoltárának festményét, Károly Gyula festette 1949-ben. Külön érdekesség, hogy a nagyböjti időszakban nem a megszokott, Szent Mártont ábrázoló oltárképet láthatjuk. Tótszentmártonban ugyanis létezik egy úgynevezett nagyböjti oltárkép is, melyet kizárólag a szent negyven nap ideje alatt használnak. Ezen a megfeszített Krisztus látható, kétoldalt pedig Mária illetve Mária Magdolna. Nyaranta fafaragó alkotótábort rendeznek a községben, melynek alkotásai láthatók a köztereken. Helytörténeti kiállítás. „Naša Hiža - A mi házunk”

Jegyzetek Mészáros Ádám: Tótszentmárton története, Tótszentmárton Község Önkormányzata és a Sumarton Kulturális Egyesület, Vél Kft., Tótszentmárton 2001.

Külső hivatkozások Tótszentmárton honlapja Tótszentmárton a Via Sancti Martini honlapján Tótszentmárton az utazom.com honlapján

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései