Az 1973-as Head Hunters Herbie Hancock tizenkettedik nagylemeze. A Head Hunters Hancock karrierjének kulcskiadványa, egyben a fúziós jazz mérföldköve.
2003-ban 498. lett a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján. 2007-ben bekerült a National Recording Registry-be. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.
Az album dalai
Közreműködők Zenészek Herbie Hancock – Fender Rhodes elektromos zongora, Hohner D6 clavinet, ARP Odyssey szintetizátor, ARP Soloist szintetizátor Bennie Maupin – szoprán- és tenorszaxofon, szaxelló, basszusklarinét, altfuvola Paul Jackson – basszusgitár, marímbula Bill Summers – konga, sekere, balafon, agogo, cabasa, hindewhu, tamburin, dob, surdo, gankoqui, sörösüveg Harvey Mason – dob
Produkció Herbie Hancock, David Rubinson – producer Fred Catero, Jeremy Aztkin – hangmérnök (Wally Heider Studios) Dane Butcher, John Vieira – hangmérnök (Different Fur Trading) Adamsdad Management Co., San Francisco – művészeti menedzser Victor Moscoso – borító Waldo Bascom – fényképész
Fordítás
Kategória:1973 nagylemezei