Boconád község Heves vármegyében, a Hevesi járásban.
Fekvése A vármegye déli részén fekszik, Hevestől 11 kilométerre északnyugatra.
A szomszédos települések: észak felől Tarnabod, északkelet felől Erdőtelek, kelet felől Alatka (Heves különálló településrésze), délkelet felől Heves, dél felől Jászszentandrás, északnyugat felől pedig Tarnaméra és Tarnazsadány.
Megközelítése Közúton Tarnaméra vagy Heves érintésével a 3204-es úton, Tarnabod felől pedig a 32 108-as számú mellékúton közelíthető meg. Határszélét keleten a 3207-es út is érinti. Vasúton nem érhető el.
Története Első okleveles említése 1331-ből Bochanad néven maradt fenn. 1381-ben a Domoszlai családé volt, ennek kihaltával pedig a Rozgonyiaké 1418-tól 1492-ig, majd a Kompolthy családé 1522-ig és az Országh családé a török hódoltságig. 1549–52 között a török pusztítás nyomán elnéptelenedett, s csak 1635-ben népesült be újra.
1706-ban a rácok ismét elpusztították, de 1712-ben újra benépesült.
1715-től a 19. század második feléig a Szeleczky és az Almásy család birtokolta. Szeleczky II. Márton 1755-ben a falu belterületén majorságot létesített, s 1760-ban kastélyt épített. A majorság céljára kiszemelt területről a jobbágyokat Nagyiván pusztára költöztette. 1818 után Szeleczky III. Márton özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének tulajdonosa, aki testvéreit tette meg örökösévé.
1848 előtt két középbirtokos földesúr jobbágyfaluja. Lélekszáma 1786-ban 624, 1860-ban 870 fő.
A község jelenleg a környék egyik jelentős zöldségtermesztő települése. Számottevő ipara nincs, csak néhány lakosa végez kisebb volumenű ipari és szolgáltató tevékenységet.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Sedon János (független) 1994–1998: Sedon János (független) 1998–2002: Sedon János Pál (független) 2002–2006: Hevér János (független) 2006–2010: Hevér János (MSZP) 2010–2014: Kis István (független) 2014–2019: Kis István (független) 2019–2024: Kis István (független) 2024– : Kis István (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 1,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (28,5% nem nyilatkozott).Boconád Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 2,7% református, 0,2% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).Boconád Helységnévtár
Nevezetességei Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus templom. A régi római katolikus templom helyén 1767 és 1775között épült az új, egyhajós templom és a plébánia barokk épületegyüttese. A költségeket Szeleczky Márton földesúr állta. A templom berendezése – az oltárok és a szószék – is 18. századi barokk munka. A templomkertben lévő Nepomuki Szent János-szobor 1807-ben készült. Golgota-szoborcsoport. Késő barokk, 1792-ben készült. Szeleczky-kastély. A Szeleczky család barokk kastélya U alaprajzú épület, 1760-ban épült. Előcsarnokában az építéskor készült, nagyon szép rokokó falképek láthatók ma is. A hajdani kastély ma iskola, parkjában hatalmas, százéves fák is vannak.
Jegyzetek
További információk Boconád Önkormányzatának honlapja
Kategória:Heves megye települései Kategória:Heves vármegye települései