bélyegkép|Jósa András családja, köztük hat lánya bélyegkép|Kardleletek a nyíregyházi múzeumban Jósa András saját kezű dokumentációjával Jósa András (ejtsd józsa, Nagyvárad, 1834. november 30. – Nyíregyháza, 1918. szeptember 6.) magyar régész, orvos és antropológus.
Életpályája Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon, Pesten, Pozsonyban végezte, s Bécsben fejezte be, majd először jogásznak ment, de a második szemeszter után abbahagyta, és 1853-ban a magyaróvári Gazdasági Főiskolára iratkozott be.
Ezt elvégezve, gróf Széchenyi István nagycenki, majd egy ideig édesapja nagyszántói birtokán tevékenykedett. Az ügyes, állandóan fúró-faragó, tevékenykedő Jósa a sok esztergályozás miatt tályogot kapott, a hosszas betegeskedés, szenvedés megérlelte elhatározását; követi nagyapját, Jósa Istvánt, aki Szabolcs vármegye jó hírnevű főorvosa volt és ő is az orvosi pályát választja.
1860-ban beiratkozott a bécsi egyetem orvosi fakultására, ahol 1864-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Az orvosi egyetem elvégzése után először a döblingi elmegyógyintézetben, majd Joseph Škodánál a belgyógyászaton gyarapította tudását. Škoda Erzsébet királynéhoz is beajánlotta orvosi kísérőnek, de Jósa nem vállalta, Nagykállóban telepedett le ahol kórházi, majd 1884-ben Nyíregyházán Szabolcs vármegyei főorvos lett. 1865-ben munkája mellett a sebészi oklevelet is megszerezte.
Az orvosi hivatásában végzett sokrétű tevékenysége mellett nagy érdeme volt a Szabolcs vármegyei múzeum létrehozása is, mely ma nevét viseli.
Nyíregyházán, 1918 szeptember 6-án, életének 84. évében érte a halál.
Emlékezete Nyíregyházán nevét és emlékét múzeum, utca, kút, városrész és a vármegyei kórház is őrzi.
Jósa András Múzeum, Nyíregyháza Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza mellszobra a nyíregyházi Jósa András Múzeumban
A legenda szerint Jósa András a városban sétálva az ügyvédi villákat látva az egyikre felírta, hogy Csaló köz. A városi tanácsnak előterjesztette ezt a javaslatát, amely azt elfogadta, így a mai napig így hívják ezt a helyet Nyíregyházán. Érdekesség, hogy a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága is a Csaló közben működik.
Művei Irodalmi működése leginkább a Szabolcs vármegye őskori és honfoglalás kori leleteinek ismertetésére szorítkozott. Sok kisebb-nagyobb közleménye jelent meg.
A szabolcsmegyei nyírség ősrégészeti leletei s lelhelyeiről. Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai XIV. (1870) Szabolcsmegyei bronzleletekről. Archaeologiai Értesítő (1893) Emlékek a honfoglalás korából. Arch. Ért. (1900) Bronzkori halmazleletek. Jósa András Múzeum Évkönyve VI–VII. 1963–1964
Források Magyar életrajzi lexikon Dolgozatok 1935 Rákos Sándor: Józsa András a „nyíri kuruc” (Élet és Tudomány 1955. 2. sz.) Csallány Dezső: Józsa András irodalmi munkássága. Budapest, 1958 Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei (1901–1907). Szerk. Csallány Dezső. Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1968 Ratkó Ferenc: Emlékezés Józsa Andrásra (Országos Orvostörténeti Könyvtári Közlöny 1964. 33. sz.) Istvánovits Eszter 2009 (szerk.): Egy nyíri tudós és polgár Dr. Jósa András. Nyíregyháza
További információk JAM névadója Jósa
Kategória:Nagyváradiak Kategória:Nyíregyháziak Kategória:Magyar antropológusok Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar régészek Kategória:1834-ben született személyek Kategória:1918-ban elhunyt személyek