Farkasgyepű (németül: Wirtshäusl) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Fekvése Az Öreg-Bakony nyugati szélének erdei között bújik meg, a megyeszékhely Veszprémtől és Pápától is közel azonos távolságra.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Németbánya, kelet felől Szentgál, délkelet felől Csehbánya, dél felől Kislőd, délnyugat felől Magyarpolány, északnyugat felől pedig Bakonyjákó.

Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a Városlődtől Pápán át Győrig vezető 83-as főúton, mely a központján is végighalad. Vasútvonal nem érinti.

Története A település nevét 1401-ben említette először oklevél, de Farkasgyepű és környéke már ősidők óta lakott hely lehetett, melynek bizonyítékai a késői bronzkorból származó, a Pörös erdőben lévő, ma is fellelhető halomsírok, melyek feltárása során csont, cserép, bronz-tű és csontmaradványok kerültek napvilágra. Az itt talált leletek a pápai Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum Gyűjteményében találhatók.

A Bakonyban a honfoglalás után kialakuló államszervezet keretén belül erdőispánságot hoztak létre, melynek székhelye Csehbányától délre néhány kilométerre fekszik. Az erdőispánság a később létrejött közigazgatási szervezettől függetlenül még sokáig működött. A területet mára visszafoglalta ugyan az erdő, de csekély falmaradványok így is fellelhetők itt.

A 14. századra a nagyarányú birtokadományozások és a közigazgatási szervezetek átalakítása következtében meggyengült az erdőispánságok szerepe. Hölgykő várát Nagy Lajos király az 1378. március 17-én kelt alapítólevelében a Városlődi karthauzi szerzetesek kolostorának adományozta, majd 1555-ben, a veszprémi érsekség birtoka lett, és aztán tulajdonukban is maradt 390 éven át, 1945-ig.

Az 1910-es népszámláláskor Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, lakosainak száma 374 volt. Ebből 45 magyar, 327 német, melyből 370 volt római katolikus.

1944 végén a nyilas vezetőség a Vörös Hadsereg elől először Farkasgyepűre tette át a székhelyét, amit Gyepű I. névvel illettek. Később innen Brennbergbányára települtek.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Timár György (független) 1994–1998: ifj. Csöbör Károly (független) 1998–2002: Ifj. Csőbör Károly (független) 2002–2006: Ifj. Csőbör Károly (független) 2006–2010: Csőbör Károly (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Csőbör Károly (független) 2014–2019: Takácsné Légrádi Edina (független) 2019–2024: Takácsné Légrádi Edina (független) 2024– : Takácsné Légrádi Edina (független)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 25,6% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,7%, református 12,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (26,2% nem nyilatkozott).Farkasgyepű Helységnévtár

2022-ben a lakosság 80,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 1,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt római katolikus, 7% református, 1,1% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).Farkasgyepű Helységnévtár

Nevezetességei Csurgókút- vízesés - a Köves-patak szintkülönbsége folytán jött létre. Pisztrángos-tó és környéke Kőtemplom és plébániakert

Képgaléria

Források Farkasgyepű

Jegyzetek

További információk Farkasgyepű honlapja Tölgyesi József: Farkasgyepű és környéke; Panoráma, Bp., 1983 Rácz István: Farkasgyepü község története 1401–1753; Önkormányzat, Farkasgyepü, 1996 (Jókai füzetek) A 20. század kitaszítottjai Farkasgyepüről. Kitelepítések: 1948. január 20-21.; szerk. Ágh Magdolna; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2020 (Jókai füzetek)

Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Veszprém vármegye települései