Juta község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése Kaposvártól 7 kilométerre északnyugatra fekszik. Központján a Kaposvár-Fonyód közti 6701-es út halad keresztül, Hetes-Mezőcsokonya(-Pusztakovácsi) felé a 6703-as út indul ki innen, Kaposfüred és a 67-es főút felől pedig a 6709-es út vezet a településre. Határszélét délkeleten érinti még a 61-es főút is.

Lankás dombok veszik körül, a határ szántóföldjeit északon tölgyes, nyugaton többnyire akácerdő tarkítja. Az erdők 171 hektáron terülnek el, a mezőgazdasági termőterület 1560 hektáros. A községet a jutai vízfolyás szeli ketté.

Története A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról, Jutasról kapta a község a nevét. 1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok.

1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét.

A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település.

A község 2000. évben avatta zászlaját és címerét. A község címere: a fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, kék pajzsfőben a sziklán fészkelő pelikán a Batthyány család címeréből való, emlékeztetve arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szabó Tibor (független) 1994–1998: Szabó Tibor (független) 1998–2002: Szabó Tibor (Fidesz) 2002–2006: Szabó Tibor (független) 2006–2010: Hivatal Nándorné (független) 2010–2014: Hivatal Nándorné (független) 2014–2019: Major János (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Major János (Fidesz) 2024– : Major János (Fidesz-KDNP)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 16,7% (21,3% nem nyilatkozott).Juta Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,1% volt római katolikus, 3,5% református, 2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).Juta Helységnévtár

Nevezetességei A község műemléki védettségű katolikus temploma 1782-ben épült késő barokk stílusban.

A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc idején toborzásokat szervezett. Tiszteletére 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a temetőben a lakosság emlékművet állított, 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel és utcát is neveztek el róla.

A templomkertben található az I. és a II. világháborús emlékmű: „Akiért a harang nem szólt!”, őrzi azon jutaiak nevét, akik a háború áldozatai voltak.

Emlékpark és emlékoszlop a millennium tiszteletére (avatása 2001. augusztus 11-én volt).

Eseménynaptár Minden évben a június 13-át követő első vasárnap Antal-napi búcsút, augusztus utolsó szombatján falunapot tartanak a településen.Felhőtlenül szórakoztak kicsik és nagyok a jutai falunapon 2018. 08. 27.

Alapítványok, civil szervezetek Sportegyesület Juta Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány Hagyományőrző és Nyugdíjas Klub Jutai Ifjúságért Kulturális Egyesület (JIKK) Jutai Sporthorgász Egyesület

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései