Kálócfa község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Fekvése Lenti és Zalalövő közt fekszik, nagyjából a két város között félúton.
A közvetlenül határos települések: észak felől Kozmadombja, északkelet felől Pusztaapáti, délkelet felől Pórszombat, dél felől Zalabaksa, délnyugat felől Csesztreg, nyugat felől pedig Kerkakutas.
Megközelítése Csak közúton érhető el, a 86-os főúton, mely a központján is végighalad dél-északi irányban. Közigazgatási területének déli szélén ér véget, a főútba csatlakozva a Zalaegerszegtől idáig húzódó 7405-ös út.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Zalalövő vasútállomása biztosítja, körülbelül 12 kilométerre északra.
Nevének eredete Nevét valószínűleg az itt lakó kálizokról, muzulmán besenyőkről kaphatta, míg más magyarázat szerint egy Káliz, Kálóz nevű birtokosé volt.
Története A település neve egy a 12. század végén itt élt Kálóz nevű ember Kutasi János nevű unokájával kapcsolatban fordul elő először 1364-ben, kinek fia szintén a Kálóz nevet viselte, kinek Kálóz nevű dédunokája, mivel örököse nem volt, 1397-ben birtokait leányainak Radicsi Mihálynére, Lóránt fia Ferenc feleségére, Irsai Istvánnéra, valamint Katára és Margitra hagyta.
1531-ben és 1542-ben külön szerepel Kálózfalva és Ilvágy egymás mellett egy adólajstromban. Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházát egy 1433-ban kelt oklevél is említette, az akkori nagy kőtemplom azonban a török időkben elpusztult.
A falu 1563. szeptember 24-én tűnt fel újra az írásos forrásokban, mikor I. Ferdinánd királyi adomány címén a Kálózfalvai, más néven Ilvágyi Taba család tagjainak adományozta. 1690-ben a település Esteházyak birtoka lett. Egy 1746. december 29-én kiadott oklevél szerint Kálócfa Esterházy Pál hercegé lett.
A 18. század elején már élt a településen a kálócfai Szente család. 1734-ben, az itt élő kálócfai Szente Mihály templomot építtetett a faluban, amelyet Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek, majd a régi templom helyett 1937-ben épült fel a falu új temploma Simon Pál földbirtokos hagyatékából.
A 18. század végén élt a településen a nemesi származású kálócfai Szente Mihály, földbirtokos, aki 1777 és 1786 között volt esküdt Zalalövőn. Szente Mihály és Horváth Rozália fia, kálócfai Szente József (1773–1811), táblabíró, kálócfai birtokos, aki feleségül vette tubolyszegi Tuboly Júliát, tubolyszegi Tuboly László (1756–1828), főszolgabíró, táblabíró, költő, szabadkőműves, és boldogfai Farkas Erzsébet lányát. Szente József és Tuboly Julianna frigyéből származott: Szente Mihály (1803–1839), jogász, a zalalövői járás alszolgabirája, kálócfai birtokos, aki a Győri királyi jogakadémián végzett, és a kálócfai római katolikus templom gondnoka volt, valamint fivére, Szente Lajos (1807–1855) jogász, a zalalövői járás alszolgabirája, salomvári közbirtokos, aki 1845-ben Deák Ferenc mellett valamint több zalai nemes úr mellett szerepelt az önkéntes adozók között.Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211 1234.o. (In: Századok)Boldogfai Farkas Ákos András. A Tuboly család (tubolyszegi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. Évfolyam. Budapest. 298. o.)
A település 1818-tól a Zalalövői járáshoz, az 1925-ös Közigazgatási útmutató alapján a Zalabaksai Körjegyzőséghez, illetve az Alsólendvai járáshoz tartozott, a Vármegye székhelye Zalaegerszeg volt. 1949-től már önálló tanács működött, majd átszervezés után a Zalabaksai Községi Közös Tanács látta el a közigazgatási feladatokat, Lenti járási székhellyel.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Laki József (független) 1994–1998: Laki József (független) 1998–2002: Laki József (független) 2002–2006: Laki József (független) 2006–2010: Laki József (független) 2010–2014: Szabó András (független) 2014–2019: Szabó András (független) 2019–2024: Szabó András (független) 2024– : Szabó András (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,68, német 5,49%. A lakosok 86,9%-a római katolikusnak, 6,2% reformátusnak, 2,48% felekezeten kívülinek vallotta magát (3,1% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 79,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% németnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,8% volt római katolikus, 1,4% evangélikus, 1,4% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (59,6% nem válaszolt).Kálócfa Helységnévtár
Nevezetességei Szent István-szobor
Jegyzetek
További információk Zala megye honlapján Kalócfa a kormányülés helyszíne Kalócfai kormányülés Cikk a Zalai Hírlapban
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései