A csuklyásszúfélék (Bostrichidae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család.
Elterjedésük
A családba nagyjából 550 faj tartozik, melyek nagyrészt a trópusokon terjedtek el, elsősorban a szárazabb erdős területeken. Európában 47 fajuk és alfajuk ismert.
Felépítésük
Testük 2–20 milliméter hosszú, általában megnyúlt, hengeres vagy lapított, szőrös vagy csupasz. Fejüket az előhát felülről csuklyaszerűen eltakarja, de a Lyctinae, Polycaoninae és Psoinae alcsaládok tagjainál felülről is látható. Csápjuk 9–11 ízből áll, az utolsó 2–3 íz megnagyobbodott. Lábfejízeik száma minden lábon és mindkét ivarnál 5. Lábfejeik általában hosszúak.
Életmódjuk
A legtöbb faj lárvái elhalt fában élnek, és mivel a cellulózt nem képesek lebontani, a nagyobb keményítőtartalmú szíjácsban rágnak. Több fajuk a műszaki célokra felhasznált faanyag kártevője. Egyes fajok keményítőtartalmú magvakban fejlődnek – nálunk a gabonacsuklyásszú (Rhyzopertha dominica) –, és ezzel szintén kárt okozhatnak.
A Magyarországon előforduló alcsaládok, genuszok és fajok
A csuklyásszúféléknek Magyarországon 15 faja fordul elő.Németh T., Kotán A. & Merkl O. 2015: First record of Apate monachus in Hungary, with a checklist of and a key to the Hungarian powderpost beetles (Coleoptera: Bostrichidae). – Folia entomologica hungarica 76: 99–106.
Bostrichinae Latreille, 1802 – Igazicsuklyásszú-formák
Apate Fabricius, 1775 Apate monachus Fabricius, 1775 – nagy csuklyásszú
Bostrichus Geoffroy, 1762 Bostrichus capucinus (Linnaeus, 1758) – piros csuklyásszú
Lichenophanes Lesne, 1899 Lichenophanes varius (Illiger, 1801) – tarka csuklyásszú
Scobicia Lesne, 1901 Scobicia chevrieri (A. Villa et J. B. Villa, 1835) – pilláshomlokú csuklyásszú
Sinoxylon Dufschmid, 1825 Sinoxylon muricatum (Linnaeus, 1767) – hatfogú csuklyásszú Sinoxylon perforans (Schrank, 1789) – nagytüskés csuklyásszú
Xylopertha Guérin-Méneville, 1845 Xylopertha retusa (A. G. Olivier, 1790) – fekete csuklyásszú
Dinoderinae C. G. Thomson, 1863 – Törpecsuklyásszú-formák
Dinoderus Stephens, 1830 Dinoderus minutus (Fabricius, 1775) – bambuszfúró csuklyásszú
Rhyzopertha Stephens, 1830 Rhyzopertha dominica (Fabricius, 1792) – gabonacsuklyásszú
Lyctinae Billberg, 1820 – Falisztbogárformák
Lyctus Fabricius, 1792 Lyctus brunneus (Stephens, 1830) – barna falisztbogár Lyctus linearis (Goeze, 1777) – közönséges falisztbogár Lyctus pubescens Panzer, 1792 – nagy falisztbogár
Trogoxylon LeConte, 1862 Trogoxylon impressum (Comolli, 1837) – gödrös falisztbogár Trogoxylon parallelipipedum (Melsheimer, 1846) – amerikai falisztbogár
Psoinae Blanchard, 1851 – Ösztövércsuklyásszú-formák
Psoa Herbst, 1797 Psoa viennensis Herbst, 1797 – venyigecsuklyásszú
Képek
Jegyzetek
Fordítás
Források
Borowski, J. 2007: Family Bostrichidae. – In: Löbl, I. & Smetana, A. (eds): Catalogue of Palaearctic Coleoptera, Vol. 4. Elateroidea – Derodontoidea – Bostrichoidea – Lymexyloidea – Cleroidea – Cucujoidea. Apollo Books, Stenstrup, pp. 320–328. Borowski, J. & Węgrzynowicz, P. 2007: World Catalogue of Bostrichidae (Coleoptera). Wydawnictwo Mantis, Olsztyn, 247 pp. Borowski, J. & Węgrzynowicz, P. 2012: The Powderpost Beetles of the World (Coleoptera: Bostrichidae). Keys for Identification of Species. Vol. 1. Wydawnictwo Mantis, Olsztyn, 461 pp. Liu, L. Y., Schönitzer, K. & Yang, J. T. 2008: A review of the literature on the life history of Bostrichidae (Coleoptera). – Mitteilungen der Münchner Entomologischen Gesellschaft 98: 91–97. Merkl Ottó & Vig Károly 2009: Bogarak a pannon régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 494 pp. Watson, L. & Dallwitz, M.J. 2003 onwards. British insects: the families of Coleoptera. Version: 1st December 2010 A taxon adatlapja a Tree Of Life projekten Bostrichidae in SYNOPSIS OF THE DESCRIBED COLEOPTERA OF THE WORLD A taxon adatlapja a Bugguide-on Phylogeny of the beetles.Christoph Benisch, 2010.
Kategória:Mindenevő bogarak Kategória:Rovarcsaládok