Révfülöp nagyközség Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez (a vármegye fogalmának megszüntetése után Zala megyéhez) tartozott, csak utána sorolták át Veszprém megyébe.
A település és környéke a második világháború után vált kedvelt balatoni üdülőhellyé. Az évente megrendezett és hagyományos tömegrendezvénnyé vált Balaton-átúszó versenyt a Révfülöp és Balatonboglár közé eső 5,2 kilométeres távon rendezik, ez is rengeteg látogatót vonz a településre.
Fekvése A Balaton-felvidéknek a Balaton nyugati medencéjének északi partvidékére lefutó lankás dombjai és az északi part középső részén helyezkedik el. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Balatonszepezd, nyugat-délnyugat felől Balatonrendes, északnyugat felől pedig Kővágóörs. Vízterületei révén dél felől határos még Balatonboglárral, illetve kis híja van csak annak, hogy nem határos még Balatonlellével is.
Megközelítése A településen kelet-nyugati irányba végighalad a 71-es főút, így autóval egyszerűen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is. Kővágóőörssel a 7314-es út köti össze, ezen érhetők el a Balaton-felvidék egyik különleges tájegysége, a Káli-medence más települései is. Országos közútnak számít még a településen a belterület északi szélén végighúzódó, a 7314-est a 71-es főúttal (Kővágóörs Pálköve nevű tóparti községrészével) összekötő 73 125-ös számú mellékút is.
Vonattal ugyancsak könnyen elérhető, a MÁV 29-es számú Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon. A vonalnak egy állomása van a határai között, Révfülöp vasútállomás, amely a település központjában található.
Hajóval a Balaton déli partjáról a Balatonboglár és Révfülöp között közlekedő rendszeres átkelőjárattal lehet eljutni a településre. A két helység között 5 kilométer széles a Balaton,Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, 1921 a hajók naponta több alkalommal is megteszik a távot, a menetidő mindössze 25 perc.Menetrendi hajózás a Balatonon , balatonihajozas.hu
Földrajza A Fülöp-hegy és a Rétsarki-major térségébenRetsarki-major, Retsarok, Retsarokmajor, Rétsarki-major, mapire.eu felszínen levő, valószínűleg karbon korú fillit, kvarcfillit és agyagpala a terület legidősebb földtani képződménye. Ettől északra és délre, a kőtenger körül, nagy területeket borít a felszínen is a perm időszaki vöröshomokkőBabinszki Edit: A Balatonfelvidéki Homokkő , termeszetvilaga.huEgy ősi folyó emlékei a Balaton környékén, ng.hu és konglomerátum a Küszöb orrán, a Fenyős-tetőn és a Tepécs-hegyen. A permi homokkő felszínét főleg a mélyedéses részeken, permből átmosott agyag fedi, erre települ a pannóniai korú homok. A Balaton-felvidék jellegzetes talajai a permi homokkövön képződött vörös talajok. Ilyen képződmény a csopaki, balatonszepezdi és révfülöpi szőlők, kertek messziről vöröslő talaja.Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele, talajtani és mikromorfológiai jellemzői , tajokologiailapok.szie.hu
Története Wenzel Gusztáv Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235.című művében szerepel az 1093-ban kiadott (Szent László korára hamisított) oklevél, amelyben Szent László király a tihanyi apátság birtokát és jogosítványait megerősíti „XIII mansiones cum tribus molendinis aliisque appertinencijs; villa Pilip cum portu in loco Chazta, cuius terminus ab occidente iuxta villam Echir in congerie lapidum ab aquilone in cacumine moncium ab oriente versus villam Zepesd Abbatis Simigiensis;”.Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235. (Pest, 1867.), library.hungaricana.hu
Kovács Éva A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás című művében azt olvashatjuk, hogy az 1211-ből származó „Tihanyi összeírás” nevű,A tihanyi apátság birtokösszeírása 1211-ből, nyelvemlekek.oszk.hu egykorú és eredetiben fennmaradt nyelvemlékünkben a tihanyi apátság tizenhetedik birtokaként, az egykori Zala vármegyei (Rév)Fülöp település is szerepel „Villa Pilip cum portu”Szentgyörgyi Rudolf: A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása , nyelvtortenet-elte.tombo.hu néven.Kovács Éva: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás, mek.oszk.hu
Révfülöp egyik területrészét és strandját ma is Császta néven nevezik. A településnél ősi rév volt a tavon keresztül. Révátkelők voltak Boglár-Rendes (Pálköve), illetve Révfülöp-Boglár között.A boglári révkikötő története , 8630.hu Révfülöp kikötőrévét oklevelek szerint már a 11-12. századtól kezdődően használták. Egy 1451 évi oklevél említi, hogy a Balaton északi szélén húzódó út a fülöpi rév mellett haladt. 1330-ban „Zygethrew" alakban, vagyis „Szigetrév" néven tudunk a helyről, amely a révhez vezető útról is ír. Egy 1389-ben készült oklevél „Hajorew", azaz „Hajórév" néven említi. A fülöpi réven keresztül átkelve aztán Bogláron át. Simontornyán keresztül vezetett az út a Duna partján lévő folyami átkelőhöz.Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990), hidak.hu
Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint „Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)”Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, arcanum.hu
A virágzó középkori települést a törökök elpusztították. 1541-ben az adóösszeírók már lakatlanul és felégetve találták. Révfülöp ezt követően kopár és elhagyatott területté vált, majd Kővágóörs promontóriumaként (szőlőhegyeként) gyéren lakott puszta lett. A rendesi Bárány család tagjai 1752-ben azonban a révforgalmat újraindították. Mikoviny Sámuel az 1753-ban készült térképén a tihanyi és fonyódi rév mellett már jelezte a Révfülöpöt és Boglárt összekötő balatoni révet is.Tabula nova inclyti Regni Hungariae juxta nonnullas observat... , maps.hungaricana.huSomogyi Hírlap, 1998-11-21 / 273. szám - A bogiári komp évezrede, library.hungaricana.hu 1779-ben már révházról is tudósít egy korabeli forrás. A teherszállításon kívül személyszállítást végeztek, embert, követ és bort szállítottak a déli partra, aratás után visszafelé pedig gabonát az aratóikkal együtt és terményeket is hordtak a hajók az Észak-Dunántúlra. Telente a megerősödött jégpáncélon nád- és kőszállítás folyt Révfülöp és Boglár között szánon és szekereken. A nád és a kő ugyanis hiánycikk volt a déli parton.Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, mek.oszk.hu
A Balaton déli partja itt van a legközelebb a tó nyugati felén. A révhajózás összeforrt a település történetével.Révfülöp 73. Hajó Magazin, 2001. augusztus, regi.hajomagazin.hu 1796. július 9-én történt a Balaton eddigi legnagyobb tragédiája,Memento, kozterkep.hu amely a révfülöpi révhez kötődik. Az ekkor már Ságvári György birtokán és üzemeltetésében működő fülöpi rév a mai révfülöpi hajókikötő területén működött.
Egy révhajó balesete során „midőn a Szegénysgh Somogyra aratás végett indula” 58 ember halt meg.P. Miklós Tamás - Müller Márton: ...a Kormány Gúzsa el szakadván..." Adalékok a balatoni révhajózás és az 1796-os révhajó-szerencsétlenség történetéhez, Honismeret, 24. évf. 3. sz. (1996.), epa.oszk.hu A balesetet szenvedett révhajó jó időben indult el, aratómunkásokat szállított Boglárra, a déli partra. Feltételezés szerint, mivel két másik hajó már útra kelt Boglár felé, sok utas csak az utolsó hajóval tudott elindulni. Két összekötözött, nagyméretű, tölgyfából készült bödönhajó alkotta a révhajót. A bakonyi főnnek is nevezett bukószél,Időszakosan változó és helyi jellegű szelek , egyetemi.hu a Bakony felől érkező erős északi szél csapott le a tavon már félig átjutott hajóra. Amikor a hajó kormányát rögzítő kenderkötél elszakadt („…a Kormány Gúzsa el szakadván–”.), az irányíthatatlanná vált hajó felborult, és a révész a Somogyba induló aratócsapattal együtt a vízbe zuhant. A hajón tartózkodó hatvanegy ember közül csak a tapasztalt révész és két utasa, a 28 éves tapolcai Dervarits László és Szűcs Péter Ádám menekült meg, ötvennyolc ember azonban a balatoni vihar áldozatává vált. Első fokon a révészt 30 pálcaütésre ítélték és a révészszolgálattól végleg eltiltották, de a vád fellebbezett. A másodfokú eljárás végét azonban nem érte meg a révész, mert 1797. március 1-jén meghalt a börtönben.Hajózás Tragédia a Balatonon – A szélvész és a részegség okozta 58 ember halálát, balatontipp.huSomogyi Hírlap, 1998. 1998-06-20 / 143. szám Egy révkatasztrófa emléke, library.hungaricana.hu(P.) Miklós Tamás: Révhajó-szerencsétlenség 1796-ban, pmiklostamas.hu
bélyegkép|balra|A Kelén csavargőzös a révfülöpi kikötőben (1923)Balatoni hajócsodák – 125 év után is az utasok szolgálatában , balatontipp.hu A balesetet követően az addig használt labilis kötözött bödönhajók helyett biztonságosabb palánkos dereglyéket, majd vitorláskompokat alkalmaztak a rév vonalán. A tragédia áldozatainak emlékét a déli parton, a révjárat balatonboglári célállomásán felállított emlékmű is őrzi.Koszorúzás és kiállítás, csavargozos.hu
1846. április 5-én megtörtént a Balaton Gőzhajózási Társaság megalakulása, a „magyar tengeren” pedig megindult a gőzhajó közlekedés a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és a gazdaságilag is fontos rév útvonalán, Révfülöp és Boglár között is.Balaton, a magyar tenger 1871-ben megalakult a révhajózás lebonyolítására a Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság, ennek a vállalatnak a révhajója volt a tó első csavargőzöse, amelynek a neve az 1872-ben épült „Balaton"Balaton Csavargőzös, épült 1872-ben, csavargozos.hu volt. Ez a hajó nemcsak Boglár és Révfülöp között működött, mint átkelő-járat, hanem egyéb különjáratokat is vállalt.Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából, library.hungaricana.hu A század vége felé a Révfülöp és Boglár közötti rév járatait kora tavasszal, „mihelyt a Balaton jege elzajlott”, minden évben megkezdték.Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam 1893-02-04 / 5. szám), library.hungaricana.hu
Czigány Károly jogász és író itteni villája a 19. század utolsó harmadában a szűkebb vidék társadalmi életének egyik központi fórumának számított, több író és művész is megfordult itt. Sokat tett Révfülöp fürdőteleppé történő alakításáért. Ekkoriban már a Balaton nem mint kulturális központ, hanem mint fürdőközpont lendült föl.Czigány Károly (Veszprém, 1832. október 27. - Kővágóörs, 1893. február 24.) , ekmk.hu A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet,A „Balatoni nyár” házigazdája amelynek évtizedeken át első elnöke Szontagh Tamás geológus volt.Szontagh Tamás, iglói (Ózd, 1851. április 13. - Budapest, 1936. január 31.) geológus , ekmk.hu Az egyesület településfejlesztő tevékenysége révén a település kedvelt balatoni üdülőhellyé vált.
1912-ben épült meg a község modern kikötője. A korabeli leírás szerint az egymólós, nyílt vízi, két nagyhajó kikötésére alkalmas magas partfalú révállomás talaja, közepes keménységű márgás iszap.Révfülöp kikötő, balatonihajok.hu A kikötő mellett nyugat felé a nádas területét 1936-37-ben a kikötő építése során kikotort anyaggal töltötték fel amellyel a Balaton partvonalát biztosították.Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők - Révfülöp kikötője., library.hungaricana.hu