Gaal Karolina (Vörös Lászlóné, V. Gaál Karolina, Tiszainoka, 1825. szeptember 29. – Budapest, 1907. március 19.)Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 180/1907. folyószáma alatt. írónő.
Élete
Gaal Pál jegyző és Vörös Julianna lánya. Tiszainokán született, ahol szüleinek és rokonainak gondjai alatt növekedett fel. Később atyját Kenderesre tették jegyzőnek; itt élt ő a szülői házban 12 éves koráig, midőn atyja elvesztette hivatalát és ő rokonaihoz került nevelésbe. Ekkor egyik rokona (Kalocsa Róza írónő édesanyja) kézi munkára tanította.
Sokat olvasott és már 16 éves korában beszélyeket kezdett írni. 1852-ben édesanyjának unokaöccse, Vörös László püspöki mérnök Vácon vette nőűl; férje 1886-ban meghalt és ő leányával szerény visszavonultságban élt Vácon közel két évtizeden keresztül.
1907-ben hunyt el Budapesten, 82 éves korában aggkori végelgyengülés következtében. Utolsó éveiben az írók segélyegylete támogatta, s ezen egyesület is temette el 1907. március 21-én.
Beszélyeket írt az Emilia által szerkesztett Családi Körbe (1860-tól), Friebeisz Nefelejtsébe (1863), a Beregbe, a szatmári Szamosba, a Tóth Kálmánné (Flóra) Virágcsokor c. lapjába, az Ungvári Közlönybe (Jovanovics szerk. alatt; A fő erdész és A vadormi kastély, egy-egy kötetes regények), a Nővilágba (Nőuralom c. irányczikke), Szabó Richárd Gyermekbarátjába s Remellay Gusztáv Ifjusági Lapjába (leginkább tündérmeséket); a Magyar Házi Asszonyban, a Képes Családi Lapokban, a Rózsa Kálmán Nemzeti Hírlapjában, a Budapesti Újságban és a Singer Mihály Emberbarátjában szintén több beszélye jelent meg; a Váczi Közlönynek pedig évekig munkatársa volt.
Munkái
Egy sirkertőr Mátyás király korából. Kecskemét, 1859. Valeria. Eredeti regény. Bpest, 1883. (és 1886. Bpest.) A szökevények. Regény. Bpest. 1885. A gyűrű titka. Regény, Bpest, 1887. Három kötet. A mai férfiak. Regény. Bpest, 1890. Három kötet. Szerelem a sírig. Regény, Budapest: Hungaria Ny., [1890 körül]. Végzetes látogatás. Regény, Bpest, 1891. Négy Parti Györgyné. Regény, Bpest, 1892. A királyi tanácsos leánya. Társadalmi regény. Debreczen, 1892. A ki birja marja. Regény. Bpest, 1893. A kit kétszer eladtak. Regény. Bpest, 1893. A szerelem örvényei. Regény. Bpest, 1893. Egy perc következménye. Regény. Budapest, Neumayer Ny., . Kitaszítva. Regény. Bpest, 1896. A végzet útjai. Regény, 1-2. köt. Budapest, Wodianer, 1901. Urnő és a nevelőnő, Budapest, 1904https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Petrik-magyar-konyveszet-17121920-2/19011910i-1E5C9/csaladi-lapok-kepes-konyvtara-27-szamozatlan-kotet-12-r-bpest-19011904-a-kepes-csaladi-lapok-szerkeszt-egy-egy-kotet-2-1F899/gaal-karolin-urno-es-a-nevelono-191-l-1904-1F8A6/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfUGV0cmlrXzIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJjc2FsXHUwMGUxZGkga1x1MDBmNm55dnRcdTAwZTFyIn0
Regényei újságokban
Az Igazmondóban (A lelkész leánya), a Budapestben (1883. A szerelmes levél, 1884. Az öngyilkos árvája, 2 kötet, A gyáros leánya, 2. k., 1886. Egy ármányos nő, 3. k., A kiket hiában kerestek, 3. k., 1887. Gyönyör és borzalom, 2. k., Az aranyosi várkastély réme. 3. k., A kalandorok, 2. k., 1888. A sors keze, Örvény körűl, 3. k., 1889. Szülők nélkül. A hetedik gyermek, Hol a menyasszony, Utolsó szerelem, 1890. A szerelem utjai, a kit eltemettek, A vetélytársnő, Örökbe fogadott leány, 1891. Világ csaló, 2. k., Az elcserélt gyermek, Az elátkozott, Nagyvilágban kisvilág, A sógornő, 2. k., 1892. A kik eltüntek, Rejtett titkok, A cselszövő, Tövises pályán, 2. k., Az árva, 2. k., A gőzmalmos leánya, 2. k., 1893. Nehéz küzdelmek, A szerelem harcza, 1894. Hova lett a férj?), a Képes Családi Lapokban (1885. A falusi rokonok), a Hazletonban (Amerika) megjelenő Önállás c. lapban (1893. A mai hölgyek.)
Színművei
Nő kerestetik, vígjáték 3 felvonásban (Először adták elő 1863. június 30-án a Budai Népszínházban; azután Érsekújvárt, Nyitrán és másutt is); Napam asszony, vígjáték 3 felvonásban (Játékszinre került 1863-ban Nagykőrösön, azután Makón.)
Jegyzetek
Források
Petőfi Irodalmi Múzeum Váci Hirlap, 1907. március 24., 3. old OSZK OPAC
További információk
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete,
Kategória:Magyar írók Kategória:1825-ben született személyek Kategória:1907-ben elhunyt személyek