Mencshely község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. Nevezik háromtornyú falunak is, mivel három felekezetnek is van temploma a településen.
Fekvése bélyeg|264px|A Szentháromság katolikus templom
Mencshely a Vázsonyi-síkság és a Balaton-felvidéki hegyek találkozásánál elhelyezkedő település Veszprém vármegyében, a Balaton-felvidék északi határán. A Balatontól 11, Nagyvázsonytól 4 kilométerre található. Főutcája a Zánka és Nagyvázsony között húzódó 7312-es út, utóbbiból itt ágazik ki a 73 112-es számú mellékút Dörgicse Felsődörgicse településrésze és a 7338-as út felé.
Története Területe a kőkorszaktól bizonyíthatóan lakott volt, de a régiek nem a mai falu helyét, hanem az attól kissé északkeletre fekvő Ragonya nevű határrészt és a falutól keletre eső Berki-kút környékét részesítették előnyben. E második területen a későbbi időkből római villa rustica (parasztgazdaság) romjai kerültek elő számos Nagy Konstantin korabeli pénzérmével. A község első hiteles középkori említése egy 1269-ben kelt oklevélben található.
A település kialakulásáról nem rendelkezünk hiteles adatokkal. Neve, amely eredetileg Mencsel vagy Mencsely alakban élt egészen a 19. századig, bizonytalan eredetű. Egyes feltevések szerint német személynévből keletkezett: valószínű alakja Menzli vagy Mentzelin lehetett. A puszta személynévből történő helynévadás magyar sajátosság, a legkorábbi településneveink keletkeztek így. A 12–13. században megjelentek, majd kizárólagossá váltak a személynevekből -falva, -telke utótaggal képzett magyar helynevek. Ha tehát elfogadjuk a Mencsel név személynévi eredetét, a település kialakulásának idejét a 10–11. századra tehetjük. Ezt a keltezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy a község az akkori országterület egyik legfejlettebb részén, a Balaton-felvidéken helyezkedik el. Itt korán tért hódított a kereszténység, s első fennmaradt okleveleink is, amelyek erre a területre vonatkoznak, már kialakult településszerkezetet tárnak elénk, még ha magát a községet nem is említik. A mai változat, a Mencshely népi etimológiával keletkezett az eredeti Mencselből. Ennek a népi etimológiának a magyarázatát a következőképp írta le az író Lampérth Géza (1873–1934), a falu szülötte:
Középkori temploma – amelynek kibővítésével épült a jelenlegi evangélikus templom – feltehetően a 12–13. században épülhetett. Mencshely lakossága a török idők előtt a középkorban is nagyrészt nemesemberekből állt, hozzájuk csatlakoztak a végvárakból leszerelt, nemességet kapott katonák és családjaik.
Az 1800-as években a falu elöljáróságában csak a legtekintélyesebb nemesi családok tagjai vehettek részt, mint az Antal, Bertalan, Bocskai, Fülöp, Isó, Ódor és Sándor családok. A legrégebbi fennmaradt Mencshely nemesi összeírása „Anno 1666 január Taxati Nobiles” néven a veszprémi megyei levéltárban megtalálható.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Egyed László (független) 1994–1998: Bocskay Rudolf (független) 1998–2002: Tóbiás Ilona (független) 2002–2006: Tóbiás Ilona (független) 2006–2010: Tóbiás Ilona (független) 2010–2014: Dr. Loványi Róbert Benedek (független) 2014–2019: Rauch Csaba (független) 2019–2024: Szabó Zoltán (független) 2024– : Szabó Zoltán László (független)
Népessége A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 11,7% cigánynak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,4%, evangélikus 17,7%, református 7,4%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 7,8% (24,2% nem nyilatkozott).Mencshely Helységnévtár
2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 2,8% németnek, 0,4% görögnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,3% volt római katolikus, 10,5% evangélikus, 2,5% református, 1,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 12,3% felekezeten kívüli (47% nem válaszolt).Mencshely Helységnévtár
Nevezetességei Evangélikus templom, Kossuth utca Gályarab emlékmű, az evangélikus templom kertjében Református templom, Petőfi S. utca Falumúzeum Kopjafa Blajsza János tiszteletére Római katolikus templom (Szentháromság), Fő utca Ódor-kúria Kossuth u. 20. Népi lakóház Petőfi u. 53. Kossuth-kilátó a Halom-hegyen
Ismert személyek
Itt született Balassa Gábor (1783–1851) római katolikus pap, szombathelyi püspök Zábrák Dénes (1852–1913) evangélikus lelkész Lampérth Géza (1873–1934) költő, író, színpadi szerző Kertész Jenő (1889–1969) fogorvos, az orvostudományok kandidátusa (1957)
Jegyzetek
További információk Európai borutak portál Mencshely község honlapja Kazal Gábor: Tizenöt év. A mencshelyi "Balatonfelvidék" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története. 1959–1974; s.n., Mencshely, 1974 Kazal Gábor: Találkozások. Emberi sorsok a Balatonfelvidéken; Balatonfelvidék MgTSZ, Mencshely, 1985 Ifj. Hermann István: Mencshely; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza) Balogh Ernőné Bertalan Katalin: Mencshely varázsa. Egy apró falu nagy értékei; Mencshely, Önkormányzat, 2020
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Veszprém vármegye települései