Nagytevel () község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Fekvése A Bakony lábánál, Pápától 8 kilométerre, Adásztevel és Homokbödöge közt fekvő település.
Megközelítése A község csak közúton közelíthető meg, a Pápa-Béb között húzódó 8303-as úton.
Története Nagytevel nevét 1422-ben említette először oklevél. A település a zirci cisztercita apátság birtokai közé tartozott. A törökök 1526 után elfoglalták, a falu elnéptelenedett, de az apátság 1696 körül sziléziai, morva, frank és német telepeseket telepített le a faluban.
1910-ben 920 lakosából 123 magyar, 797 német volt. Ebből 912 római katolikus volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kecskeméti Benő (független) 1994–1998: Kecskeméti Benő (független) 1998–2002: Kecskeméti Benő (független) 2002–2006: Babits Emil Ferenc (független) 2006–2010: Babits Emil (független) 2010–2011: Magyar József (független) 2011–2014: Herber József (független) 2014–2019: Orbán Sándor (független) 2019–2024: Orbán Sándor (független) 2024– : Orbán Sándor (független)
A településen 2011. június 5-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 22,9% németnek, 1% cigánynak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 8,7%, evangélikus 5,2%, felekezeten kívüli 3,8% (7% nem nyilatkozott).Nagytevel Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak, cigánynak és ukránnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,8% volt római katolikus, 8,5% református, 2,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).Nagytevel Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus temploma a Szentháromság nevére lett felszentelve; a zirci cisztercita rend építtette 1770-1775 között, barokk stílusban. A templom Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló, illetve további freskóit Polinger Ignác festette 1850 körül; oltárképei Bernhard Krause alkotásai. Víztározó Múzeum
Képgaléria
Jegyzetek
További információk
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Veszprém vármegye települései