Pétfürdő nagyközség Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Fekvése

A Keleti-Bakony és a Mezőföld találkozásánál, a Sárrét közelében, Várpalota városától 2 kilométerre nyugatra fekszik.

Megközelítése Legfontosabb megközelítési útvonala a 8-as főút, amely a község északi szélén halad el; központján a Lepsénytől idáig húzódó, a 7-es és a 8-as főutakat összekötő 7207-es út húzódik végig; a település keleti szélén ér véget, a 7207-es végső körforgalmába torkollva a 7204-es út is. Érinti a községet a , amelynek egy vasútállomása van itt, Pétfürdő vasútállomás.

Története Első ismert említése 1082-ből származik, ekkor a Péti-víz mentén működő malmai kapcsán említették; a környék azonban már korábban is lakott volt, erre a település határában feltárt római kori út- és gátmaradványok utalnak. Később Anonymus említi, mint a Veszprém meghódítására induló honfoglalók pihenőhelyét. A középkorban Peyt, Peth neveken volt ismert. A 15. századtól Palotához tartozott, majd a török idők alatt elnéptelenedett. Meleg vizű forrásait 1716-ban említik először. Újratelepítése a 17. század végén kezdődött meg, a Zichyek jóvoltából. A fürdőhelyet 1860 körül kezdték kiépíteni; még abban az évben megépült Pét vasútállomás is a mentén. 1913-ban a község nevét Pétről Pétfürdőre változtatták.

Bár már 1916-ban tervbe vették, csak 1929-ben kezdődött meg a település életét a mai napig meghatározó vegyipari üzemek építése. Ammónia- és műtrágyagyár épült, a Pétisó márkanév külföldre is elvitte a település hírét. Mivel a második világháború alatt hadiüzemként működött, a gyárat és vele a települést két súlyos bombatámadás is érte. A háború után, 1951-ben a községet Várpalotához csatolták, csakúgy, mint Inotát, a gyárat jelentős mértékben bővítették, ezzel együtt a lakossága is jelentősen megnőtt, sokan érkeztek az ország távolabbi részeiből, például Orosházáról, Mezőhegyesről és Martfűről.

A szocialista tervgazdaság összeomlásának egyik, a helyieket sajnálatosan érintő előszele volt, hogy a Péti Nitrogénművek a szocialista nagyvállalatok közül elsőként jelentett csődöt. A rendszerváltással, ahogy a környéken mindenhol, nagyarányú leépítések történtek, végül azonban - a hajdani termelés töredékével - az átszervezett és privatizált Péti Nitrogénművek Rt. stabilizálta a működését, és újra meghatározóvá tudott válni a környék gazdasági életében. A nitrogénműveket az állami tulajdonos felszámolta, viszont a gyártelepet először kvázi magántulajdonosok, majd tényleges magántulajdonosok részére értékesítette. A létszám jelentős csökkenése után a termelés először stagnált, majd az új magántulajdonos belépésével fejlődésnek indult. Jelenleg a gyárnál mintegy 18 milliárd forint értékű beruházás kivitelezése van folyamatban. A tervek szerint beruházások befejezése után a műtrágyagyár Európa legkorszerűbb két gyára közé fog tartozni. Ennek ellenére bizonytalan a jövőbeli üzemeltetése.Weiler Vilmos - Nem kapta meg az újraindulási engedélyt a Nitrogénművek péti gyára, több száz ember munkája kerülhet veszélybe (Telex.hu, 2025.08.12.)

1996-ban Pétfürdőn népszavazást tartottak, amelynek során az ott lakók kifejezték az elszakadási szándékukat Várpalotától. A köztársasági elnök 116/1997. (IX. 3.) számú határozatával 1997. október elsejétől ismét önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. A szétválással együtt járó vagyonmegosztást viszont csak sokára sikerült lefolytatni, bírósági eljárás keretében. A település 2001-től viseli a nagyközség címet.

Közélete Polgármesterei 1997–1998: Horváth Éva 1998–2002: Horváth Éva (Szövetség Pétfürdőért) 2002–2006: Horváth Éva (független) 2006–2010: Horváth Éva (független) 2010–2014: Horváth Éva (független) 2014–2019: Horváth Éva (független) 2019–2024: Horváth Éva (független) 2024– : Béni Norbert (független)

Lásd még: Várpalota városbíróinak, tanácselnökeinek és polgármestereinek listája

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,2%, református 5,8%, evangélikus 2,4%, felekezeten kívüli 28,6% (32,4% nem nyilatkozott).Pétfürdő Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 1% cigánynak, 0,3% ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,2% volt római katolikus, 5,4% református, 2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 24,3% felekezeten kívüli (43,7% nem válaszolt).Pétfürdő Helységnévtár

Nevezetességei Az 1941-ben, Pázmándy István és Paál Ferenc tervei alapjánhttps://petfurdo.asp.lgov.hu/sites/petfurdo/files/imce/2020-10/telepuleskepi_arculati_kezikonyv_0.pdf épült római katolikus templom erdélyi neogót stílusú, a puritán templombelsőt gyönyörű, festett fa Kazettás mennyezet díszíti. Harangját Szent László király tiszteletére öntötték.

Képgaléria

Jegyzetek

Külső hivatkozások Péti Nitrogénművek Zrt. honlapja Pétfürdő információs honlapja Pétfürdői Zsebkalauz Műtrágya duzzasztotta várossá az aprócska falut – Pétfürdő története képekben – 24.hu, 2020. december 19.

Kategória:Veszprém megye települései