A mókusmajomformák (Saimirinae) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába tartozó alcsalád.
Ennek az alcsaládnak a fajait, korábban a csuklyásmajomformák (Cebinae) alcsaládjába sorolták, a Saimiri név alatt.
Előfordulásuk A mókusmajomforma-fajok Közép- és Dél-Amerika erdeiben élnek, a fák koronái között. A fajok elterjedési területei szomszédosak lehetnek. A vöröshátú mókusmajomnak (Saimiri oerstedii) két, egymástól távol eső állománya van, az egyik Costa Ricában, a másik pedig Panamában.
Megjelenésük Ezeknek az állatoknak a szőrzete általában rövid és sűrű. Olajzöldes és narancssárga a vállon, háton és a végtagokon. Torkuk és fülük fehér, elülső pofájuk fekete. A fej felső részén hosszabb szőrök találhatók. A pofán levő fehér-fekete rajzolatok miatt, e majmokat „halottfejű majmoknak” is nevezik.
A mókusmajomformák átlagos fej-testhossza 25-35 centiméter, farokhossza 35-42 centiméter. A hímek átlagosan 750-1100 grammosak, míg a nőstények 500-750 gramm súlyúak.
A nőstényeknek hamis hímvesszőik vannak, amelyekkel az egymásközti rangsort állítják fel, épp úgy ahogy azt a hímek teszik egymásközt.
Életmódjuk Mint a legtöbb újvilági majom, a mókusmajomforma-fajok is nappali, fánlakó életmódot folytatnak. Egyéb újvilági majmoktól eltérően, ezeknek a majmoknak nincsenek fogófarkaik, farkukat csak egyensúlyozásra használják. Az ágakon történő mozgásaik nagyon gyorsak.
Az 500 főt is számláló csoportjaikban több hím és nőstény található. E hatalmas csoportok időnként szétszakadhatnak több kisebb csoportra. Sokféle hangot hallatnak; majdnem mindenféle veszélyre van saját hangjuk. Legfőbb ellenségeik a ragadozó madarak, a kígyók és a macskafélék. A területek megjelzésére, a mókusmajomformák vizelettel dörzsölik be farkukat és bőrüket.
E majmok mindenevőnek számítanak, mivel egyaránt esznek gyümölcsöket és rovarokat is. Időnként magok, diókat, leveleket, rügyeket, virágokat, tojásokat és kisebb gerinceseket is fogyasztanak.
A mókusmajomformák általában 15 évig élnek, fogságban a 20 évet is megérik.
Szaporodásuk A párzási időszakuk az évszakoktól függ. A nőstények az esős évszakban ellenek, 150 - 170 napos vemhesség után. A kölykökre csak az anyaállat vigyáz. Az elválasztás a vöröshátú mókusmajomnál 4 hónapos korban történik meg, míg a bolíviai mókusmajomnál, ez sokkal később, 18 hónapos korban. A nőstények az ivarérettséget 3 évesen, míg a hímek 5 évesen érik el. A nőstények az életük közepe felé többé nem képesek vemhessé válni.
Veszélyeztetettségük A közönséges mókusmajmot az állatkereskedők és az orvosi laboratóriumok igen kedvelik,Rhines, C. (2000). "Saimiri sciureus", Animal Diversity Web. Accessed November 26, 2007 de ezek ellenér a faj nincs veszélyben. Viszont két másik faj, a vöröshátú mókusmajom és a Vanzolini-mókusmajom, az IUCN-szerint sebezhető fajnak számít.
Rendszerezésük 1984-ig minden Saimiri-fajt egy fajnak tekintettek. Manapság a két csoportot, a szemük fölött levő fehér sáv különbözteti meg, mivel a S. boliviensis csoporté román stílusú boltívet ír le, míg a S. sciureus csoporté gótikus stílusú boltívet ír le. Az alcsaládba 1 nem és 5 faj tartozik:
Saimiri S. boliviensis csoport bolíviai mókusmajom (Saimiri boliviensis) Vanzolini-mókusmajom (Saimiri vanzolinii) S. sciureus csoport vöröshátú mókusmajom (Saimiri oerstedii) közönséges mókusmajom (Saimiri sciureus) típusfaj aranyhátú mókusmajom (Saimiri ustus)
Kifejlődésük A Saimiri-fajok családfája körülbelül 1,5 millió éve kezdett elágazni.Chiou KL, Pozzi L, Lynch Alfaro JW, Di Fiore A. (2011) Pleistocene diversification of living squirrel monkeys (Saimiri spp.) inferred from complete mitochondrial genome sequences. Mol Phylogenet Evol. Az eddigi kutatások szerint, az elsőként levált faj, a bolíviai mókusmajom volt, őt követte a vöröshátú mókusmajom és a közönséges mókusmajom S. s. sciureus törzsalfaja. A S. s. macrodon alfaj testvérfaja a S. oerstedii / S. s. sciureus kládnak.
Jegyzetek
Források Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
Fordítás
További információk Primate Info Net Saimiri Factsheet reforestation for the endemic Squirrel Monkey of Panama and Costa Rica
Kategória:Emlősalcsaládok