Rágarádzsa (愛染明王, kínaiul Àirǎn Míngwáng, japánul Aizen mjóó) egy buddhista istenség, aki a vadzsrajána és mahájána iskolákban egyaránt feltűnik. Különösképp tisztelik a japán singon és tendai iskolákban illetve a Tángmì és Mìzōng általános kínai ezoterikus iskolákban. Ő is megtalálható a japán buddhista panteonban, s egyike a legnépszerűbb istenségeknek.Aizen Myoo: The Esoteric King of Lust: An Iconographical Study, Rodger Goepper, Artibus Asiae, Artibus Asiae Publishers. (1993)
Eredet Rágarádzsa arról ismert, hogy a világi vágyakat spirituális ébredéssé alakítja; megmenti az embereket a szerelemmel járó fájdalmaktól. A japán ezoterikus rendekben A szerelem istene illetve a Szexuális vágyak királya néven ismert.Aizen statues - Aizen Myo-o, various names, spellings & historical data Neve sem az indiai szövegekben, sem az indiai istenségek között nem szerepel.Vidyaraja - Aizen Rágarádzsa nem egy ősi istenség, nincs bizonyított kapcsolata az indiai, hindu illetve tibeti buddhista gyökerekkel. Az is kérdéses, hogy a történelem során pontosan mikor és hol lett belőle önálló istenség. Úgy tűnik, hogy először a Tang-dinasztia idején Kínában bukkant fel, mivel a vele kapcsolatos elsődleges forrást a "Jogin szútrát" (kínaiul 瑜祇經, teljes neve: A gyémánt-fedelű pavilon minden jógájának és jóginjének szútrája, kínaiul 金剛峯樓閣一切瑜伽瑜祇經, japánul Kongóbu rókaku isszai juga jugi kjó) Vadzsrabódhi pátriárkának tulajdonítják. Szintén tény, hogy ott volt Kúkainál ennek a szútrának is egy másolata, mikor 806-ban kínai látogatásáról visszatért Japánba.Sacred gardens and landscapes: ritual and agency, Volume 2002 by Michel Conan, p. 124
Ábrázolás A piros bőrű és látszatra ijesztő Rágarádzsát tipikusan három arccal és három szemmel ábrázolják; továbbá hat karral, melyekben különböző fegyvereket tart. Vöröses bőre a szexuális vágyaktól való megtisztulást szimbolizálja, haragos és erőszakos megjelenése pedig valójában együttérzésének tetőpontját tükrözi, mellyel az emberiséget hivatott átsegíteni a felszabaduláshoz vezető út nehézségein. A harmadik szeme vertikálisan helyezkedik el, s három szeme a három erényt szimbolizálja: Dharma-természet (japánul hoszsin), Transzcendentális bölcsesség (szanszkrit pradzsná, japánul hannya) és Felszabadulás (japánul gedatszu''). Öt kezében egy harangot, egy vadzsrát, egy lótusz virág bimbót, egy íjat és nyilakat tart; hatodik kezében pedig olyasvalamit tart, ami számunkra láthatatlan (csak haladó ezoterikus gyakorlók tudják mi az).
Lásd még Bölcsességkirályok
Jegyzetek
Kategória:Buddhizmus Japánban