bélyegkép|jobb|250px|Kínai katonák a kiöntött Sárga-folyó vizében 1938 júniusában bélyegkép|jobb|250px|Az áradás japán katonák által megmentett túlélői
A Sárga-folyó 1938-as áradását (kínaiul: 花园口决堤事件, pinjin: huāyuán kǒu juédī shìjiàn, magyaros: huajüan kou csüeti sicsien) a Japánnal háborúzó -kormányzat idézte elő a második kínai–japán háború korai szakaszában, hogy ezzel állítsa meg a japánok gyors előrenyomulását. A „környezeti hadviselés legnagyobb eseménye a történelemben” is nevezik.Steven I. Dutch: The Largest Act of Environmental Warfare in History, Environmental & Engineering Geoscience 15.4 (November 2009): 287-297.
Az áradás A második kínai–japán háború 1937-es kitörése után a Japán Császári Hadsereg gyors tempóban nyomult előre a kínai területeken. 1938-ra elesett és , a főváros, valamint egész Észak-Kína is. 1938. június 6-án elfoglalták et, tartomány fővárosát is, és elfoglalással fenyegették t, amely fontos közlekedési csomópont volt, és elestével közvetlen veszélybe került volna az ideiglenes főváros, és is.
Hogy megállítsa a további japán előrenyomulást keletre és délre, generalisszimusz tanácsára úgy döntött, hogy megnyittatja a Sárga-folyó töltéseit környékén. Az eredeti terv az volt, hogy nál pusztítják el a gátat, azonban a nehézségek hatására nál tették ezt meg június 5-én és 7-én. A rongálás árvizeket okozott , és tartományokban, mintegy km²-en. A víz hatalmas kiterjedésű termőföldeket öntött el és falvakat tarolt le, így milliókat téve hajléktalanná. A háború utáni nacionalista becslések szerint mintegy kínai halt meg az áradás következtében.Jay Taylor: The Generalissimo: Chiang Kai-Shek and the Struggle for Modern China (Cambridge, MA: Belknap Press of Harvard University Press, 2009): 154-155.
Viták Az elárasztás stratégiai előnye mind a mai napig vitatott. A japán katonák a hatókörén kívül tartózkodtak, akik közül ismeretlen számú vesztette életét az árvíz miatt, azonban megakadályozta őket elfoglalásában. Ennek ellenére még az évben elfoglalták t másik irányból támadva. nagy része ekkor még kínai kézen volt, ban és ban pedig igen kicsi volt a japán jelenlét. Azonban az elárasztott falvak és vasútvonalak ekkor már japán kézen voltak, aminek köszönhetően azok nem tudták megerősíteni pozícióikat a térségben, amely később kínai partizánok ellenőrzése alá került.Diana Lary: Drowned Earth: The Strategic Breaching of the Yellow River Dyke, 1938, War In History. 2001 Apr 1;8(2): 191-207. In: Academic Research Library Elérhető: http://www.proquest.com/; Document ID: 1082337951.
Források
Fordítás
További információk
Kategória:Környezeti katasztrófák Kategória:Árvizek Kategória:Második kínai–japán háború Kategória:1938