Halásztelek () város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése A Csepel-sziget északi részén, a Duna főágának bal parti oldalán található, annak Érddel szemben elterülő oldalán. Dél felől a tököli repülőtér határolja.
Az M0-s autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg, az 5101-es úton; területét érinti még az 5102-es is.
A Csepel-sziget déli csúcsának három, Ráckevétől délre eső faluját leszámítva a sziget egyetlen olyan települése, amely csak közúton közelíthető meg, kötött pályás közlekedéssel (HÉV-vel) nem.
Története A mai település területén már a kőkorszakban is élt ember. Ezt a Duna közeléből előkerült lelet bizonyítja. Bár a 20. század elején találtak bronzkori emlékeket a későbbi Savanyító út magasságában, a Dunánál, Halásztelek északi részén, az ezredforduló utáni próbaásatások sem ennek a népnek, sem a Csepel-szigeten a rézkor végén, körülbelül az i. e. 3800-3700 években őket felváltó, jellegzetes edényeikről „harang alakú edények” népének nevezett emberek megtelepedését nem igazolták a mai település területén. A területen jeges és őszi árvizek által időről-időre lakhatatlanná tett kis szigetek, állandó, valamint időszaki vízátfolyások által szabdalt sűrű erdő volt akkor, így nem valószínű, hogy hosszabb időre emberek telepedtek volna meg a honfoglalás előtt.
A mai Halásztelek területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára is túl veszélyes lehetett, bár a legújabb kutatások szerint a mai település északi részén római kori út vezetett keresztül. Az rövidebb ideig tartó jelenlétre utal, hogy az 1930-as években római kori faragott köveket találtak egy gyökérpusztai kút ásásakor. Attila, a hunok királya a Duna túlsó partján, a mai Érd közeléből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott.
A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl. (A három honfoglalás kori településből ma már csak Tököl létezik. Halásztelek Tökölről vált le.)
A Halásztelek elnevezés az 1700-as években tűnik fel először. A nagy árvizek hosszú időre lakatlanná tették a vidéket, amelyen a XIX. századra telepedtek meg ismét, amikor már Tököl külterületének számít a terület.Bakó Gábor: Halásztelek Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú változások 1-183 p. 2010,
A mai település területének összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak nevezte el a területet, így a később betelepülők is Herminatelepként emlegették.
A terület következő birtokosa Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a Tököl külterületeként nyilvántartott telep. Hamarosan újra gazdát cserélt a mai település területe, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A nagy gazdasági világválság miatt a lótenyésztéssel is foglalkozó Malonyay tönkrement, és időközben számos neves család telepedett itt meg, s a birtok nagy része Semény Jenőé lett. Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Őt Stein Emil követte, aki tulajdonosként barackfákkal ültette tele a birtok egy részét, amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén. A háborúban hadiüzem létesült a csepeli WM üzem felügyelete alatt, amelyet Kisgyárnak neveznek. A telep súlyos bombakárokat szenvedett 1944-ben, amikor a szomszédos Dunai repülőgépgyárat vonta szőnyegbombázás alá az amerikai légierő. A előrenyomuló szovjet csapatok és az ellenük telepített német aknák szintén számos áldozatot követeltek.
A háború után elkezdték a földosztást, amit többek között a csepeli gyárak dolgozói, valamint az Alföldről és messzi vidékekről betelepülők, többek között bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Az ott élő bolgárok tiszteletére látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén). A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki dr. Bácsujlaki Dezső személyében.
1944-ben Tököl városa határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatali szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán (a mai „Kisiskola”) akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már közadakozásból épített külön iskolaépület állt a tanításra.
A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma.
A háború után a szovjet hadsereg segítségével visszakerültek a gépek a volt Kisgyár épületébe. Itt kezdte meg működését 1950-ben a Mintagépgyár 1954-ben a Mintagépgyár átalakult Szerszámgépipari Fejlesztő Intézetté.
1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de Budapest közelsége révén ez gyorsan megduplázódott.
Az elkövetkező időkben megindult a falu infrastrukturális fejlődése is. A BKV külön autóbuszjáratokat indított már az 1950-es évek elejétől 38-as néven, mely az 1960-as években további három viszonylattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosságszám növekedésével megkezdődött a modernizáció is.
1964-ben megalakították 509 taggal a Halásztelek Ivóvíz Társulatot. A községben közkutak, tűzcsapok jöttek létre. Megkezdték a családi házak vízvezetékeinek bekötéseit is, valamint felvetődött a csatornahálózat kiépítése, amely elkészülte után lehetőséget teremtett lakótelepi rendszerű lakásépítésre is. Ezt 1968-ban, az OTP által épített lakásokkal kezdték, majd folytatták a SZIMFI lakóteleppel. Az 1960-as évek végére a barackos területe lecsökkent, helyét utcák, házak vették át. Javult a közellátottság, a Kisgyár elnyerte mai formáját, felépült két új iskola és templom. az 1970-es évek közepén a lakások 70%-ában volt már vezetékes ivóvíz és elektromos áram. Ebben az időben kezdték meg a településen a telefonos hálózat kiépítését is.
Az 1970-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyílt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István Református Középiskola), és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.
A rendszerváltás után A rendszerváltás után megszűntek a BKV-buszjáratok (38, , 38A), a forgalmukat a Volánbusz vette át. Viszont kiépült a csatornahálózat, és majdnem 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya.
1996-ban a település első képviselő-testülete állami kitüntetést vehetett át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitüntetést kaptak többek között: Stoffán Antal polgármester Deák János Árpád önkormányzati képviselő és Kirnyán József önkormányzati képviselő
Az 1990-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöbölésére kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos 2010-ig csak ígérgetésként hangzott. A gerincút megépítése a tököli repülőtér fejlesztésének céljaira 2011-ben készült el. A gerincút nyomvonala a Csepel-sziget déli területeinek feltárásához logikus tököli leágazási csomópont helyett Halásztelek és Szigetszentmiklós határán kialakított körforgalomba csatlakozik be, így optimális helyen tárja fel a tököli repülőteret. A Csepel-szigeti gerincutat 2011-ben adták át.
Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.
A mai Halásztelek 214px 200px 215px 363px 179px
Halásztelek folyamatosan bővülő, csendes kisváros. Az elmúlt években rengeteg fejlesztés valósult meg. A Hunyadi Mátyás Iskola új épületszárnyat kapott, új zeneiskola termekkel, könyvtárral és koncertteremmel. Felújítottak és létesítettek új parkokat, ezzel növelve a zöldterületeket. A Sportcentrumban létesítettek új műfüves focipályát, kibővítették a játszóteret és kicserélték az óvodák és iskolák nyílászáróit.
Halászteleken egy sor programlehetőséggel várják a lakókat és látogatókat. Legsikeresebb rendezvények a minden évben megtartott Halásztelki Mesenapok, a Szent László-nap, a Nemzetközi Zenetábor, a szüreti felvonulás és a bolgár nap.
Az idelátogatók kipróbálhatják az itteni éttermeket, megtekinthetik a híres Malonyai-kastélyt, a Bolgárkereket vagy az organikus építészet 1980-as évek elején épült remekművét, a Csete György tervei alapján készült ősi magyar jurta alakú Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot. Érdemes ellátogatni a szombatonként tartott termelői piacra vagy pihenni a csendes, nyugodt parkokban.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Stoffán Antal (független) 1994–1998: Stoffán Antal (független) 1998–2002: Stoffán Antal (független) 2002–2006: Stoffán Antal (független) 2006–2010: Szentgyörgyi József (MSZP-Sikeres Halásztelekért Egyesület) 2010–2014: Szentgyörgyi József (MSZP) 2014–2019: Szentgyörgyi József (MSZP-DK–Együtt-PM) 2019–2024: Szabó Tibor (Fidesz–KDNP) 2024– : Nagy Barnabás (Fidesz–KDNP)
Alpolgármesterei 2014–2019: Stefanik Zsolt (MSZP) 2019–2024: Nagy Barnabás (Fidesz–KDNP)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 0,9% bolgárnak, 0,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,8%, református 11,3%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 3,7%, felekezeten kívüli 25,1% (31,4% nem nyilatkozott).Halásztelek Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,6% bolgárnak, 0,5% románnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% ruszinnak, horvátnak, szerbnek, görögnek és örménynek, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,4% volt római katolikus, 10,7% református, 3,2% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,3% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 19,6% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).Halásztelek Helységnévtár
Közlekedés Halásztelek az M0-s autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg. Szigethalomról, Csepelről és Lakihegyről a II. Rákóczi Ferenc úton haladva közelíthető meg.
A Csepel-szigeti gerincutat 2012-ben adták át, melyen Szigethalomtól Csepelig lehet eljutni Halásztelek és Lakihegy kikerülésével.
Halásztelket Csepelről a Volánbusz 688-as és 690-es jelzésű gyorsjárattal lehet megközelíteni, ez utóbbi Szigethalomig közlekedik.
Nevezetességei jobbra|bélyegkép|Malonyai-kastély Malonyai-kastély Árpád-házi Szent Erzsébet templom Bolgárkerék-emlékmű Petőfi Sándor-szobor Szent László-szobor
Díszpolgárok bélyeg|251px|A Malonyai-kastély bejárata Cseh László Kovács László Dr. Kucerova Sznezsana Stoffán Antal Oláh Kálmán Bundev Todorov Ivánné Kirnyán József Török Istvánné
Testvérvárosok Oggiono, Olaszország Leisnig, Németország Rousínov, Csehország Illyefalva, Románia Polikraiste, Bulgária Nikápoly, Bulgária Sepsiszentkirály, Románia Topolya, Szerbia
Sport Halásztelek FC Halásztelki Box Club Cseh László Hárai Balázs Németh Ferenc Halásztelki BSE Vívás
Zene és művészet bélyegkép|balra|250px