Udvaros Béla (eredeti neve: Unger Béla) (Budapest, 1925. január 10. – Budapest, 2020. május 14.) rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója. Felesége: Dévay Camilla színésznő; lányuk, Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő, a Nemzet Színésze. 2011-ben jelent meg első kötete. Címe: Shakespeare-breviárium.
Életút 1947–1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Várkonyi Zoltán invitálására a Magyar Néphadsereg SzínházAz ötvenes években, szovjet mintára a Vígszínház neve. ösztöndíjas rendezője lett 1951–1953 között. 1953–1954 között az Állami Déryné Színházhoz szerződött. Itt szerepelt neve először rendezőként a színlapon. Egy tájbemutatón, 1954. április 2-án Balatonfüreden debütált, Hans Sachs Paradicsomjáró diák című darabjával.
Házassága miatt, politikai retorzióként hároméves szilencium következett. Ebben az időszakban–a Népművelődési Intézet segítségével–több vállalat (Orion, Magyar Acél Művek, MOM...) színjátszó csoportjait vezette. Leghosszabb ideig–húsz évig–a MOM műkedvelőivel dolgozott. A csoport egyik emlékezetes bemutatója Illyés Gyula, Malom a Séden című drámája volt. Az 1964. április 4-én megtartott bemutatón megjelent a szerző és felesége is.
1957-ben oldódott a tiltás, és a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződhetett. Tizenhat szezont töltött a "hírös" városban. A társulat meghatározó, sokat vállaló, kezdeményező vezető művésze volt. Nemcsak a lokálpatrióták állítják, hogy a nevével fémjelzett időszak a színház egyik legjobb korszaka volt.
1963–1967 között elvégezte az ELTE filozófia szakát.
1974-ben Radó Vilmos – egészségi okok miatt – megvált a kecskeméti színház igazgatói székétől. Ekkor, korábbi munkatársa, Lovas Edit hívására Békéscsabára szerződött. Tizenegy szezont követően - már nyugdíjasként - hagyta el a Viharsarok fővárosát.
Nyugdíjba vonulása után öt évig nem rendezett, de előadóművészként folytatta országjárását, egyszemélyes színháza több mint ezerhatszáz előadást produkált. 1959-ben Kecskeméten, a Megyei Könyvtár felkérésére tartotta első, görög művekből összeállított előadóestjét, a nagy siker hatására fáradhatatlanul járta az országot, fellépett számos európai és tengerentúli országban is. Többek között Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila és Márai Sándor műveiből válogatott.
1990-ben, a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület közgyűlésén javasolta,Az Evangélium Színház és Udvaros Béla hogy a testület támogassa egy-egy színházi előadás létrehozását. ifj. Bartók Béla és Szentágothai János, az egyesület vezetői üdvözölték az ötletet.
bélyegkép|200px|jobbra|Dévay Camilla, Udvaros Dorottya és Udvaros Béla az 1960-as években
Az első premieren Gotthold Ephraim Lessing, a Bölcs NáthánBölcs Náthán színlap című darabját adták elő. Az előadás szereplői voltak: Darvas Iván, Horváth Sándor, Rubold Ödön, Bitskey Tibor, Sunyovszky Szilvia, Venczel Vera, Fehér Anna. Safranek Károly, Pathó István, Szokolay Ottó és Pataky Jenő. A társulat kezdetben Logos, 1992-től Evangélium Színház néven működött. A művész tizennyolc éven át volt a társulat sok funkciós mentora. Évi egy-két rendezés mellett, a működtetés feltételeinek biztosítását is magára vállalta. Búcsúzóul, 2009-ben Az ember tragédiáját rendezte.
2008-ban jelent meg Párkány László könyve, melynek címe: Térdeplő Thália : Udvaros Béla második élete.Codex Pint
Családja Szülei: Unger Béla és Mautner Ilona voltak. 1954-ben ismerkedett meg Dévay Camillával. A nagy tehetségű színésznőt 1947-ben koholt vádak alapján börtönbe zárták, majd internálták. Szabadulása utáni verdikt szerint, örökre eltiltották a színpadtól. Leányuk, Udvaros Dorottya születése után összeházasodtak, melynek következményeként Udvaros Bélára is tiltás várt. 1957-ben együtt szerződhettek Kecskemétre, majd tizenhat évvel később Békéscsabára. Több mint húsz évig voltak azonos társulat tagjai. Ezalatt az idő alatt tizennégyszer alkotótársak is lehettek. Második felesége Karger Kocsis Magdó volt.
Shakespeare-breviárium 2011 novemberében jelent meg a művész által jegyzett kötet.Kiadó: Rohm Sándor. A kötet szerkesztője: Párkányi László; munkatárs: Szabó Lencz László.
A mottó, egy Petőfi idézet: "A teremtés fele Shakespeare."
A kötet utolsó fejezetében, Egy Shakespeare-t szólító tanulmány olvasható. A Velencei kalmárról, 1953-ban készült elemzést a művész Pécsi Sándornak ajánlotta. Ugyanitt olvashatók Kodolányi János. a tanulmányhoz írott reflexiói is.
Rendezései
Érdekességek Négy alkalommal szereplőként is találkozhatunk nevével a színpadon. Ezek közül kettő (Hajszál híján; A mi kis városunk) nem okozhatott gondot, hiszen rendezőt alakított.
Könyvei Shakespeare breviárium; vál. Udvaros Béla; Kiadó: Rohm Sándor, . (2011) Molière tragikuma. Bevezetés műveinek a világába; Nap, Bp., 2014 (Álarcok sorozat), (2014) Egy kis nemzeti színház. Az Evangélium Színház húsz éve a Duna palotában; Nap, Bp., 2015 (Álarcok sorozat), Főrendezőm az élet. Egy 20. századi rendező képes krónikája; Nap, Bp., 2017 (Álarcok sorozat)
Elismerései A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) Magyar Örökség díj (2005) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2015)
Jegyzetek
Források
Szmokingban a barikádon. MNO-T. Németh László "Bétölteni reménységgel a világot..." Interjú Udvaros Bélával
További információk Az Evangélium Színház internetes oldala Erdélyi Napló Párkány László: Térdeplő Thália. Udvaros Béla második élete; Codex Print, Bp., 2008
Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Színigazgatók Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei