Patrick Maurice Bruel Benguigui francia dalszerző, énekes, zenész, színész.
Pályafutása Szülei tanárok voltak. 1960-ban elváltak, anyja második házasságából lett két féltestvére David Moreau (1972) és Fabrice Moreau (1975). 1962-ben, amikor kikiáltották Algéria Franciaországtól való függetlenségét, nagyon sok algériai francia Franciaországba költözött, ők voltak a feketelábúak. A család a zsidó feketelábúak közé tartozott. Párizsban külvárosában, Argenteuil-ben telepedtek le anyjával.
5 éves korától nagy hatással volt rá Georges Brassens, Serge Reggiani, Jacques Brel és Serge Gainsbourg.
A párizsi IV. Henrik líceumban tanult, iskola után focizni járt. 1978-ban válaszolt egy hirdetésre, melyben Alexandre Arcady, szintén feketelábú, akkor debütáló filmrendező egy feketelábú akcentusú fiút keresett első filmjéhez (Coup de Sirocco). A nagy focirajongó Patrick a labdarúgó VB helyett elvállalta a szerepet. A filmben Gérard Jugnot-val és Marie-Anne Chazel-lel játszik együtt. A forgatás után New Yorkban töltött egy kis időt, itt találkozik Gerard Presgurvic zenész-dalszerzővel, akivel később több lemezen is együtt dolgoztak.
Később több tévéfilmben is és színházban is játszott. 1983-ban szintén Arcady rendezésével a Le Grand Carnaval című mozifilmben, Philippe Noiret-val, Richard Berry-vel, Gérard Darmon-nal játszott együtt.
1984 elején mutatkozott be a televízióban, mint énekes. De Face című első albuma nem hozott nagy sikert, mégis lehetőséget kapott egy L’Olympia-beli koncertre és egy három hónapos turnéra.
Két filmben kapott szerepet, Claude Lelouch és Georges Lautner drámájában játszott.
Alors regarde című új lemeze hozta meg a sikert, hárommillió példányban kelt el. Casser la voix című száma különösen nagy sikert aratott.
1989-ben ismét Arcadyval dolgozott és Claude Brasseur mellett játszhatott. 1990-ben a Vannak napok… és vannak holdak című újabb Claude Lelouch drámában Gérard Lanvin, Annie Girardot, Vincent Lindon, Paul Préboist, Serge Reggiani voltak a partnerei.
A Zenith-béli fellépése és az azt követő turné gyümölcse lett a Si ce soir című 1991-es dupla koncertlemez. E koncertekről két film is készült, .
1990 és 1992 között három Victoires de la musique díjat gyűjtött be. Ez a két év koncertezéssel telt Nyugat-Európában. Kanadában és Tuniszban is fellépett.
Claude Zidi kérte fel egy főszerepre.
1993-ban csatlakozott a Restos du Cœur Alapítvány által működtetett Les Enfoirés-hez.
1994-ben a harmadik albumának a Bruel nevet adta. A Palais Omnisports de Paris-Bercy-ben rendezett kezdő koncertet másfél éves turné követte, ennek anyagából készült az On s’était dit… koncertlemez.
Agnès Varda rendező Les cent et une nuits de Simon Cinéma című 1995-ös vígjátékában Marcello Mastroiannival, Jean-Paul Belmondóval, Alain Delonnal, Robert De Niróval és a kor legnagyobb színészeivel játszhatott együtt.
A Sabrina című filmben Harrison Ford mellett kapott kisebb szerepet.
1996-ban a Jaguár című filmben Jean Reno volt a partnere. Ebben az évben kitüntették a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje lovagi címmel.http://www.legifrance.gouv.fr/affichTexte.do?cidTexte=JORFTEXT000000746580
Ismét Arcadyval dolgozott és több filmes szerepet vállalt.
Julien Clerc és Johnny Hallyday koncertjein vendégeskedett, néhány duó erejéig.
1999-ben 40 évesen jelent meg Juste Avant című albuma, melynek több száma is előkelő helyre került a slágerlistákon.
2002-es Entre deux című lemeze a 30-as évek zenei stílusát idézi. A dupla albumban Charles Trenet, Jean Renoir által jegyzett dalok is szerepelnek. A duó-albumban többek között Charles Aznavour, Renaud, Sandrine Kiberlain, Emanuelle Béart, Jean-Jacques Goldman, Johnny Hallyday, Francis Cabrel, Zazie, Alain Souchon is közreműködik duettparnerként.
2004-ben a cunami áldozatok megsegítésére írta az Et puis la terre című dalt, mellyel a Vöröskeresztet támogatta. A dalt többek között Francis Cabrel, Lara Fabian, Garou, Alain Souchon, Yannick Noah, Jean-Jacques Goldman, Johnny Hallyday, Gerard Darmon, Zazie, Isabelle Boulay, Claire Keim, Patrick Fiori, Axelle Red, Pascal Obispo, Maxime Le Forestier, Julien Clerc, Natasha St-Pier, Mimie Mathy, Charles Aznavour, Lorie, Dany Brillant, Véronique Sanson, Maurane, Ophélie Winter és Sandrine Kiberlain is énekli.
2006-os albuma, a Des Souvenirs devant, a negyedik helyet érte el a slágerlistákon.
2012-es Lequel de nous című lemeze Franciaországban és Belgiumban a slágerlistákon az első helyig jutott.
2015-ös Très souvent, je pense à vous…'' című lemezével Barbara énekesi pályája előtt tiszteleg Barbara számaival. A legjobb helyezést Svájcban a 4. hellyel érte el.
Profi pókerjátékos.
Magánélete 2001-ben Saint-Tropez-ben megismerkedett Amanda Sthers forgatókönyvíróval. 2004-ben Párizsban összeházasodtak. Oscar fiuk 2003-ban, Léon fiuk 2005-ben született. Három évi házasság után külön élnek.
2009–től barátnője Céline Bosquet manöken és tévébemondó volt.
2013 óta Caroline Nielsennel élnek együtt.
Díjai Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje lovagi cím (1996) Victoire de la musique (A legtöbb külföldön eladott francia album: 1993) World Music Awards (A legnagyobb példányban eladott francia lemez: 1992) Victoire de la musique (Koncertfilm rendező: 1992) Victoire de la musique (Az év férfi előadója: 1992) Victoire de la musique (Az év videóklipje: Casser la voix: 1990)
Diszkográfia De face (1986) Alors, regarde (1989) Bruel 3 (1994) Juste avant (1999) Entre deux (2002) Des Souvenirs devant (2006) Lequel de nous (2012) Très souvent, je pense à vous... (2015) Ce soir on sort (2018)
Koncertlemezek Live Olympia 87 (1987) Si ce soir... (1991) On s'était dit... (1995) Rien ne s'efface... (2001) Entre deux à l'Olympia (2003) Des Souvenirs... ensemble (2007) Seul ou preqsque (2009) Live 2014 (2014)
Válogatáslemezek L'Essentiel (2001) Puzzle (2004)
DVD-k Des souvenirs ensemble (2007) Rien ne s efface (2005) Entre-deux (2003) Tour 95 (1995)
Filmjei Szex, szerelem, terápia /Tu veux… ou tu veux pas? (2014) Hogyan nevezzelek? (2012) Párizs-Manhattan (2012) Titkos állami ügyek (2006) A farkas (2004) Búcsúdal (2001) Kutyába se veszlek (1999) A szerelem filozófiája (1998) A jaguár (1996) Sabrina (1995) Vannak napok… és vannak holdak (1990) Ne vedd el tőlem a napot (1984)
Források Hivatalos weboldal Radio France Internationale IMDB
További információk
Jegyzetek
Kategória:Francia énekesek Kategória:1959-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Francia zeneszerzők Kategória:Francia színészek Kategória:Producerek Kategória:Pókerjátékosok Kategória:Feketelábúak Kategória:Zsidó származású franciák