Nagycsány község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése Az Ormánság középső részén fekszik, Siklóstól nyugatra, Sellyétől keletre, Vajszló nyugati szomszédjában.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Vajszlón át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 5801-es, majd az 5804-es úton. Szentlőrinc városával az 5805-ös út köti össze.
A Szentlőrinc felé vezető utat 2012-ben felújították.
A településen áthalad a Középrigóc–Villány-vasútvonal, amin 2007. március 3 óta nincs személyszállítás.
Története Nagycsány (Csány) nevét 1244-ben említették először az oklevelek. 1257-ben Chan néven írták. 1244-ben Zadur' fia Péter birtoka volt és ekkor Vajszló-val, majd 1257-ben a sámodi uradalommal volt határos.
1283-ban Péter fia Demeter Mirajt nevű birtokát eladta.
1300 körül fia Péter mester birtokát lerombolta.
Idevalónak mondták Pált, a margitszigeti apácák szederkényi tisztjét, aki 1322-ben Kéméndi Jakab fiaitól egy hordó bort és 2 lovat vitt el.
1335-ben papja 10 báni pápai tizedet fizetett.
A falu egy része megsemmisült egy tűzvész miatt a XVIII.-században.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hegyi László Béla (SZDSZ) 1994–1998: Hegyi László (független) 1998–2002: Ifj. Dávid János (független) 2002–2006: Dávid János (független) 2006–2010: Dávid János (független) 2010–2014: Szigeti Tamás (független) 2014–2019: Szigeti Tamás (független) 2019–2024: Szigeti Tamás (független) 2024– : Szigeti Tamás (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 19,7%, felekezeten kívüli 21,1% (6,8% nem nyilatkozott).Nagycsány Helységnévtár
2022-ben a lakosság 73,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,8% németnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 9,2% református, 1,7% egyéb keresztény, 14,2% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).Nagycsány Helységnévtár
Nevezetességei Török kori temető, mely egy távolból is látható dombon helyezkedik el. Török kori alagút a falu alatt. Nagycsány belterületének egy részét műkincs lelőhelynek nyilvánították. A községből többen is találtak előző évszázadokban készült fizetőeszközöket (török kor, monarchia).
Jegyzetek
Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
Külső hivatkozások
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései Kategória:Ormánság