bélyegkép|A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága a Csepeli-sík Pesti-hordalékkúpsíksággal határos keleti peremén, a főággal együtt a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál, a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba.
A víztározóként is funkcionáló ág 57,3 km hosszú, az átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m³.
A főágból évente 550–750 millió m³ friss vizet kap a Kvassay-zsilipen (hivatalos nevén: Kvassay Vízlépcső) keresztül. A vízszintjét a torkolatnál üzemelő Tassi-zsilip (hivatalos nevén: Sajó Elemér Többfunkciójú Vízleeresztő Műtárgy) szabályozza.A Sajó Elemér Többfunkciójú Vízleeresztő Műtárgy árvízi üzemállapotának finomhangolása - Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2024.10.11. A két műtárgy között 10–30 cm a vízszintkülönbség adódik, szemben a közel természetesen folyó Nagy-Duna 4–5 méterével.A Soroksári Dunaág hossz-szelvénye Budapest és Rácalmás között — Dunai Szigetek blog A sodrás sebessége 0,2–0,4 km/h. Üzemszerű vízpótlás esetén nyáron 1,5–2,5 hét alatt, télen 3–5 hét alatt cserélődik ki a Kiskunsági-homokhát csatornáit ellátó mellékág vize. Egyetlen természetes mellékvize a Soroksárnál beletorkolló Gyáli-patak.
Kialakulása
A 19. századig végéig a Duna szélessége a Gellért-hegy magasságában mintegy 300 m volt, a hegy alatt pedig minden átmenet nélkül majd egy kilométeresre szélesedett. A kiszélesedett, zátonyos szakasz jelentős árvízveszélyt okozott a főváros és térsége számára. A mai Budapest partmenti alacsonyabb területeit 1730 és 1830 között tizenkét nagyobb árvíz pusztította. Bár épültek a folyam mentén rövidebb árvízvédelmi töltések, a meder alapvetően szabályozatlan volt, a két ágra szakadó Duna budafoki és soroksári ága sem volt főágnak tekinthető.
Az árvízvédelem elősegítésére és a hajózási feltételek javítására már az 1838-as pesti árvíz után nagyszabású terveket készítettek a kor szakemberei, elsősorban Lechner József és Pietro Paleocapa mérnökök.
Szabályozása
bélyegkép|A Ráckevei-Duna a Taksony vezér hídnál A Duna budapesti szakaszának tényleges szabályozási munkái csak a kiegyezés után, az 1870. évi X. törvénycikk alapján kezdődtek meg.
A ráckevei (soroksári) Duna-ágat a folyamszabályozás egyik első lépéseként, 1872-ben árvízvédelmi célból töltéssel zárták el.Szávoszt-Vass Dániel - Vágtatott a Duna a rónán át - az 1876. évi tököli gátszakadás története (Dunai Szigetek blog, 2013.04.20.) A zárógát nem a felső torkolatnál, hanem a földtanilag kedvezőbb helyzetű, így alacsonyabb költséggel megépíthető, sziklás, kisebb mélységű mederben, Pesterzsébet és Csepel között, a mai Gubacsi híd magasságában épült meg.
A Duna főváros alatti két ága közül a budafokit tették alkalmassá a folyam teljes vízhozamának levezetésére, a Gellért-hegytől délre az eredetileg egy kilométer szélesre terebélyesedett lágymányosi szakaszt 1870–1876 között egy új partvonalat adó gáttal, a Kopaszi párhuzamművel (amelynek alsó szakaszát ma Kopaszi-gátként ismerjük) 380 méterre szűkítették, a mélységét kotrással növelték. A folyam új főágának kialakításával párhuzamosan 1881-1886 között megkezdődött a soroksári ág lezárása.Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár (Hungaricana online archívum)Látványos Lágymányos virtuális városi séta (Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2020.10.04.)
A soroksári ág lezárása kedvezőtlen állapotokat eredményezett, a gát alatti szakaszon a vízhozam-csökkenés okozta kiszáradás, feliszapolódás (kolmatáció) és a talajvíz szintjének csökkenése, valamint a hajózhatóság megszűnése a térségben (elsősorban Ráckeve környékéig) jelentős problémákat okozott. Ezek orvoslására a törvényhozás 1904-ben elrendelte a Duna-ág teljes rendezését és hajózhatóvá tételét.
A soroksári-ráckevei Duna-ág felső torkolatánál 1910–1914 között épült meg a hajózsilip, majd 1924–1926 között a vízbeeresztő zsilip, végül 1926–1927 között a Kvassay híd. A teljes műtárgycsoportot később Kvassay Jenő vízépítő mérnökről nevezték el. Az alsó torkolatnál, Tass határában 1926–1928 között épültek meg a műtárgyak, így a hajó- és a vízleeresztő zsilip és a vízerőmű. A felső szakaszán harmadára szűkült medrű mellékág esése 5-ről 0,4 méterre csökkent.Szávoszt-Vass Dániel - Eltűnt hajómalmok, eltűnő sziget / A soroksári Molnár-sziget története (Dunai Szigetek blog, 2011.12.26.) A budafoki főág bal partjából kiágazó Csepeli Szabadkikötő a Csepel-Szigetcsúcson 1914–1927 között épült. Utoljára a Kvassay-zsilip alatti kikötő készült el 1918–1925 között a ferencvárosi Nagyvásártelep számára.Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) 1927-1984 között üzemelt.Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás - A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)
Közelmúlt
bélyegkép|A Duna-ág egyik holtága Szigetszentmiklósnál
Az 1956-os jeges árvíz tönkretette a tassi vízleeresztő zsilipet és az erőművet. Az elpusztult műtárgyakat nem állították helyre, azóta a Duna-ág vizét az átalakított hajózsilipen eresztik le.
1961-ben helyezték üzembe a Kvassay-műtárgycsoportnál az 1954–1960 között épített vízerőművet.
A Ráckevei-Duna vízminőségét alapvetően befolyásolta a fővárosi üzemek ipari szennyvizének bevezetése, amit több nagy, az 1960-as és 1970-es években bekövetkezett halpusztulás jelzett.
A dunai betáplálással a folyam vizével együtt évente 25–50 ezer m³ iszap is érkezik. A feliszapolódás elsősorban a felső szakaszon jelentős gond, de súlyosan érinti az amúgy is sekélyebb mellékágakat és a lassú folyású partoldalakat. Az erősödő feltöltődés ellen és a súlyosbodó eutrofizáció megoldására 1979–1985 között a Duna-ág felső tíz kilométeres szakaszán szabályozták a medret. A szabályozással 110 m széles víztükrű, 2,7 m vízmélységű, 50 m³/s elméleti vízszállító képességű medret alakítottak ki. A beruházás során partvédő műveket építettek és rekonstruálták a Kvassay-műtárgycsoportot.
Partjának és szigeteinek felparcellázása az 1960-as évektől kezdődött meg, elsősorban a pihenésre, üdülésre vágyó fővárosi lakosok számára. A part mentén eleinte nyaralók, csónakházak és horgásztanyák, később családi házak hosszú sora épült.
Napjainkban
A rendszerváltáshoz közeledve, az állami források elapadásával a Ráckevei-Duna mederszabályozási munkái megakadtak. A fennálló problémákra a PHARE-program részeként Európai Uniós támogatással, 1997-ben készült el a vízminőségjavító-terv. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2001-től fenntartó kotrást végzett a hajdani beruházással érintett felső szakaszon. Az igazgatóság 2003-tól új beruházással megkezdte a további szakaszok medrének szabályozását, amitől a vízminőség mellett a vízgazdálkodás feltételeinek javulását is várják.
A Ráckevei (Soroksári)-Duna élővilágáról 2021-ben az RSD – A marasztalt folyó címmel kétrészes természetfilmet mutatott be Szendőfi Balázs, amelyet két éven át forgatott (2×1 órában YouTube-csatornáján is megtekinthetőRSD – A marasztalt folyó 1. rész, 2. rész, Balázs Szendőfi YouTube-csatorna - 2021. március 28., április 4.).Tóth Gábor: RSD – A marasztalt folyó, dunaharasztionline.hu - 2021. január 15.Pálvölgyi Krisztina: Videón a világ egyik legdrámaibb evolúciós versenye, turistamagazin.hu - 2021. január 25.Pálvölgyi Krisztina: Magával ragadó természetfilm készült a Ráckevei-Soroksári-Dunáról, turistamagazin.hu - 2021. március 25.
A Kvassay-zsiliptől északra 2020-ban lebontották a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) telepét. A helyén 2023-ra épült fel a Nemzeti Atlétikai Központ új stadionja és vele párhuzamosan a zsilip is rekonstrukción esett át.
Jegyzetek
Források
További információk Informatív helyszínrajz pontos évszámokkal a Duna Gellért-hegy alatti szakaszának szabályozásáról
Szávoszt-Vass Dániel - A Gubacsi zárógátról a Dunai szigetek blogon Önt is várja a ráckevei Duna-ág; fotó Kovács Attila, Gábor Viktor; Kiskunlacháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, Kiskunlacháza, 1967 Statisztikai adatgyűjtemény a Dunakanyar és a Ráckevei (Soroksári)-Duna üdülőkörzetről; szerk. Kerekes Jánosné, összeáll. Bús Elemér László et al.; Közép-dunavidéki Intéző Bizottság, Bp., 1987 Gasztronómiai híd a ráckevei Duna térségéhez; összeáll. Szánthó Györgyné; "Ráckeve Érték" Egyesület, Ráckeve, 2013 Horváth M. Ferenc: Ráckevei kistérség, 4307. Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tököl; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2004 (Kincses könyvek) Hidak a Ráckevei-Duna térségéhez. Egy kis gasztronómiával fűszerezve; összeáll. Szánthó Györgyné; Sophia Nostra, Ráckeve, 2014 A ráckevei Duna-ág és környéke; Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft., Szigetszentmiklós, 2019 Kis-Duna menti értékeink; szöveg Ambrus Vilmos, Gere Ágnes; Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft., Szigetszentmiklós, 2019
Kategória:A Duna mellékágai Kategória:Pest megye földrajza Kategória:Magyarország folyóvizei