Berlin Ostbahnhof

Berlin Ostbahnhof egy átmenő forgalmú távolsági és regionális vasútállomás Németországban, Berlin Friedrichshain kerületében. A kilenc peronnal rendelkező állomáson egyaránt megállnak a távolsági ICE és a regionális vonatok. A napi mintegy 100 000 utasával a Deutsche Bahn által felállított német vasútállomás-kategória első osztályába tartozik, ebben a kategóriában 20 német főpályaudvar található, jellemzően a legnagyobbak és legfontosabbak. Emellett S-Bahn állomás is, és Berlin harmadik legforgalmasabb vasútállomása a főpályaudvar és a Berlin Südkreuz állomás után.

A mai Ostbahnhof eredeti neve Frankfurter Bahnhof volt, és többször változtatta meg a nevét, mint bármely más berlini állomás. Különösen a Berlin Schlesischer Bahnhof (1881-1950) és a Berlin Hauptbahnhof (1987-1998) nevek ismertek. A gyakori névváltoztatások a mai Berlin Hauptbahnhoffal vagy a régi Ostbahnhoffal való összetévesztéshez is vezettek. 2000-ben a "Berlin Ostbahnhof" állomásjelzés alatt, az 1-es peronon, az állomáscsarnok délkeleti végén egy táblát helyeztek el a történelmi állomásnevekkel.

Eszerint az állomás nevei a következők voltak 1842-1881 Frankfurter Bahnhof, 1881-1950 Schlesischer Bahnhof, 1950-1987 Ostbahnhof, 1987-1998 Hauptbahnhof, Ostbahnhof 1998 óta.Historische Bahnhofsnamen

Lehetséges azonban, hogy különböző szervezetek más-más neveket használtak egy időben. Például a Német Birodalmi Postaigazgatás 1880-as kurzuskönyvében Berlin, Ostbf. a Berlin - Breslau vonalra van bejegyezve, Berlin (Ost-Bahnhof) pedig a Berlin - Erkner vonalra.Kursbuch der Deutschen Reichs-Postverwaltung… 1. Juli 1880, Tabelle 41 und 42. Pürgen 1992 (Repr.), . Ez a bejegyzés azonban az Alter Ostbahnhof ideiglenes használatára is utalhat, ami a Frankfurter Bahnhof átmenő állomássá alakítása miatt történt (lásd a következő fejezetet).

Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Berliner Stadtbahn (KBS 200, 200.5, 200.7, 200.75, 200.9, 201, 202, 207, 209.14) Frankfurter Bahn (KBS 200.3, 201, 202, 207, 209.14) Ostbahn (KBS 200.5, 200.7, 200.75, 200.9)

Története Az építés és a kezdeti évek thumb|A Frankfurter Bahnhof 1870 körül, eredetileg egy fejállomás volt|250px

A Frankfurter Bahnhofot, mint a Frankfurt (Oder) felé vezető vasútvonal nyugati végállomását 1842-ben nyitották meg fejállomásként. A berliner Stadtbahn vasútvonal megépítésével a mai átmenőállomássá alakították át, és 1881-ben átnevezték Schlesischer Bahnhofra. Ebben az időben a régi Ostbahnhof (Küstrin végállomás) már 1867 óta a Királyi Keleti Vasút végállomásaként mintegy 400 méterre északkeletre feküdt. Az építkezés során a frankfurti vasút és a hozzá csatlakozó alsó-sziléziai-márkföldi vasút személyforgalmát az Ostbahnhofra terelték, és ezzel egyidejűleg az Ostbahnt egy mellékvágányon keresztül állandó összeköttetésbe hozták az új sziléziai átmenőállomással. A megnyitást követően a régi Ostbahnhofot bezárták. A Schlesischer Bahnhof körül egy tipikus pályaudvari miliő alakult ki éjszakai bárokkal, bordélyházakkal és olcsó szállodákkal. A berlini köznyelvben a Schlesischer Bahnhofot "Kathol'scher Bahnhoff"-ként is ismerték, mivel sok utazó Poroszország keleti, katolikus területeiről (Posen és Felső-Szilézia tartomány) érkezett ide Berlinbe.

Szomszédos állomások

Forgalom Távolsági forgalom Járat Útvonal Gyakoriság Braunschweig – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt – Mannheim – Freiburg – Basel (– Bern – Interlaken Ost) kétóránként Braunschweig – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt Flughafen kétóránként Hannover – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Gießen – Frankfurt (– Heidelberg – Karlsruhe) egy vonatpár hétfőtől péntekig Wolfsburg – Hannover – Münster – Recklinghausen – Essen – Duisburg – Krefeld – Mönchengladbach – Aachen egy vonatpár hétfőtől péntekig Emden – Oldenburg – Bréma – Hannover – Magdeburg – Potsdam – Cottbus egy vonatpár Stendal – Wolfsburg – Hannover – Osnabrück – Amsterdam kétóránként Frankfurt – Posen – Warschau 4 vonatpár naponta Strizh Frankfurt – Posen – Warschau – Terespol – Brest – Minszk – Moszkva bizonyos vonatok bizonyos napokon Berlin-Lichtenberg – Berlin Hbf – Wolfsburg – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Fulda – Hanau – Darmstadt – Weinheim – Heidelberg – Vaihingen – Stuttgart 1–2 vonatpár

Regionális forgalom Járat Útvonal Hamburg – Lüneburg – Uelzen – Salzwedel – Stendal – Berlin Ostbahnhof Harz-Berlin-Express Berlin Hbf – Potsdam – Magdeburg – Halberstadt (Zugteilung) – Quedlinburg – Thale / Wernigerode – Vienenburg – Goslar Magdeburg – Brandenburg – Potsdam – Erkner – Fürstenwalde – Frankfurt (– Cottbus) Dessau – Beelitz-Heilstätten – Rangsdorf – Zossen – Wünsdorf-Waldstadt Nauen – Berlin-Spandau – Berlin-Schönefeld Flughafen

Busz

Járat Útvonal 140 Tempelhof – Ostbahnhof 142 (Leopoldplatz –) Hauptbahnhof – Ostbahnhof 147 (Ostbahnhof –) Märkisches Museum – Hauptbahnhof 240 Ostbahnhof – Storkower Straße 248 (Breitenbachplatz –) Südkreuz – Ostbahnhof – Warschauer Straße 300 U Warschauer Straße – Ostbahnhof – S+U Alexanderplatz – S+U Potsdamer Platz – Tiergarten/Philharmonie

Irodalom

Umbau des Bahnhofes der Niederschlesisch-Märkischen Eisenbahn zu Berlin. In: Zeitschrift für Bauwesen, Jahrgang 20 (1870), Sp. 151–172, Tafel 26–34, Blatt L–N. Digitalisat . Laurenz Demps: Der Schlesische Bahnhof in Berlin. Berlin 1991. Joachim Seyppel: Schlesischer Bahnhof, Erinnerungen. Herbig Verlagsbuchhandlung, München 1998, . Karl Schlögel: Das Russische Berlin – Ostbahnhof Europas, Kapitel: Asien beginnt am Schlesischen Bahnhof. Pantheon, München 2007, S. 21–50, . Wolfgang Kiebert: 1945–1950: Wiederaufbau des Schlesischen Bahnhofs. In: Verkehrsgeschichtliche Blätter, 42. Jahrgang, Nr. 2 (März/April 2015), S. 29–35.

További információk Portal der Deutschen Bahn zum Berliner Ostbahnhof Berlin Ostbahnhof bei stadtschnellbahn-berlin.de

Jegyzetek

Kategória:Berlin vasútállomásai Kategória:1842-ben megnyílt vasútállomások