bélyegkép|jobbra|George RickeyNégy négyzet a négyzetBerlin (1969) thumb|right|Ringlispíl, Lyman Whitaker Kinetikus művészet – a kinetizmus kifejezés eredete görög szó: kineo, jelentése mozgatok. A modern képzőművészetben az Op-arttal rokonságot mutató nemzetközi művészeti áramlat jelölése. Jellemzője a felfokozott mozgásillúzió mechanikusan, elektronikusan vagy mágnesesen mozgatott konstrukciók segítségével, amelyeket zenei-, beszéd- és egyéb hangok vagy fényeffektusok (is) kísér(het)nek.
Előzmények
A kinetikus művészet közvetlen előzményének tekintik Marcel Duchamp rotoreliefjeit, Alexander Calder mobiljait, Moholy-Nagy László fénykinetikáját, továbbá Naum Gabo és Nikolaus Pevsner konstruktivista kísérleteit. A kinetizmus, azaz a mozgás alkalmazása a 20. századi képzőművészetben tűnt fel tudatos alkotói szándékkal.
Korábban is alkottak „mobil” szobrokat, ismert Leonardo da Vinci munkássága, ő tanulmányozta a repülőszerkezeteket, nagyon sok mechanikusan mozgó dologgal kísérletezett, dobgépeket készített, a francia királyt lépegetve járó, száját kitátó oroszlánnal örvendeztette meg. Gondoljunk William Turner 1844-ben megjelent, megkésve híressé vált képére, amely a vonatot ábrázolja esőben, gőzben és sebességben, talán ez az első vonatábrázolás a képzőművészet történetében, találó a kép címének magyar fordítása Eső, gőz és sebesség (Rain, Steam and Speed). A szobrászatban a mozgás tudatos alkalmazására a 2. világháború után, a neoavantgárd törekvések közepette került sor. A konstruktivista művészetből kinövő kinetizmusnak éppen a kalocsai származású Nicolas Schöffer volt az egyik elindítója.
1950 óta
A Schöffer-féle kinetikus művészet leginkább a mérnöki világképet és a tudomány mindenhatóságába vetett hitet tükrözi, de a környezet fény- és mozgásviszonyai is befolyásolják, ugyanezek vonatkoznak fő vonalakban Haraszty kinetikus szerkezeteire is. A kinetikus művészet Nyugat-Európában és Dél-Amerikában hódított teret, híressé vált a német Zero és a francia GRAV (Groupe de Recherche d'Art Visuel) csoport. Személy szerint többek közt Takis, Adolf Luther, Pol Bury és hazánkban Harasztÿ István, Galántai György, Lois Viktor.
A kinetikus művészet másik szárnya a dadaizmusból, a szürrealizmusból és a vasszobrászat (Julio Gonzalez, David Smith és Alexander Calder) táplálkozott az 1950-es évek végén. Ezen áramlatot gyakran mobilszobrászatnak nevezik. A mobilszobrászat terén a francia Jean Tinguely munkái találtak követőkre, Tinguely a francia Új realizmus fémszobrászai (Arman, Cesar és Tinguely) közül való.
Az ipari, technikai fejlődés mindenhatóságában való hit ellenreakciójaként Tinguely iróniával kezelte a gépeket. New York tiszteletére (1960) című gigantikus méretű mobilját nagy mennyiségű Fémekhulladék felhasználásával készítette, e mobilt tizenöt motor mozgatta, amelyek darabokra zúzták és szétégették magát az alkotmányt. A mű bemutatójának egy művészetben járatlan tűzoltó vetett véget, aki tűzoltási akciója révén a művész alkotótársává vált.
A hazai kinetikus fémszobrászatot Z. Gács György munkásságára alapozva a Harasztÿ István, Galántai György, Lois Viktor hármas munkálkodása jelzi, de az 1960-as és 1970-es évek során csatlakozott még ebbe az irányba Megyeri Barna, Csutoros Sándor, az 1980-as években Kígyós Sándor készített mozgó függőplasztikákat.
Galántai György fémszobrai ready made-ből és a talpazatból egyberakott, Közép-Európa hagyományaihoz kötődő konceptuális mobilok. Rendszerint emberi energiával működnek vagy inkább stabilak, nem mozognak. Harasztÿ István mobiljai viszont rendeltetésszerűen működnek, ironikus módon a „Császár” parancsával ellentétesen, az irónia gyakran üde humorral vegyül, nagyon profi, mindent saját maga csinál. Számos híres szerkezete van, köztük Acélmosoly, Fügemagozó, Agyágyú. bélyegkép|jobbra|Tinguely kút a báseli Tinguely Múzeum előtt bélyegkép|jobbra|Stilizált virág, Naum Gabo szobra Rotterdam központjában Lois Viktor életműve szorosabban fejlődött ki a dada, szürrealista, vasszobrászat nyomvonalon, az 1980-as években kezdett motorral hajtott mobilokat készíteni, melyek közül jellegzetesek a Futok ide, futok oda, nem találom a helyem, Erőfitogtató mobil, Szélgépek. Külön foglalkozott a bútorokkal, a közlekedési eszközökkel, és belevágott egy gigantikus hangszerprogramba, melynek fémhangszerei önálló objektek, s ugyanezek funkcionális hangkeltő eszközök is.
Néhány kinetikus művész
Yaacov Agam Arman Daniel Buren Alexander Calder Marcel Duchamp Naum Gabo Galántai György Harasztÿ István Theo Jansen Imre Zoltán Kígyós Sándor Gyula Kosice Lois Viktor Megyeri Barna Moholy-Nagy László Nicolas Schöffer Eusebio Sempere Szandai Sándor Jean Tinguely
Jegyzetek
Források
Kategória:Képzőművészet Kategória:Szobrászat Kategória:Kortárs művészet