Nemesapáti község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Fekvése A Principális-csatorna és a Szévíz-patak közé eső dombok ölelésében fekszik, az itt nagyjából nyugat-keleti irányban húzódó Zala jobb (déli) parti oldalán, a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől légvonalban 8, közúton körülbelül 12 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Vöckönd, Zalaistvánd és Kemend (Kemendollár része), északkelet felől Gyűrűs, kelet felől Orbányosfa, délkelet felől Nagykapornak, dél felől Kisbucsa és Alsónemesapáti, nyugat felől Pethőhenye, északnyugat felől pedig Alibánfa.
Megközelítése Déli határszéle mellett halad el a Balatontól a megyeszékhely térségéig húzódó 76-os főút, így mindkét irányból, illetve az ország távolabbi részei felől is ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Lakott területei azonban több kilométerre helyezkednek el a főúttól északi irányban, azok csak a 76-ostól a 7328-as út alibánfai szakaszáig vezető 7354-es úton közelíthetők meg. Központja vonatkozásában pedig lényegében zsáktelepülésnek tekinthető, mivel oda csak az utóbbi útból északkelet felé kiágazó, körülbelül 3 kilométer hosszú 73 224-es számú mellékút vezet.
Külterületeit keleten, egy rövid szakaszon átszeli a 7362-es út is, de az lakott területeket ott nem érint.
Lehetséges megközelítési útvonalak az ország távoli részei felől: a 8-as főúton Vasvárig, onnan tovább a 74-esen Zalaegerszegig, majd tovább keleti irányban a 76-os főúton, Csácsbozsok után kell balra letérni. Más irányból: az M7-es autópályáról a 170-es kilométernél letérve a 76-os főútra Zalaegerszeg irányába, Kisbucsa után jobbra Alsónemesapátin keresztül. Mellékúton Sümeg felől Zalaegerszeg felé közlekedve, Alibánfánál balra lekanyarodva is elérhetjük a községet.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, de annak nincs megállója a határai között.
Története
Első említése 1370-ből való Istvánszeg néven. A 15. század során több nemesi család (Egerváriak, Gerseiek, Marcaliak, Deákok) is rendelkezett birtokkal a településen. A 16–17. században a törökök sokszor feldúlták, mindezek ellenére nem néptelenedett el. A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált.
A 18. század során a település gyorsan fejlődött. A 19. században több zsidó család is a településre költözött, ahol a domináns földművelés mellett egy szerény iparos réteg is megjelent.
A megnyitása nagyban elősegítette Nemesapáti további fejlődését. Alsónemesapáti 1927-ben vált külön Nemesapátitól. Az 1930-as években Alsónemesapátihoz hasonlóan itt is takarékszövetkezet nyílt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Bali Ernő (független) 1994–1998: Tóth Tihamér (független) 1998–2002: Gáspár Zoltánné (független) 2002–2006: Gáspár Zoltánné (független) 2006–2010: Gáspár Zoltánné (független) 2010–2014: Gáspár Zoltánné (független) 2014–2019: Gáspár Zoltánné (független) 2019–2024: Mérnyei Sándor (független) 2024– : Mérnyei Sándor István (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 87,8%, cigány 10%, német 1,2%. A lakosok 87,8%-a római katolikusnak, 2,6% reformátusnak, 4,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (4,2% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,9% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).Nemesapáti Helységnévtár
Nevezetességei
Nemesapáti Szent Miklós plébániát a 14. században alapították. Temploma a korábbi, 15. századi templom helyén épült 1752-53 között és a 19. században romantikus stílusban átépítették.
Híres nemesapátiak Csertán Károly Zala vármegye alispánja. Briglevics Károly, Zala vármegye kormánybiztos főispánja a Károlyi-kormány alatt.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései