Események Január január 11. – A versailles-i békeszerződés határozatának megfelelően megkezdi működését a Népszövetség. január 17. – Apponyi Albert a béketárgyaláson beszédében az etnikai határok mellett érvel, a vegyes nemzetiségű területek hovatartozása ügyében pedig népszavazást kért. január 17. – Az Amerikai Egyesült Államokban a szövetségi alkotmány kiégészítéseként szesztilalom lép életbe. január 25. – Lezajlik a modern kori Magyarország első országgyűlési választása, mely után először kerül be nő a parlamentbe.
Február február 2. – Észtország és Szovjet-Oroszország aláírja a tartui békeszerződést. február 7. – A Szovjet-Oroszországban maradt csehszlovák légiók fegyverszüneti megállapodást írnak alá a szovjet kormánnyal a transzszibériai vasútvonal Kujtun nevű állomásán. Ennek értelmében a légiókat a Távol-Keleten keresztül tengeri úton evakuálják. (Az akció november 11-éig tart.) február 24. – A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését, mely március 30-án fejeződik be. A Német Munkáspárt (Deutsche Arbeiterpartei – DAP) Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – NSDAP) változtatja a nevét. (A párt ekkor mutatta be 25 pontos programját, amely a korabeli faji-nemzeti eszmeiséget antikapitalista felhangokkal ötvözte.) február 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország alkotmányát, továbbá a nyelvtörvényt, mely államnyelvvé nyilvánítja a „csehszlovák nyelvet”, és 20%-hoz köti a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítését.
Március március 1. A Nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választja. Pozsonyban, az egykori Városi Színház épületében elkezdi működését a Szlovák Nemzeti Színház. március 13. – Wolfgang Kapp és Walther von Lüttwitz tábornok puccsa Németországban. március 15. Felkelés a Ruhr-vidéken. Megalakul a Simonyi-Semadam-kormány. március 23. – Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.
Április április 1. – Horthy Miklós kormányzó családjával beköltözik a budai királyi palotába. április 14. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a rendkívüli intézkedésekről szóló törvényt, amely a forradalmi és irredenta tevékenység megfékezésére irányul. április 16. Általános vasutassztrájk a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. A szlovén bányászvárosban, Trbovljéban kikiáltják a szovjet köztársaságot. április 18. – Parlamenti választások Csehszlovákiában, melyen a szavazatok több mint egynegyedét a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt szerzi meg. (Az agrárpárt 13,6%-ot, a német szociáldemokraták 11,1%-ot kapnak.) április 21. – Józef Piłsudski lengyel államfő egyezményt ír alá Szimon Petljurával, a Dnyeperi Ukrán Köztársaság atamánjával. (Az egyezmény értelmében Lengyelország csatlakozik a Szovjetunió elleni intervencióhoz.) április 24. – Az I. világháború utáni sanremói konferencia. április 25. – Lengyelország megtámadja a Szovjetuniót, ezzel kezdetét veszi a szovjet-lengyel háború.
Május május 7. – A lengyel csapatok benyomulnak Ukrajna területére, és elfoglalják Kijevet. május 9. – XV. Benedek pápa szentté avatja Jeanne d'Arcot. május 27. – Tomáš Garrigue Masarykot a csehszlovák nemzetgyűlésben másodszor választják meg köztársasági elnökké.
Június június 2. – A prágai parlamentben – az első kisebbségi magyar felszólalásban – Körmendy Ékes Lajos kijelenti, hogy a magyarok akaratukon kívül kerültek a csehszlovák államhoz. június 4. – Aláírják a versailles-i Trianon-palotában a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló békeszerződést. június 7. – Ausztria és Csehszlovákia aláírja a brnói szerződést. június 15. – Észtországban elfogadják az ország alkotmányát. június 19. – Horthy Miklós kormányzó megbízásából gróf Teleki Pál megalakítja első kormányát.
Július július 1. – Varmiában, Mazurföldön és Powisłében népszavazást tartanak a területek hovatartozásáról. (A lengyel állam csak néhány községhez tud hozzájutni.) július 5. – A népbiztosok perének kezdete. július 12. – Litvánia és Szovjet-Oroszország aláírja a moszkvai békeszerződést. július 24. – Lengyelországban Wincenty Witos vezetésével létrejön az új kormány, a „nemzetvédelem kormánya”. július 30. Egy Francia Kiss Mihály vezette 800 főnyi magyar alakulat kirabolja az ausztriai Fürstenfeld katonai raktárát. A Vörös Hadsereg által elfoglalt lengyel területen, Białystok városában Julian Marchlewski, Feliksz Dzerzsinszkij és Feliks Kon megalakítják a lengyel ideiglenes forradalmi bizottságot.
Augusztus augusztus 1. A Vörös Hadsereg elfoglalja Breszt-Litovszkot. Lettország és Szovjet-Oroszország aláírja a rigai békeszerződést. augusztus 10. – A török kormány – a szultáni hatalom megmentése érdekében – elfogadja az ország felosztását szentesítő sèvres-i békeszerződést. augusztus 12. – Megérkezik Varsó alá, Skierniewicébe a magyar hadisegély, és a lengyelek ellentámadásba kezdenek a lengyel-bolsevik háborúban. augusztus 13–25. – A varsói csata. augusztus 14. – Szövetség Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között. (A kisantant első szerződése.) augusztus 22. – Az első Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitója.
Szeptember szeptember 1. Sipőcz Jenőt Budapest polgármesterévé választják. Horthy Miklós megalapítja a Vitézi rendet. szeptember 10. – A szlovén lakta karintiai területeken tartott népszavazás Ausztria mellett dönt. szeptember 12. – Olasz fasiszta szabadcsapatok megszállják Fiumét. szeptember 15. – Csehszlovákiában Jan Černý vezetésével hivatalnokkormány alakul a leköszönt Tusar-féle kormány helyett, amely a baloldali szociáldemokraták előretörésének megakadályozására adta be lemondását. szeptember 16. – Lettországban megszavazzák az agrárreformra vonatkozó törvényt. szeptember 25–28. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt XIII. kongresszusán önálló párttá alakul a Bohumír Šmeral vezette baloldal. szeptember 26. – A nemzetgyűlés elfogadja az 1920. évi XXV. törvénycikket, ismertebb nevén a numerus clausus-t, mely az egyetemi hallgatók nemzetiségi számarányát szabályozza.
Október október 9. – Az előrenyomuló lengyel sereg – a litván ellenállás ellenére – elfoglalja Vilnót és környékét. október 14. – A csehszlovák kormány felszólítására Károlyi Mihály elhagyja Prágát, családjával Firenzébe utazik. október 28. – Párizsban a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország, Japán, valamint Románia aláírják azt a szerződést, amelynek alapján Besszarábia Romániával egyesül.
November november 4. – Németországban megalakul az NSDAP paramilitáris harci szervezete, a rohamosztag (Sturmabteilung – SA). november 10 – A Soltra-gyilkosság november 11–15. – Súlyos összecsapások a nyugat-csehországi német városokban a katonaság és a helyi német lakosság között. (Ezek visszhangjaként november 16-án a cseh színészbizottság lefoglalja a prágai német színházat.) november 12. – Az olasz–délszláv rapallói szerződéssel kialakulnak a délszláv állam végleges területi határai és kikiáltják a Fiumei Szabadállamot. november 28. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások a SZHSZ Királyságban a nagyszerb-centralista pártok győzelmével, de a horvát voksok zömét a konföderalista Horvát Köztársasági Parasztpárt (HRSS) szerzi meg.
December december 10–15. – A Baloldali Szociáldemokraták általános sztrájkfelhívása nyomán kiterjedt sztrájkmozgalom bontakozik ki, s nyomában súlyos összeütközések történnek Prágában, az észak-csehországi Most városában és a szlovákiai Verebélyben. december 28. – Az ítélethirdetésekkel véget ér a népbiztosok pere. (A vádlottak közül négy főt – Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet és Vántus Károlyt halálra, a többieket életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Az ítéleteket azonban nem hajtották végre, 1921 és 1922 között a volt népbiztosokat a Szovjetunióba engedték magyar hadifoglyokért cserébe.) december 30. – Koalíciós kormány alakul a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban a legtöbb mandátumot szerzett Demokrata és a Radikális párt részvételével. (Az ún. Obznana-rendelettel felfüggesztik a választásokon 58 mandátumot szerzett Kommunista Párt működését, majd 1921. augusztus 21-én végleg betiltják.)
Határozatlan dátumú események június–augusztus – A Vörös Hadsereg visszaveti a lengyel előrenyomulást és ellenoffenzívába kezd. június – Lengyelországban lemond a Skulski-kormány. (Władysław Grabski kap megbízást kormányalakításra, javaslatára felállítják a széles hatáskörrel rendelkező államvédelmi tanácsot.) július – Lengyelországban megalakul a Grabski-kormány, azonban rövid kormányzás után – mivel képtelen megbirkózni a kül- és belpolitikai válságokkal – lemondani kényszerül. augusztus – A lengyel csapatok Maxime Weygand francia tábornok vezetésével Varsó előtt megállítják és visszaszorítják a Vörös Hadsereget („csoda a Visztulán”). az év folyamán – Józef Piłsudski lengyel marsall rendelettel újraalapítja – az 1805 és 1831 között működő – Kremenyeci Líceumot, a 123 év után függetlenné vált Lengyelországban.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1920-ban 1920 a filmművészetben 1920 az irodalomban február 21. – A Petőfi Társaság kizárja tagjai közül Babits Mihályt és Móricz Zsigmondot a forradalmak idején vállalt közéleti szerepük miatt. október – Megjelenik Agatha Christie első könyve, A titokzatos stylesi eset. 1920 a jogalkotásban 1920 a légi közlekedésben 1920 a sportban 1920 a tudományban március 21. – Rudolf Steiner megindítja első antropozófiai gyógykezelési tanfolyamát. New Yorkban megépül az első, vízszintes lépcsőfokú mozgólépcső. 1920 a vasúti közlekedésben 1920 a zenében
Születések január 2. Isaac Asimov, orosz származású amerikai író († 1992) Nádasdi Péter író, újságíró, Veres Péter író, politikus fia († 1976) január 3. – Majer Antal magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 1995) január 5. – Arturo Benedetti Michelangeli olasz zongoraművész († 1995) január 8. – Posch Gyula, Magyar Optikai Művek vezérigazgatója († 1998) január 10. – Csanádi Imre, költő, író, műfordító († 1991) január 19. – Javier Pérez de Cuéllar, perui politikus († 2020) január 20. DeForest Kelley, amerikai színész († 1999) Federico Fellini, olasz filmrendező, forgatókönyvíró († 1993) Galgóczy Imre, magyar színész, szinkronszínész († 2005) Gyenes Tamás magyar szobrászművész († 1963) január 22. – Chiara Lubich, olasz katolikus aktivista, a Fokoláre mozgalom alapítója († 2008) január 30. – Michael Anderson, angol filmrendező († 2018) február 5. – Dombi József, kísérleti fizikus, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára († 2019) február 7. Giovanni Corrieri, olasz kerékpárversenyző († 2017) Béres József, tudományos kutató († 2006) február 13. – Luzsicza Lajos, magyar festőművész, grafikus († 2005) február 15. – Babos Zoltán magyar vegyészmérnök, élelmezésügyi miniszterhelyettes († 1984) február 23. – Lakos János, az 1956-os forradalom gyóni eseményeinek egyik résztvevője és kivégzettje († 1957) március 3. – James Doohan, kanadai színész, Scotty a Star Trek-ből († 2005) március 5. – Luis Induni, olasz-spanyol színész († 1979) március 17. – Mudzsibur Rahmán, bangladesi függetlenségi harcos, államfő, miniszterelnök († 1975) március 25. – Barabás Jenő, magyar néprajzkutató († 1994) április 1. – Mifune Tosiró, japán színész († 1997) április 6. – Edmond H. Fischer, svájci-amerikai biokémikus († 2021) április 8. – Fónagy Iván, nyelvész, az MTA tagja († 2005) április 9. – Bakó Márta, magyar színésznő († 2013) április 15. – Richard von Weizsäcker, német politikus, 1984 és 1994 között a Német Szövetségi Köztársaság elnöke († 2015) április 18. – Ács Ilona, úszó († 1976) április 24. Zenthe Ferenc, színművész († 2006) Győrffy György, magyar színész, szinkronszínész († 1984) április 29. – Bizse János, festő, rajzpedagógus († 1981) május 4. – Margaret Durrell brit írónő († 2007) május 6. – Richard Adams, angol író, kinek legismertebb műve a Watership Down című állatregény († 2016) május 14. – Hegedűs Frigyes, öttusázó, edző, sportvezető († 2008)