Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium

thumb|right|400px|A gimnázium és diákotthon az épületegyüttes jobb oldalán látható, Ⅎ alakú épületszárny. A tantermek az alsóbb szinteken, a kollégiumi rész fölöttük található

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium a Pannonhalmi Bencés Főapátsággal egybeépült, a bencés kongregáció által fenntartott, neves középiskola Magyarországon, ahol bencések és civilek tanítanak.

Története Az első hazai középszintű iskolát a Szent Benedek-rendi szerzetesek szervezték Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán, írásos adatok szerint a XI. század elején. Az iskola a kolostor alapítása (996) táján megkezdte működését, és egészen a XVI. század végéig, a kolostor török elfoglalásáig megmaradt. Egy évszázaddal később, 1690-ben bölcseleti oktatás kezdődött Pannonhalmán, amely 1702-ben teológiai kurzussal egészült ki. 1786-ban II. József feloszlatta a hazai bencés szerzetesházakat, majd 1802-ben Habsburg I. Ferenc jóvoltából indulhatott újra az oktatás, aki feltételként szabta, hogy a szerzeteseknek iskolákat kell alapítaniuk és szélesebb körben kell tanítaniuk: így újjászervezve folytatódott a bölcseleti-teológiai képzés. 1920 és 1928 között gimnázium működött Pannonhalmán.

A pannonhalmi gimnáziumot és kollégiumot mai formájában 1939-ben kezdték építeni. Teleki Pál miniszterelnök és az akkori főapát, Kelemen Krizosztom „olasz” gimnáziumot szerettek volna itt indítani, amelyben nagy hangsúlyt kap az olasz nyelv és kultúra oktatása. A saját tanterv alapján működő olasz nyelvű gimnázium ugyanazon év őszén nyílt meg, amelynek első végző osztálya 1947-ben érettségizett. 1948-ban a gimnáziumot államosították (a monostorral összekötő folyosókat lefalazták), de 1950-től ismét a bencés rend gimnáziuma lett Pannonhalmi Bencés Gimnázium néven (a „Pannonhalmi” később kikerült a névből, majd az egyházzenei iskolára való utalással bővült). Egyike volt annak a nyolc katolikus gimnáziumnak, amely a szocializmus alatt is fennmaradhatott Magyarországon.

1995 nyarán – a millenniumi ünnepségekre és II. János Pál pápa látogatására is készülve – az iskola épületét teljesen felújították, az alagsort átépítették.

Oktatási rendszere A kezdet kezdetén tízéves korukban kerültek ide a fiúk (egy rövid időszakot kivéve azóta is csak fiúgimnáziumként működik), egy osztályban huszonöten voltak, az iskolát pedig nyolcosztályosra tervezték. A magyar és a hazai bencés iskolák történetében teljesen új megoldásnak számított, hogy a gimnázium és a kollégium egybeépült. Az osztályközösség a diákotthonban is együtt maradt, egy hálóban lakott, az osztályfőnök pedig többnyire diákotthoni nevelő (prefektus) is volt. Később az iskola négyosztályos lett, majd ezzel párhuzamosan 1993-tól a hatosztályos rendszer is megjelent; de a 2025/26-os tanév során meg is szűnt, jelentkezők hiányában.

Az osztályok nemcsak a délelőtti tanítás során, hanem a kollégiumban is együtt élnek. A diákok az egész ország területéről, néha az országhatáron túlról is érkeznek, és mindannyian a diákotthonban laknak. Az elhelyezés kb. 30 fős nagyhálókban, illetve az utolsó két éveseknek 4 (olykor 6) fős szobákban történik.

Az iskolában számos szakkör és sportlehetőség van, valamint ének-, zenekar, egyéb művészeti ágak, illetve KRESZ-tanfolyam, azonkívül a filmvetítések is rendszeresek. Első idegen nyelvként angolt vagy németet, másodikként olaszt, latint vagy franciát lehet tanulni, továbbá igény szerint választható (a fentieken kívül) az orosz, spanyol és a héber nyelvek valamelyike is. A szombat is tanítási nap. Testvériskolai kapcsolatokat ápolnak Németországban, Ausztriában, Angliában, az USA-ban, Olaszországban, Franciaországban, Ukrajnában és Romániában lévő oktatási intézményekkel, és lehetőség van egy-egy tanévet Németországban, Ausztriában vagy az USA-ban tölteni.

Az iskola hagyományosan jó eredményeket ér el az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (OKTV), és a diákok a felvételiken is jól helytállnak.

Alumni-szervezetek A Bencés Diákszövetség az egykori bencés diákokat fogja össze és így biztosítja a tanévek után is az összetartást a volt diákok között. Tagjaink azok az öregdiákok, akik az ország bencés középiskoláiban érettségiztek vagy legalább egy évet jártak oda.

A Pannonhalmi Bencés Alumni pedig a Pannonhalmi Bencés Gimnázium önálló öregdiák-szervezete. Elsődleges célja a gimnázium céljainak támogatása, öregdiákjai közötti kapcsolatok ápolása és Pannonhalma értékeinek mind élőbb képviselete. A Bencés Diákszövetséggel szoros kapcsolatot kíván fenntartani.

Igazgatói

Kováts Arisztid (1939–1945) Jámbor Mike (1945–1947) Hajdú Lukács (1947–1948) Legányi Béla Norbert (1950–1952) Monsberger Ulrik (1952–1956)

Söveges Dávid (1956–1957) Vályi Hugó (1957–1962) Monsberger Ulrik (1962–1965) Kapuy Vitál (1965–1973) Jáki Zénó (1973–1977) Csóka Gáspár (1977–1979)

Korzenszky Richárd (1979–1989) Pintér Ambrus (1989–1994) Hortobágyi T. Cirill (1994–1996) Horváth Dori Tamás (1996–2006) Hardi Titusz (2006–2018) Juhász-Laczik Albin (2018–)

Lásd még Híres pannonhalmi diákok listája Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent Benedek Általános Iskola, Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

Jegyzetek

Források, külső hivatkozások Az iskola története a saját honlapján Az iskola jelene a saját honlapján A bencés rend honlapja az iskoláról Tanárai, nevelői és más emlékezetes személyek 1939 és 2022 között A Bencés Diákszövetség a bencés iskolákról Rövid ismertető a gimnáziumról „Általában csodabogaraknak néznek minket” (Eduline.hu) Szalai Béla: A pannonhalmi gimnázium és diákotthon története. 1–2.; szerzői, Bp., 2014–2016 1. Szegletkő. Az első negyedszázad, 1939–1964; 2014 2. Oszlopok. A második negyedszázad, 1964–1989; 2016

Kategória:Katolikus középiskolák Magyarországon Kategória:Pannonhalma Kategória:Győr-Moson-Sopron megye középiskolái